Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-332

184 332. országos illés 1894." április 25-én, szerdán. azzal a malmok visszaélnek, az börzei spekuláeziókra vezet, (Úgy van! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) és ez által ismét lenyomja a magyar gabona árát. Legyen szabad, t. ház, mindenekelőtt megjegyeznem azt, hogy a küllőidről ezen a czímen behozott gabona igen erős pénzügyi ellenőrzésnek van alávetve, és én, mint kereskedelmi miniszter, ki sokszor sajnálom a közgazdasági forgalom korlátozását, kénytelen vagyok konstatálni pénzügyi adminisztrácziónkra azt, liogy ott, a hol állambevételékről van szó, ott bizony .... Bartha Miklós: Nem ismernek tréfát! Lukács Béla kereskedelemügyi miniszer: ... az ellenőrzést lehető legszigorúbban szokták gyakorolni. Az e tekintetben kiadott rendelet azt mondja, hogy: »Ezeu őrlési eljárásnál a behozandó gabona mindenekelőtt a vámhivatalnál bejelentendő, és az esedékes vámilleték biztosítandó. A malomtulajdonosok a feldolgozási műveletről könyvet taitoznak vezetni, a melyben a vámilleték visszatérítése iránti igény fentartása mellett behozott gabona bevételbe és kiadásba teendő. Ezen könyvek évről évre lezáratnak és az illetékes vámhivatal áltaj felülvizsgáltainak ; a hivatal azonban ezen lejárati időn kivűl is bármely időben jogosítva van felülvizsgálatot tartani. A kikészítési forgalom ezen neménél netalán elkövethető visszaélés esetén, jelesen, ha a malomba beszállított gabona a pénzügyi hatóság előleges tudta s engedélye nélkül a malomból feldolgozatlan állapotban eltávolíttatik, a kikészítésre adott engedély megvonatik, és a körülmények szerint a jövedéki büntető szabályok értelmében az eljárás megindíttatik.« Méltóztatik látni, t. ház, hogy az. eljárás és a kedvezmény maga elég szigorú feltételekhez van kötve, melyek a visszaélést már mintegy kizárják. De nézzük meg, t. ház, mik azon nagy tömegek, a melyek a. malmok rendelkezésére állanak, és a melyekkel oly irtózatos spekulácziót fejthetnek ki, hogy azon mennyiségekkel leszoríthatják a magyar gabna árát. A rendelkezésemre álló adatok szerint 1893. deczember 31-ikén a fővárosi malmoknál 438,000 métermázsa magyar lúza volt készletben, balkáni, azaz román és szerb búza pedig 91,000 métermázsa. (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Lisztkészletük volt, a múlt év végén, a mely rendel kezesre állott és várta az eladást, illetőleg kivitelt, 383,000 métermázsa. Méltóztatik tehát látni, hogy 91,000 métermázsa idegen búzáról van szó. (Felkiáltások bal felől: Elég sok!) A ki tudja, hogy a gabonaforgalom ma már milyen nagy összegeket ér el, a ki tudja, hogy csak a budapesti tőzsdén mily nagy mennyiségek kerülnek eladásra: az igazat fog nekem adni, hogy ilyen mennyiségek, mint a 91,000 métermázsa, az árra befolyással nem lehetnek. (Helyeslés jobb felől.) Az előadottakban, azt hiszem, sikerült, kimutatnom, hogy azok az ellenvetések és vádak, a melyek az őrlési eljárás ellen felhozatnak, nem bírnak alappal, nem indokoltak, és én annak a nézetemnek adok kifejezést, hogy a malmoknak tulajdonítható nagy részben az, hogy ma, bár az árak nyomottak, a magyar gabona ára Budapesten mégis magasabb, mint volna a paritás alapján más piaezok áraival összehasonlítva. Január 1-én Budapesten a magyar búza ára 7 frt 40 kr volt. Ugyancsak ezen napról összehasonlítást állítottam össze a jelentékenyebb külföldi piaezokról, és hozzászámítva a szállítási és egyéb költségeket, kitűnik, hogy Londonban pl. esak 5 frt 50 krt lehetett volna elérni, Berlinben 4 írt 66 krt ugyanakkor, mikor a magyar búza ára Budapesten még mindig 7 frt 40 kron állott. Hogy a magyar búzának Budapesten általában magasabb ára van, a mi közismeretű tény, abban talán némi részük van a malmoknak is, (ügy van! Ugy van!) és én mindig súlyt fektettem arra, hogy a malmoknak ezen működése ne korlátoztassék, hogy a malmok üzemüket a lehetőségig fentartsák, sőt fejleszszék. Én, t. ház, a legmesszebbmenő díjszabási intézkedéseket tettem meg arra, hogy előmozdítsam a magyar lisztkivitelt , Ausztriába, Csehországba (Élénk helyeslés.) és az államvasútvonalaknak és az »Adria« hajóinak közvetítésével Brazíliába, Angliába, (Élénk helyeslés.) csakhogy ezek a malmok versenyképességüket fentartsák, hogy üzemüket ne legyenek kénytelenek korlátozni, vagy csak ideiglenesen is beszüntetni. Mert az a meggyőződésem, hogy ha a malmok csak rövid időre is beszüntetik gyártásukat, vagy csak redukálják i« üzemüket, ez gabona-árainkra kedvezőtlen befolyást fogna gyakorolni, és ennek nyomán a gabonaárak további esése okvetetlenül be fogna következni. Ily viszonyok között, t. ház, veszélyes kísérletnek tartanám, hogy megfoszszuk a malmokat oly eszköztől, a mely, mint kimutattam, mezőgazdisági termelésünknek abszolúte nem árt, de a malmokat mégis üzemképesebbekké teszi, versenyképességüket fokozza abban a nagy versenyben, a melylyel a világ összes gabonájával és az előhaladottabb országoknak egyre erősbödő malomiparával szemben a világpiaczokon meg kell küzdeníök. (Élénk helyeslés jobb felől.) Az előadottak után azt hiszem, én is megvonhatom, úgy, a mint Hoitsy Pál t. képviselő úr tegnap tette, mint a kalmár, a mérleget, és megállapíthatom, hogy mi szól a javaslat mellett, mit kaptunk a szerződés által és mit adunk mi.