Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-331

jg^ 881. országos ülés 18M, erről a kérdésről megalkotta, egyet mégis elfelejtett és pedig a legfőbbet, azon óriási változást t. L, mely az 50 es évek óta egyfelől a közlekedési eszközökben beállott, másfelől azon fejlődést, melyet Románia ipara épen az 1886-ban életbe léptetett védvámos rendszere által Magyarország, főleg Erdély iparával szemben és annak hátrányára elért. (Igaz! Úgy van! bal felél.) Elfeledte a t. előadó úr azt is, hogy Románia a védvámos háborút 1886-ban tulajdonképen azért kezdte, hogy ez által a teljesen fejletlen iparágakat és különösen azon durvább, kisebb iparnemeket, melyeknek czikkeit első sorban és főképen Erdélyből kapta, önmaga fejlődéshez juttassa, és elfeledte a t. előadó úr azt, hogy midőn Románia már, úgyszólván, konkureneziaképes ipart alapított saját hazájában Erdély, illetőleg Magyarország iparával szemben, azon időre feláldozva gazdasági érdekeit is az ipar érdekében: — eljött és kereskedelmi egyezményt kötött Magyarországgal, és Magyarország ekkor feláldozza saját gazdasági érdekeit is egy olyan ipar érdekében, a mely ipart ő már Romániában fejlődéshez juttatni nem tud részben a román termelők által elfoglalt piacz, részben épen a védvámos időszak alatt Angliával és Németországgal megkötött egyezmény folytán a finomabb ipari czikkekte már elfoglalt piaczou megtelepedett konkurrensek miatt. (Úgy van! Ügy van! a baloldalon.) Mindezeket elfeledte a t. előadó úr, midőn az 50-es évek viszonyaira akar hivatkozni ma, 1894-ben. A t. előadó úr felhozza, hogy második indok, illetve ellenvetés a javaslat támadói részéről az szokott lenni, hogy a nyugati államokkal részben még mindig fennálló védvám kiviteli piaczunkat részben elzárván, helyes volna saját kereskedelmi piaczunkat kelet felől szintén megvédeni. A magam részéről ezt; az ellenvetést ilyen alakban a javaslattal szemben soha fel nem tenném, s azt hiszem, hogy a ki a közgazdasági helyes fogalmakkal tisztában van, az ilyen ellenvetést nem fog emelni, és a t. előadó úr talán ezt az ellenvetését gyengébbek indokolásából azért szedte ki, hogy az erősekkel szemben is azt indokul felhasználni képes legyen. A t. előadó úr, midőn erre az általa feltalált ellenvetésre észrevételeit megteszi, önmaga azt hozta fel, hogy Magyarország már fekvésénél fogva sem zárkózhatik el határzárvám által a világforgalom elől, és itt kifejti azt, hogy Magyarország fekvése olyan, hogy mintegy a tranzitó átvonuló kereskedelmi forgalmat kell a Kelet és Nyugat között közvetítenie. Igénytelen nézetem szerint a t. előadó úr e tételben egy bizonyos fogalomzavarnak . április 24-én, kedden. adott kifejezést arról, a mit a tranzitó és raktározó árú forgalomról nyilvánított. A védvámos rendszernek egy vámháborúban a tranzitó forgalomra nézve igénytelen nézetem szerint nincs az a jelentősége, a mi jelentősége van a raktározó árúforgalomra nézve. A védvámos rendszerről állítani nem lehet, hogy ez által a tranzitó forgalom megakadályozva, megbénítva és a kelet a nyugattól elválasztva lett volna. A t. előadó úr felhozza a javaslat támogatásául azt, hogy nem szabad hasonló természetű javaslatok tárgyalásánál és megbírálásánál figyelmen kivíü hagyni azt, hogy a velünk egyezkedő államoknak is megvannak sajátságos érdekeik, és így a recziproczitás elve kell, hogy az egyezmény megkötésénél, a javaslat megítélésénél mérvadó legyen. Teljesen elfogadom a t. előadó úrnak ezen indokolását. És midőn a javaslattal szemben igéaytelen nézeteimet elmondom s midőn a javaslattal szemben állásfoglalásra meggyőződésszerííleg elhatároztam magam, a recziproczitás elvét tartottam szem előtt, és azt nem látván keresztíílvive ebben a törvényjavaslatban, hanem meggyőződvén arról, hogy az hátrányunkra mellőztetett, ez az indoka annak, hogy a javaslattal szemben nem vagyok olyan kedvező véleményben, mint a t. előadó úr, vagy a t. közgazdasági bizottságnak jelentése, melyet alaposság tekintetében Hoitsy Pál t. képviselőtársam a maga teljes, igaz őszinteségével méltatott. De, t. ház, ily javaslatokkal szemben a parlament bizonyos sajátságos helyzetben is van; a menynyiben teljesen befejezett tényekkel áll szemben, nincsen módjában, hogy meggyőződést szerezzen vájjon nem érethetett volna e el kedvezőbb eredmény egy helyesebb, az ország érdekeit felölelő kormányrendszer és irány mellett. A közgazdasági tekintetben felette hátrányosnak tartott módozattal szemben egyes képviselő nem adhat be módosítványokat, mert hiszen a kormány részéről már az egyezkedő ellenfélnek megadott beleegyező nyilatkozat után az egyezkedő másik fél részéről bizonyára ilyen módosítás elfogadásra nem is találna. Ebből folyólag a parlament azon tagjainak, a kik a kormány általános politikai irányával és működésével szemben sem viseltetnek bizalommal, nekünk azon szempontokat kell jeleznünk, a melyek felfogásunk szerint az állam közgazdasági érdekében elegendőképen megvédve nem lettek, azon téves felfogásokat kell felfejtenünk, melyek a kormány eljárásában kifejezésre jutottak, és el kell utasítanunk magunktól minden olyan felelősséget, a mely egy oly kormány által létesített egyezményből az országra nézve háramló kárból eredni fog, a melylyel szemben már a biza-