Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-337

387. országos ülés 1894. május 4-én, pénteken. 287 kifejlődjék, épen ezen szempontból sem szabad megbolygatni &z alapokat, a melyek a szeszadótörvényben le vannak fektetve azon ezélon túl, melyet a t. miniszter úr figyelembe vett. Azt mondják, hogy teoretikus e törvényjavaslat. Igaz, pillanatnyilag talán csak teoretikus hatása lesz, és a miniszter úr kifejtette, hogy ép azért nyúl a szeszadó-törvény ezen intézkedéseinek orvoslásához, mert meggyőződése szerint ép a szeszadó tekintetében Ausztriával szemben ott állunk, hogy a jelen állapot mellett sem egyik, sem másik fél nem károsodik. Az intézkedés keresztülvitele, a forgalomnak a szükség határaihoz mért koriátolása legczélszerttbben ott vihető keresztül, a hol sem az egyik, sem a másik fél nem károsodik. És néha e törvény csak teoretikus értékkel bír; igen de ezen érték még más következményeknek szolgál alapjául. Ezen teoretikus törvény, a mennyiben a pénzügyi következményeket illeti, nem teoretikus értékű, a mennyiben megengedi, hogy adminisztrative oly intézkedések kezdessenek meg, foganatosíttassanak, léptettessenek életbe, és próbáltassanak ki gyakorlatilag, a melyek egyéb fogyasztási adók tekintetében is szükségesekké válhatnak és biztosítják azt, hogy ezen intézkedésekhez a tapasztalások egész hátterével és biztossággal nyúlhassunk akkor, mikor azok többé nem teoretikus értékűek, r hanem gya korlati, közvetlen czéljuk lesz. Épen ez az előrelátó pénzügyi és adminisztratív politika, hogy akkor gyakoroljuk be az adminisztraezió közegeit, akkor teremtsük meg a helyes kezelés feltételeit, mikor az esetleges kisebb ballépések nem sértenek vitális, mély érdekeket, hogy aztán akkor, mikor ezen intézmények valóságos fontossággal és pénzügyi kihatással bírnak, bátran lehessen azokra, mint olyanokra építeni, a melyeknek életbeléptetése a pénzügyi adminisztiuczió és a várható eredmények tekintetében semmi koczkázattaí nem jár. Épen azért azt hiszem, hogy a törvényjavaslat nem érdemelte meg azou szemrehányásokat, a melyekkel illettetett, nem érdemelte meg azt a vádat, hogy kizárólag a fiskális szempont vezeti ; világos, hogy nem az vezeti, hogy az itt közvetlenül teljesen ki van zárva, hogy fiskális hatása e törvényjavaslatnak közvetlenül nincs is, nem is czéloztatott, tehát épen ellenkezője áll annak, a mit a t. képviselő urak felhoztak. Értem, hogy a képviselő urak nem is azt akarták szemére vetni a törvényhozásnak, hogy itt csak a fiskális érdekeket akarja tekintetbe venni, hanem arra intendáltak és czéloztak, hogy ezen intézkedés alkalmával a szeszadó reformját más tekintetben is kezdeményezzék. Ez egészen más kérdés, a mely a törvényjavaslattal nem áll semmi kapcsolatban sem, és e törvényjavaslat tárgyalásától fü'ggetlenú'1 kell, hogy meggondolás tárgyát képezze. E tekintetben pedig kérdezem, hogy tekintve azt, hogy a szeszadó tulajdonképen öt év óta áll valóban azon az az alapon, a melyre a reformmal a törvényhozás állította, tekintve azt, hogy mennyi mindenféle intézkedés történt azután azon az alapon különféle irányban, úgy a regálé megváltása, mint az ital mérési adó lassankénfci és fokozatos átalakítása tekintetében;, valamint sokkal nagyobb pénzügyi jelentőségű tereken, hogy vájjon akkor, a mikor a miniszterelnök úr mind e reformokat inicziálta s a törvényhozás is foglalkozott velük, czélszeríí lett volna e oly alapot megingatni, mely kétségkívül jó pénzügyi eredményekkel járt, a mely tetemesen hozzájárult államháztartásunk egyensúlyának helyreállításához, mely nagyban és egészben a termelésnek biztos bázisul szolgált, és a mely mindenesetre oly ismert tényező, melyet a termelés, a gyáripar, a szeszipar, mint kétségtelen alapot elfogadhat? A képviselő úr szerint fel kellett volna használni az alkalmat a termelési bajok orvoslására. Csakhogy ez esetben a mi termelőink panasza mellett felhangzottak volna a túlsó fél termelőinek panaszai, és igen jól tudjuk, hogy az érdekek kiegyenlítése a szeszadótörvény meghozatala után csak igen nehezen sikerűit. Mindenesetre kétséges, hogy a további érdek-kiegyenlítés most is sikerulne-e Különben is e bajok nem olyanok, hogy a termelést gyökerében támadnák meg és helyes fejlődését lehetetlenné tennék. A képviselő úr kifogásolja, hogy az indokoláshoz nincsen bő statisztika mellékelve. Igaz, hogy lehetséges lett volna egy kompendiózusabb összeállítás, mint a minőt a ház tagjai a t. miniszter úr által időnként benyújtott különböző statisztikai előterjesztésekből megszerkeszthetnek, de mint a miniszter úr említette, épen az e tárgyra vonatkozó statisztikai összeállítás még oly hiányos, hogy abból inkább impressziókat lehet meríteni, mint pontos számokra fektetett tudást. Épen ez a törvényjavaslat lesz hívatva oly alapot szolgáltatni, melyen azután kétségtelen hitelű statsztika lesz felépíthető. Ha bevárjuk e törvényt, s ha azok az intézkedések, a melyeket az az adminisztraczióban meg akar honosítani, kifogástalanul fognak érvényesülni ; akkor ugyané rendszabályok más fogyasztási adók terén is aggodalom nélkül életbe lesznek lépterhetők, és akkor az összes fogyasztási adóeredmények tekintetében teljesen megbízható alapot nyerünk. így majd biztosabban lehet orvosolni azon bajokat, melyeket a képviselő úr említett, s a melyeknek igazoltsága azonban ma