Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-324

se áM. országos ülés 1894. április 13-án, pénteken. a házastárs meggyilkolását és a házastárs szándékos megölését is mint ilyen bontó akadályt képező bűntényeket vette be, azért én részemről a 13. szakasznak oly módon való átalakítását indítványozom, hogy abba körülbelül ugyanaz vétessék be, a mi az eredeti javaslat 17. szakaszában volt. r En azonban még valamivel tovább is mennék, (Halljuk! Halljuk!) mert azt sem tartom épen etikai és közerkölcsiségi szempontból kielégítőnek, liogy akár a házastárs élete ellen törés, akár a házastárs szándékos megölése, akár a házastárs meggyilkolás:), akár az egyik házastárs, akár egy harmadiknak részéről csak akkor képezzen e harmadik személy és az egyik házastárs között, bontó akadályt, ha az egyetértőJeg történt a másiknak beleegyezésével, avagy egyetértésével, s azt hiszem, hogy a közerkölcöiség azt követeli, hogy minden oly esetben, a mikor akár egy harmadik személy, akár az egyik házastárs a másik házastárs élete ellen tör, vagy őt szándékosan megöli vagy meggyilkolja, ha a czélzat arra volt irányozva, ha azért tört az illető házastárs élete ellen, ha azért gyilkolta meg, vagy azért ölte meg, hogy a másik féllel házasságot köthessen, akkor ezt mint bontó akadályt kellene elfogadni akkor is, ha a bűntettre nézve nem volt köztük egyetértés. Azt hiszem, az erkölcsi álláspont követelménye, hogy oly egyének egymással házasságot ne köthessenek, kiknek egyike ép azon czélzattal gyilkolta meg, ölte meg, vagy tört egy másiknak házastársa élete ellen, hogy ezzel házasságot köthessen. Kérem a t. házat, méltóztassék módosításomat elfogadni, a mely-szerint a 13. szakasz következőleg alakíttatnék át: (Halljuk! Halljuk! olvassa.) »Nem köthetnek egymással házasságot azok, a kiknek egyike a másikkal egyetértve, akár e nélkül is, de azon czélzattal, hogy a másikkal házasságot köthessen, saját házastársát vagy másnak házastársát meggyilkolta, szándékosan megölte vagy élete ellen tört«. (Helyeslés bal felől) Elnök : Kíván még valaki szólni ? Molnár Antal jegyző: Teleszky István előadó! Teleszky István előadó: T. ház! Én a t. házat az eredeti szövegnek feutartására vagyok bátor kérni. (Helyeslés jobb felöl.) A 13. szakasz ellen Sághy Gyula t. képviselő úr által beadott módosítás két részre oszlik. Az egyik részében tudniillik be akarja vétetni még az »élet ellen törés« mellé a »meggyilkolás« vagy »száudékos megölés« kifejezést is. Én ezt egészen feleslegesnek tartom, Áz a generális kifejezés, hogy »élete ellen tört« — több kodifikaczionális magyar törvénytételre hivatkozhat nám — kétségtelenül azt a pluszt, a gyilkosságot és a szándékos emberölést, magában foglalja, és ennélfogva ez az indítvány felesleges. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Az indítvány második része abból áll, hogy ne csak akkor legyen bontó akadály a 13, szakasz esetében, ha a két házastárs egyetértett abban a tekintetben, hogy az egyik a másik házastársának élete ellen törjön, hanem akkor is, ha az egyik a másikkal nem egyetértve, de azon czélzatból követte el ezt a cselekményt, hogy elháríthassa a fenforgó házassági akadályt. Ezt főleg azon okból nem ajánlom elfogadásra a t. képviselőháznak, mert az ilyen czélzatot bizonyítani nézetem szerint majdnem lehetetlen. Sághy Gyula: A bíróság megállapíthatja! Teleszky István előadd: Eleget tesz a törvényhozás, mikor a bontó akadályt akkor állítja fel, a midőn az egyetértés, az együtt működés a házassági akadály tekintetében mint tény be van bizonyítva. Czélzatra, gyanításra ilyen akadályokat felállítani nézetem szerint nem lehet. Nem szükséges ez a kibővítés még azért sem, mert téved a t. képviselő úr, a midőn azt mondja, hogy a 23. szakaszban ezt kiegészítőén megállapított tiltó akadály csak azon esetre vonatkoznék, ha a gyilkosság vagy emberölés vagy ezek kísérlete vagy ebben való részesség még jogerős ítélettel ki nem lenne mondva. A szöveg így szól : » Tilos házasságot kötni az egyik házastársnak azzal, a ki a másik házastárson elkövetett gyilkosság, szándékos emberölés vagy ezeknek kísérlete miatt mint tettes vagy részes elítéltetett, akkor is« — tehát nem akkor, hanem akkor is — »ha az ítélet még nem jogerős« Ez a szakasz tehát megállapítja, hogy ott, a hol az egyik házastárs a másik házastárs ellen gyilkosságot, szándékos emberölést vagy ezek kísérletét követi el, vagy részesezen cselekményekben és azért akár még nem jogerűleg, akár már jogerejtíleg elítéltetett, fennáll a tiltó akadály, nem köthet a másikkal házasságot akkor sem, ha vele egyet nem értett. Ezen két szakasz egymást így kiegészítvén, kérem a t. házat méltóztassék a módosítás elvetésével a 13. szakaszt változatlanul elfogadni. (Élénk helyeslés jobb felöl) Elnök: Kíván valaki szólni? Ha senki sem, a vita be van zárva. Fel fog olvastatni a módosítvány. Hock János jegyző (olvassa Sághy Gyula módosítványát): Elnök: A kérdés az, t. ház, méltóztatnak-e az eredeti szöveget szemben a Sághy Gyula képviselő úr által javasolt szöveggel elfogadni : igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon