Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-332

332. országos ülés 1894. dítani a malmok a piaczot a jó magyar lisztnek, mert nincs czikk, melynek biztosabb és több fogyasztója volna, mint a konkurrenczia nélkül álló luxus-czikknek, ä melynek fogyasztása folyton csak emelkedik. (Helyeslés bal felöl.) Egy pár évvel ezelőtt — nem emlékszem ugyan biztosan, hogy mikor és hol — olvastam egy czikket a budapesti malmokról, melyben azt fejtegette a szakértő író, hogy a budapesti malmok, mint minden ipari, vagy gazdasági tényező, a melynek túlságosan jól megy a dolga, elhanyagolták magukat és hanyatlásnak indultak. Azt állította, hogy ha a magyar malmok a malomtechnikával lépést tartanának, ha újabb gépeket állítanának be, olyanokat, a melyek sokkal kevesebb szenet fogyasztanak, mint a régiek : akkor sokkal nagyobb dividendákat osztogathatnának, mint jelenleg, de mivel úgyis nagyon jól megy a dolguk, nem akarnak ebbe belekezdeni. Ez így van minden téren, Magyarország például soha nem fog jobb bort termelni, mint tiz-lmsz év múlva attól az időtől számítva, mikor a filloxeravész nálunk kiütött, mert ez a filloxeravész minket megedzett és megtanított arra, hogy miként kell megküzdeni a szerencsétlenséggel. Addig, a meddig a bornak bőségében éltünk, nem gondoltunk sem a bor okszerű kezelésére, sem semmiféle előmenetellel bortermelésünk terén. Így van ez a malmoknál is. Ne istápoljuk tehát a malmokat ilyen űktiv és a saját érdekük ellenére szolgáló kedvezményekkel, hanem hagyjuk őket egy kissé magukra, és meg vagyok róla győződve, hogy ők talpra fognak állani, és talán jobban fognak prosperálni, mint jelenleg, ha ez egyáltalán lehetséges. (Élénk helyeslés bal felől.) Arra nézve, hogy a malmok jól prosperálnak, engedje meg a t. ház, hogy megint a statisztikához forduljak. (Halljuk! Halljuk/)Természetesen vannak Budapesten és a vidéken malmok, a melyek kevesebbet jövedelmeznek az elősoroltaknál, de a nagy többsége a malmoknak nagyon jól jövedelmez. E§ ha van is egy pár malom, a mely nem jövedelmez, annak vagy a fekvése nem kedvező, vagy rossz a kezelése. (Helyeslés bal felől.) A befektetett tőkének a nyereményszázalékát fogom előadni s nem az osztalékot, azt a nyereményszázalékot, a melyben az igazgatótanácsnak a remunerácziója is benfoglaltatik és egyéb ilyen természetű kiadások is ben foglaltatnak. (Helyeslés! Halljuk!) A »Pannonia« gőzmalom-részvénytársaság 1,220.000 frt alaptőke mellett kimutatott 1891ben 8°/o-ot; az »Első budapesti gőzmalmi részvénytársaság* 1,000.000 forint alaptőke mellett 1891-ben 37°/o-ot, 1892-ben 37°/o kimutatott; a >Pesti Viktória-gőzmalom* 900.000 frt alaptőke mellett 17 és 20°/o-ot mutatott ki; a. »Lujza KÉPVH. NAPLÓ 1892—97. XVIII. KÖTET. április 25-én, szerdán." f 93 gőzmalom-részvénytársaság*; 560.000 frt alaptőke mellett 12°/o-ot; az » Erzsébet gőzmalom-részvénytársaság* 900.000 frt alaptőke mellett 22 és 9°/o-ot; a »Pesti molnárok és sütők gőzmalmi részvénytársasága« 900.000 frt alaptőke mellett 11 és 9°/o-ot; a ^Csongrádi keresztény gőzmalomrészvénytársasági 75.000 frt alaptőke mellett 23°/o-ot ; a »Gzeglédi gőzmalom részvénytárssaság« 610.000 forint alaptőke mellett 23°/b-ot; a »Debreczeni István gőzmalom-társulat* 370.000 frt alaptőke mellett 16°/o-ot; a »Nagysárosi mömalom« 640.000 frt alaptőke mellett 16°/o-ot; a »Csányi mtímalom-társúlat« 200.000 frt alaptőke mellett 17°/o-ot; a »Kecskeméti gazdasági gőzmalom* 75.000 frt alaptőke mellett 29°/o-ot; a »Borsod-Miskolczi gőzmalomrészvénytársasági 474.250 frt alaptőke mellett 18°/o-ot; az »0-kécskai gőzmalom-részvénytársaság* 30.000 frt alaptőke mellett* 15°/oot; a »Zsombolyai hengermalom • részvénytársaság* 100.000 frt alaptőkével 30 és 14°/o-ot; a •Nagyváradi László gőzhengermalom-részvénytársaság* 400.000 frt alaptőkével l3°/o ot; a »Széji« gőzmalom - részvénytársaság 100.000 frt alaptőkével 19°/o-ot ; a »Torzsai« gőzhengermalomrészvénytársaság 30.000 frt alaptőkével 13°/o-ot és az »Ujverbáczi gőzhengermalom-részvénytársaság* 20.000 frt alaptökével 21°/o-ot. Csak egy-két malom van tehát, a melynek a nyereménye 10 százalékon alul marad, és így nem lehet azt mondani, hogy ez a szegény malomipar végelgyengülésben szenved. (Úgy van! bal fi öl.) Én volnék az első, a ki ajánlanám, hogy adjunk nekik kedvezményeket, ha a legkisebb bajuk volna, de nincsen semmi bajuk, és B maguk emberségéből is képesek igen jól prosperálni. (Helyeslés bal felől.) Eléggé kimutattam, legalább véleményem szerint, (Igaz! Úgy van! bal felől.) hogy minő káros a magyar mezőgazdák érdekeire nézve az előttünk fekvő ipari és kereskedelmi szerződés. T. ház, határozottan káros; (Helyeslés a baloldalon.) de mégis tekintettel arra, hogy az osztrák-magyar vámszövetségnél fogva — sajnos — nem vagyunk abban a helyzetben, hogy tisztán magyar érdekeknek megfelelő szerződést kössünk, hajlandó volnék ezen rossz szerződést is megszavazni, ha t. miniszter úr megigérné, hogy az őrlési engedély megszüntetésével kárpótolni hajlandó a magyar mezőgazdát azon áldozatokért, melyeket ezen szerződés folytán Ausztria nagyiparának hozni kénytelen. Ha a tisztelt miniszter úr erre nem hajlandó, kénytelen lennék a szerződés elfogadása ellen szavazni. (Helyeslés a baloldalon.) Gr. Bethlen András földmívelésügyl miniszter*. T. ház! Minthogy ezen szerződés több oldalról és állandóan megtámadtatik, mert 85