Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-339

3Ü4 339. országos ülés 189á. május 9-én, szerdán. előtt, hadd lássa, hogy nincs ország, melyben az egyéni és közszabadság, a sajtószabadság efősebb volna, mint nálunk. Hadd lássa ország­világ, hogy azok, a kik a Memorandum-mai a magyar király mellőzésével Bécsben kopogtat­tak, kik ott meg nem hallgattatva, kivitték azt a külföld elé és ott is leginkább ami ellenségeink elé, ugyanazon elbánásban részesülnek Magyar­országon, mint a legigazibb szabad országban, és lássa be ország-világ azt, (Nagy zaj a bal és szélsőbalon.) hogy a midőn panaszkodtak, bo^y mi őket elnyomjuk, szolgaságban tartjuk, akkor ők nem mondtak igazat, és nyugodtan nézzük mi ezt, t. ház, annak tudatában, hogy nekünk igazi alkotmányos, koronás királyunk van, a ki nem engedheti meg, hogy ezen ország állami egysége, törvényes önrendelkezési joga ellen bárhonnan jövő támadásnak hely adassék, a nélkül, hogy e támadás kellő büntetését el­venné. Igenis, t. ház, tanúságot teszünk szabad­ságéizctünk mellett, és áldozunk ezért türelemmel de midőn ezt teszszük, nem szabad mellőznünk egy körülményt: Kolozsvárott ármányos csel­szövések, fondorkodások történnek e nemzet ellen. Ott vádlottak és védőik nemcsak a tömeg által ünnepeltetik magukat, hanem a bíróságot valósággal kifárasztják, az esküdtszék türelmét a végsőig próbára teszik, a tárgyalásokat mes­terségesen elnyújtják, hogy a nyert idő alatt alkalmi sajtóirodát, a lapok jelentései szerint »Pressbureaut« állítsanak, mely Pressbureau arra van hivatva, hogy a külföldet és az egész vi­lágot eláraszsza álhíreszteléseivel. Ezen Press­bureau emberei állítólag Bukarestbői toboroz­tatuak, vagy onnan küldetnek, és mivel a kül­földi lapoknak ott saját tudósítóik nincsenek, ezek a toborzott és odaállított emberek szere­pelnek a külföldi sajtó képviselői gyanánt. T. ház ! Magyarország eltűrhet mindent, de egyet nem tűrhet el, nem tűrheti el azt, hogy az ő közviszonyairól, az ő közigazgatásáról, a közrend és közcsend érdekében tett intézkedé­seiről a külföld hamisan tájékoztassék. Mi, a kik a szabadságért rajongunk, (Zajos derültség a bal- és szélsőbalon.) igenis rajongunk. (Zaj. Elnök csenget.) nem tűrhetjük el, hogy olyanokként tűntessenek fel bennünket a külföld előtt, mintha barbárok volnánk, más nyelvű emberek elnyo­mói akarnánk lenni. Igenis, t. ház, nekünk kö­telességünk figyelni arra, hogy a külföld előtt a valóság, a való tények álljanak, kötelessé­günk figyelni erre először azért, hogy barátaink, szövetséges társaink bizalmát megóvjuk, és azért, hogy ne engedjünk magunk ellen ily dolgokból ellenségeink által új fegyvert ková­csolni. Azt hiszem, hogy a mire utaltam, az elégséges arra, hogy kötelességemnek tartsam, mint a nemzet törvényhozásának egyik tagja, a kormány figyelmét felhívni ez üzelmekre. Kérem a t. kormányt, kegyeskedjék jelezni, vájjon ide­jét látja-e annak, és mi módon látja helyesnek, hogy intézkedjék ezen ügy gyei szemben, tekintve leginkább azon alkalmi sajtóiroda által kolportált hamis hírleléseket, mely már e napok­ban azt a hamis hírt terjesztette, hogy nálunk katonai brutalitások követtettek el, a melyek pedig nem léteztek, mert a katonaság még nem is volt szükséges a rend fentartására. A millenium előtt állunk • ezen országban a gondolkodás, az érzelem szabad; szabad az is, hogy a törvény megváltoztatására törvény útján törekedjünk, de egy feltétlenül szükséges: a törvénytisztelet és a törvény előtt való fel­tétlen meghajlás, (Úgy van! Úgy van! a szélső­balon.) és azt soha meg nem engedhetjük, hogy igazságtalanul rágalmaztassunk a világ előtt. (Helyeslés.) Elnök: Ugyancsak a házszabályok 154. §-ára való hivatkozással e kérdésben napirend előtt kíván felszólalni még Lukáts Gyula kép­viselő úr. Lukáts Gyula: T. ház! A kolozsvári ügy­bea interpellácziót óhajtottam tenni, de értesül­vén arról, hogy Sréter Alfréd képviselőtársam ugyané tárgyban a napirend előtt kíván fel­szólalni, elejtettem interpelláczionális szándé­komat, s így arra kérem a t. házat, hogy e tárgyban napirend előtt szólhassak pár szót. (Halljuk/ Halljuk!) Én különösen felhívom nemcsak a miniszter­elnök úr, hanem a t. kormány figyelmét arra, a mi a legutóbbi napokban Kolozsvárott történt, nem azon sporadikus jelenség miatt, a melyet most látunk, hanem azért, a mit évek óta tapasz­talunk, agitácziók miatt, a melyet a t. kormány nem tud, vagy nem akar ellensúlyozni, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) és a mely hazánkat a külföld előtt, mely eddig a leg­nagyobb rokonszenvvel viseltetett Magyarország iránt, kompromittálni igyekezett, mert azok a külföldi lapok, a melyek eddig a magyar lova­giasságról, szabadságérzetről vezérczikkeztek, évek óta egy zsarnok, a románokat elnyomni akaió nemzetet látnak bennünk. Polónyi Géza: A nagyváradi népgyűlés konzequencziája! Lukáts Gyula: A román liga működése már annyira megy, hogy Kolozsvárott egy külön sajtóirodát rendezett be, a mely az európai lapokat hírekkel látja el, a melyeknél gonoszabb hazugságok alig bocsáttattak a világ elé. Bármily jelentőség nélküli emberektől jöjje­nek is e hírek, a t. miniszterelnök tudja, mily fontosságuk van azoknak az által, hogy a kül­földi orgánumokban mint hitelesek jelennek meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom