Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-331
148 881. országos ülés 18&i. április 24-én, kedden. Lukács Béla kereskedelemügyi miniszter: T. ház! Helfy t. képviselő úr felhívása nélkül is felszólaltam volna, csak vártam a jelentkezőket, és szándékom volt még az általános vita bezáiása előtt a fölvetett kérdésekről nyilatkozni. Engedje meg tehát a t. ház, hogy a felmerült észrevételekről elmondjam a magam nézetét. (Halljuk!) A mi első sorban Madarász t. képviselő úr észrevételeit illeti, a ki ezen szerződést érdemileg sem fogadja el, erre csak az a megjegyzésem, hogy addig is, míg azok az általa óhajtott állapotok bekövetkezhetnének, meg kell élnünk, kereskedelmi, forgalmi érdekeinket biztosítanunk, közgazdaságunkat fejlesztenünk kell, s igy a rendelkezésünkre kínálkozó eszközöket meg kell ragadnunk. Ennélfogva kérem a t. házat, hogy a bemutatott szerződést gyakorlati közgazdasági tekintetből is méltóztassék elfő gadni. (Helyeslés jobb felöl.) Thaly Kálmán t. képviselő úr magára, a szerződésre érdemileg észrevételt nem tesz, azonban némely közjogi kifejezést kifogásol, így nevezetesen azt, hogy a szerződésben az »osztrákmagyar monarehia« elnevezés használtatik ő Felsége államainak megjelölésére. Nem akarok ma közjogi fejtegetésekbe bocsátkozni, egyszerűen arra a tényre hivatkozom, hogy a kifejezés, mely itt a szerződésben használtatik, régen elfogadott, törvényeink által számos esetben szentesített diplomáeziai elnevezés. Vagy 30 — 40 szerződés van törvénykönyveinkbe iktatva, a melyekben ez a kifejezés használtatik a nélkül, hogy ebből közjogi sérelem származott volna. Ott, a hol a monarchia két államának szabatosabb megjelölésére van szükség, vagy egyáltalán, a hol tüzetes megkülönböztetést kell tenni, ott, ezen szerződésben épúgy, mint más szerződésekben, ezek a különbségek mindig megtétettek. így ezen szerződésben mindenütt, a hol ilyen tüzetes megkülönböztetés szükséges az osztrák és a magyar államterület között, ennek elég van téve. így pl. a kereskedelmi czégekről így van szó a szövegben: maison autriehienne ou hongroise, azaz osztrák, vagy magyar exég; a hol árúkról van szó, ez a kifejezés használtatik : manufacture autrichienne ou hongroise, vagyis osztrák vagy magyar eredetű czikkek; a hol hajókról van szó, szintén megjelöli, hogy osztrák, vagy magyar hajók; a hol ezekre vonatkozó törvényeket kell megjelölni, szintén szabatosan ki van fejezve, hogy osztrák, vagy magyar törvények; a hol tengerpartokról van szó, ki van tüntetve, hogy sur les Cőtes de l'Autriche ou de la Hongrie, osztrák, vagy magyar tengerpart. A hol tehát tüzetes megjelölések szüksége forog fenn, ott a monarchia mindkét államának ünállása ebben a szerződésben is kifejezésre jut; ott azonban, a hol a monarchia két államának komplexumáról van szó, használtatik az a, kifejezés, mely már az ország számos törvényébe be van fogadva. A t. képviselő úr különösen arra utalt, hogy boldogult elődöm, Baross Gábor miniszter ez irányban bizonyos ígéreteket tett volna. Én arra emlékszem, t. ház. hogy a boldogult elődöm által bemutatott szerződésekben szintén ugyanezen kifejezés használtatott : »osztrák-magyar monarchia.« Ez a kifejezés szolgál az osztrák-magyar monarchia két államának együttes megjelölésére; ott pedig, a hol az államterűleteknek tüzetesebb megkülönböztetése szükséges, pl. a hol a honpolgárokról, a tengerpartokról stb.-ről van szó: ott a »magyar vagy osztrák* kifejezés használtatik. Minthogy tehát, t. h az, a 1 elen szerződés az eddig számos törvény által szentesített kifejezésekettartalmazza, s minthogy én nem vagyok abban a helyzetben, hogy minden egyes szerződésnél egyre líjabb közjogi kifejezéseket honosítsak meg: ennélfogva kérem a t. házat, méltóztassék a bemutatott szerződésről szóló törvényjavaslatot elfogadni. (Helyeslés jobb felől.) Bartók Lajos jegyző: Polónyi Géza! Polónyi Géza: T. ház ! Csak néhány pillanatra kérek szót, és pedig első sorban azért, hogy a t. miniszter urat, valamint a t. házat arról világosítsam fel, hogy boldogult emlékű Baross Grábor kereskedelmi miniszter idejében nem holmi meddő miniszteri ígéretek tétettek, melyeknek beváltásához nem szoktam soha nagy reményt fűzni, hanem, hogy itt egészen más esetről van szó, arról, hogy a képviselőház a miniszternek hozzájárulásával egyhangúlag egy határozatot hozott a Nagybritaniával legutóbb kötött szerződés beezikkelyezése alkalmával, a melyet a Naplóból felolvastam, s melyben kimondatott, hogy a közjogi terminológiában jövendőben épen ott, a hol az államjogi viszonynak a külföldre való vonatkozás szempotjából való megjelölésére van szükség, mindenhol az Ausztria és Magyarország kifejezés használtassák. (Igaz! Ügy van! a szélső haloldalon.) Már most, t. ház, valóban nem értem ezt a de lana caprina vitát, a mely mindenkor felmerül e kérdésnél, midőn senki sincs köztünk más véleményen az iránt, hogy a mi államjogi viszonyunk Ausztriával még az 1867 : XII. tez. értelmében is olyan, a mely a két állam szövetségét jelenti és nem egy monarchiát, minthogy az osztrák-magyar monarchia kifejezés közjogi szempontból a birodalmi egységre való utalás eözinéjét foglalja magában. Ha már most ez iránt egyetértünk, t. ház, és ha a miniszter úr maga kénytelen felolvasni a szerződés szövegéből azt, hogy -ép ott, a hol az árúknak proveniencziájáról, a ha-