Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-335

254 335, országos ülés 18M jegyzők létszámát is fczaporítandónak tartom azért, mert nagy bajt látnék abban, ha kéthárom járás örökösödési ügyei halmozódnának össze egy kir. közjegyző kezében. Igenis javítani fogja a helyzetet a javaslat azon intézkedése, melyben a nélkül, hogy a kötelező hagyatéki eljárást elrendelné, kiterjeszti azon esetek számát, melyekben a hagyaték hivatalból tárgyalandó, valamint többeknek engedi meg azt a jogot, hogy az örökösödési eljárás megindítását kérhessék. Ilyen a végrendeleti végrehajtó, az ingatlant nyert hagyományos, utóhagyományos és a telekkönyvi rendelet 74. §-a értelmében a feltétlen végrehajtási jogot nyert érdekeltek. De, a mint egyrészről helyesen megállapítottnak tartom a hivatalból való tárgyalás eseteit, úgy nézetem szerint nem kielégítők azok az esetek, melyekben valaki az örökösödési eljárás megindítását kérni van jogosítva. Én ezt a jogot megadnám a hrigyományosnak és a hitelezőnek feltétlenül, mert igen gyakran megesik az, hogy az örökösök csak azért nem indítják meg az örökösödési eljárást, hogy minél később, vagy ne kelljen fizetniök. Ez esetben a hagyományosnak, vagy a hitelezőnek azon perben, melyet követeléseinek érvényesítése végett indít, ki kell mutatnia, hogy kik az örökösök és hogy tényleg örököltek-e, a mi sok esetben majdnem áthághatlan nehézséggel jár rájuk nézve. Igaz, hogy a javaslat ezen avval akar segíteni, hogy megadja ezeknek azt a jogot, hogy a leltározást kérhessék, de én azt nem tartom kielégítőnek, mert a leltár, ha senkisem kér örökösödési eljárást, belekerűi a járásbíróság irattárába, és ha a perben arra hivatkoznak, úgy a leltár, mint a határozat-fölvétel kifogásolható az örökösök részéről, mert közbejöttük nélkül történt, míg ellenben, ha a hagyatékot le kellene tárgyalni, oly bizonyítékkal bírnának, hogy a vonakodó fizető belátná, hogy hiába húzza, halasztja a dolgot s per nélkül is fizetne. Jól tudom, hogy szorosan véve nem tartozik az örökösödési eljárás körébe a hitelező érdekét is megvédeni, azonban, mivel az tény, hogy az általam javasolt mód szerint a közhitel is emelkednék, és számos pernek eleje vétetnék, tisztán elméletek kedvéért kár volna elzárkózni ily intézkedések elől. (Helyeslés a baloldalon.) Igen lényeges előnye ezen javaslatnak, hogy az esetben, ha az örökhagyó halála napjától számított három hó alatt senkisem kéri az örökösödési eljárást, vagy az örökösödési bizonyítványt, az ingatlan hagyaték hivatalból letárgyaltatik. (Halljuk! Halljuk.') Telekjegyzökönyveink ritkán, főleg a kisebb birtokosoknál csak nagy ritkán felelnek meg a tényleges álla pótnak azért, mert a telekkönyvi tulajdonos :. május 1-éa, kedden. hagyatékát rendesen évtizedeken keresztül nem tárgyalták, ezen körülmény tartotta nemcsak a nyilvánkönyvek hitelét, de legfőképen előidézte azon számos pert, melyek az államháztartást is több millió forint kiadással terhelték, a mennyiben kénytelenek voltak még a telekkönyveket helyrajzolni. Ha már most jövőre is az örökösök kényére-kedvére bíznók, hogy hagyatékukat, a melyhez ingatlan tartozik, tárgyaltassák, akkor hiába költettük el a milliókat, mert rosszakaratból, indolencziából, vagy tudatlanságból megint nem hozatnék tisztába a valódi állapot, és az új telekkönyvek rövid idő alatt megint ugyanazon állapotba jutnának, a melyben eddig voltak. A jav-islat ezen intézkedéseit tehát a legnagyobbb örömmel üdvözlöm. (Helyeslés bal felől.) Lényegesen fogja a helyzetet javítaui az is, hogy tüzetes intézkedéseket tartalmaz az eljárás a hagyaték biztosítására, és igen sok esetre terjed ki, mely eddig a hatóságoknak nem mindig bölcs belátására volt bízva. Intézkedéseket tartalmaz a külföldieknek belföldön és a belföldieknek külföldön létező hagyatékáról, melyeknek eddig, úgyszólván, egészen hiányával voltunk, és különösen előnye a részleges perreútasítás intézményének behozatala, mert eddigi törvényeink és gyakorlatunk szerint, ha bármely csekély kérdés vitássá válván, a felek perre utasíttattak, a per évekig elhúzódott, és a hagyaték elintézetlen maradt a feleknek sokszor igen nagy kárára. Ezen anomáliát meg fogja szüntetni a javaslat, mert ha a felek perre fognak is utasíttatni, azért a hagyaték át fog adatni, és eleje fog vétetni annak, a mi eddig történt, hogy igen sok esetben az örökösök kierőszakolják a perreutasítást, mert tudják, hogy az ellenfélnek nagy érdeke fűződik ahhoz, hogy a hagyaték minél előbb átadassék, és ezért presszióval akarnak tőle sokszor igen hátrányos és igazságtalan egyezséget kierőszakolni. (Helyeslés a baloldalon.) Áttérek arra a kérdésre, hogy gyorsabb lesz-e az eljárás? Már előbb volt szerencsém kimutatni, hogy milyen bonyolódott volt a hatáskör, a mi nemcsak az eljárás jóságára, hanem annak gyorsaságára is befolyással volt. Hogyan állunk ma? Ha az árvaszék letárgyalta az ügyet, — tegyük fel, hogy jól, nem kellett pótlásokat eszközölni, — ott hónapokon át elhevertek az ügyek. (Egy hang a baloldalon: Evekig!) É\ekig is, én a legjobb esetet mondom. Innen áttétettek a kir. járásbírósághoz azért, hogy az a hagyatékot átadó végzést hozza meg. Ez az egész ügyről mitsem tudott, s elejétől végig át kellett azt tanulmányoznia, hogy ezen végzést meghozhassa. Ha a perreútasítás kérdése merült fel, az íratok áttétettek a törvény-