Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-340

340. országos iilés 1894. május 16-án, szerdán. 3^5 a mely a magát nyíltan klerikálisnak valló » Magyar Állam«-on kivŰI, hogy így fejezzem ki magamat, a legradikálisabb oppozieziót fej­tette ki. (Egy hang a szélső baloldalon: Furcsa radikalizmus!) Radikalizmus az opponáiásban. (Nagy zaj bal felől.) Elnök : (Gsenget.) Méltóztassanak csendben lenni! Polónyi Géza: Hogy félreértés ne legyen a fogalmak tekintetében, nem azt akartam állí­tani, hogy a Pesti Napló radikális irányú poli­tikát követ, . . . Gr. Károlyi Gábor: Az még jó! Polónyi Géza: . . . hanem azt mondhatom, hogy a legradikálisabb oppozieziót fejtette ki az egyházpolitikai javaslatok ellen. Ezen lapnál, t. ház, félre nem ismerhető módon oly természetű változás állott be a legutóbbi napokban épen ezen a téren, a melynek bírálatára magamat jogosítottnak nem érzem, ... Gr. Károlyi Gábor: Hát akkor miért beszél'? . Polónyi Géza:. •. hanem csupán mint szimp­tomát használom fel azon kérdéseimnél, a melye­ket a t. kormányhoz intézni kötelességemnek tartok. (Halljuk! Halljuk!) Köztudomásúvá vált, hogy nem csak ezen hírlapot, hanem több más fővárosi lapot is elő­ször egy Weissenbacher nevezetű úr vásárolt meg, a kiről köztudomású az, hogy az állammal és annak üzleteivel szorosabb összeköttetésben áll, mint építés vállalkozó. Hozzáteszem azonban azt is, hogy a fővárosban egyik köztiszteletnek örvendő úri ember. Későbben ezen lap egy részvénytársaság tulajdonába ment át, a mefy részvénytársaságnak élén oly férfiak állnak, a kikről csak az bizonyos, hogy eddigelé vajmi kevesen, vagy talán senki sem ismeri őket a fő­városban. Köztudomásúvá vált az is, hogy a Pesti Naplón kivííl hasonló vásárlási czélból érintkezésbe lépett az illető vállalat az én infor­máczióm szerint — hiszen jelen van az illető •képviselő úr, a ki szerkesztője és nyilatkozhatik is — nemcsak a »Magyarország« czímíí ellen­zéki lappal, hanem a nemzeti párt német orgá­numával, a »Budapester Tagblatt«-tal is, a mely Bolgár Ferencz képviselő úr vezetése alatt kelet­kezett. Állítólag eg^r más hírlapra is kiterjesz­kedett az alkudozás; de erről pozitív tudomásom nem lévén, nem vagyok jogosítva ezt itt föl­említeni. T. ház! Ha csak üzleti szempontból tör­ténnek ily természetű egyezkedések, senkinek esze ágába sem fog jutni az, hogy azt a parla­mentben bárcsak diskusszió tárgyává is tegye; a mennyiben én legalább a magam részéről nem tartom magam kompetensnek arra, hogy más­nak üzleti dolgaihoz hozzászóljak. A legutóbbi időben azonban lehetetlen félreismerni, hogy ezen úgynevezett hírlapkiadó-részvénytársaság által megvásárolt lapok magatartása és az ut­czának bizonyos jelenségei között teljesen szo­ros összefüggés van, (Úgy van!) Itt is meg kell jegyeznem, t. ház, hogy itt sem szeretném magam félreértésnek kitenni. Ha az egész főrendiházi szervezet ós annak bi­zonyos rétegei ellen való tüntetésről volna szó, melyet ellene a nemzet akar intézni, szinte ör­vendenék rajta, ha abban magamnak helyet biztosíthatnék; de, t. ház, ezen utczai tünteté­sekben, a melyek itt lefolytak, bizonyos szimptómá­kat látok. A Leitersdorferek, Schwarzok, (Közbe­szólás a haloldalon: Pollacsélc!) Pollacsek urak szerepelnek oly ténykedésnél, a mely egész odáig elment, hogy nemcsak a főrendiházból a megtörtént szavazás után lejövő főrendeket in­zultálta bizonyos mértékig, hanem rálépett a társadalmi térve is, és nem kímélte a főrendek nejeit és azoknak leányait sem. (Hosszantartó, nagy zaj a bal- és szélső baloldalon, Felkiáltások bal felöl: Gyalázat!) Elnök: (Csenget.) Méltóztassanak csendben lenni. (Halljuk ! Halljuk!) Polónyi Géza: Nem akarok, t. ház, a közszájon forgó azon részletekkel foglalkozni, melyek ezen tüntetésnek rendezésére vonatkoz­nak, melynek szálait könnyen meg lehet találni annak, a ki azokat keresi; de én... (Nagy zaj. Felkiáltások jobb felöl: Csak keresse! Tessék!) Ke­ressem t. képviselő urak? Hát szolgálok én nyomban a t. képviselő uraknak felvilágosítás­sal iutenczióiinat illetőleg; mert szeretem, ha mindenki úgy mérlegeli szavaimat, mint azokat mondtam, s ne méltóztassanak azt hinni, hogy ezzel a t. kormányt, vagy a t. kormánypártot gyanúsítom. Sőt ellenkezőleg. Mert úgy látom, hogy ez a félreértés forog fenn, megmondom egész őszintén, a mi a szívemen fekszik, hogy t. i. e tüntetésnek szálait az »Abbazia«-kávé­häzban találom, (Nagy derültség jobb felől.) s hogy azután az »Abbazia« és a kormány között keresi és találja-e valaki az összeköttetést, ah­hoz semmi közöm. Hanem én, t. ház, ezt a szimpío­mát csak azért említettem fel, mert különösen erről a pártról köztudomású, hogy a főrendiház, annak jelenlegi szervezete, s különösen a főrendeknek bizonyos rétegei ellen jogosult ellenszenv áll fenn, a melyet politikailag indokolni és demonstrálni sohasem mulasztottuk el. Azt azonban nem szeret­ném, ha bárki is azon feltevésben volna, hogy olyan tüntetéssel, melynek ily jelensége mindent tartalmazhat, csak magyar vonást nem, (Élénk helyeslés. Ügy van! Úgy van!) a mennyi­bea a nőket nem kímélte, mondom, nem szeret­ném, ha bárki is akadna az országban, a ki a tüntetésnek ilyen nemével közülünk bárkit 40*

Next

/
Oldalképek
Tartalom