Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.
Ülésnapok - 1892-330
130 330. országos ülés 1894. intézkedések töiténjenek a tokaj-hegyaljai hegyvidék elpusztult lakóinak megmentésére, nevezetesen kéri, hogy a kormány által az új terííle tekre adott 10 évi adómentesség emeltessék fel 15 esztendőre; kéri egy kormánybiztosnak a kiküldését, a ki erélyes eljárással hajtaná végre a kormány intézkedéseit; azután kísérletek foganatosítását hozza javaslatba az egyes szőlőfajokkal, és végre azt ajánlja, hogy az érdekelt körök e kérdésben testületté tömörítíessenek. A kérvényi bizottság nem zárkózhatván el semmiféle oly intézkedés elől, a mely az állam adózó képességének kimerítése nélkül, valóban jövedelmező keresetforrásnak a megmentésére irányulhat, arra való tekintettel, hogy az itt felsorolt ideiglenes intézkedések, addig is, míg létesíthetők lennének azon részleges intézkedések, — a melyeket a memorandum, mint véglegeseket hoz javaslatba, a mennyiben az ország pénzügyi viszonyai megengedik,— foganatosíthatók: javasolja a kérvényi bizottság, hogy az emlékiratban kifejtett eszmék beható figyelembe vétele végett a Baemerandum adassék ki pártolókig nz összminiszteriumnak. (Helyeslés.) Elnök: Az emlékirat pártolólag kiadatik az összminiszteriumnak. Következik a 15. sorjegyzékbe (Írom. 607.) foglalt kérvények tárgyalása. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bereg vármegye közönsége az 1883 : XIV. tjz. módosítása iránt kérvényez. Szász Károly, a kérvényi bizottság előadója: T. ház! Bereg vármegye közönsége az 1883 : XL1V. tcz. felette sérelmes intézkedését abban találja, hogy míg a kincstárban elhelyezett letétek után 3Y2 0 / 0 fizettetik, addig az adózóktól késedelmi kamatok fejében 6°/o liajtatik be. A kérvényi bizottság nevében javaslom, hogy a kérvény a pénzügyminiszternek adassék ki. Elnök: A kérvény kiadarik a pénzügyminiszternek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa) -. Kis-Küküllő vármegye közönsége az 1885 : Xí. tcz módosítása iránt kérvényez. Szász Károly előadó: T. ház! A házszabályok értelmében ezen kérvény érdemleges határozathozatal tárgyát nem képezheti inert a házszabályok 195. § a rendeli, hogy a mely kérvények már egy izben határozathozatal tárgyát képezték, azok egyszerűen a házszabályok hivatkozott szakaszára való utalással kiadaudók az illető miniszternek. Indítványozom tehát a kérvényi bizottság nevében, hogy a kérvény adassék ki a pénzügyminiszternek. Elnök: A kérvény kiadatik a pénzügyminiszternek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Somogy vármegye, Szatmárnémeti sz. kir. város, április 21-ém, szombaton. Ábauj-Torna, Győr, Heves, Torda Aranyos és Gömör Kishont vármegyék, Kecskemét th. város közönsége; Borsod és Torontál vármegyék, Maros Vásárhely sz. kir. város, Mosón vármegye, Kassa sz. kir. város, Békés vármegye, Győr sz. kir. város, Bereg vármegye és Arad sz. kir. város közönségei a magyar hatóságoknak a katonai hatóságokkal való levelezése tárgyában kérelmeznek. Szász Károly előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Somogy vármegye és a töl>bi felolvasott törvényhatóságok feliratainak ismertetésénél, melyekben a magyar hatóságoknak a katonai hatóságokkal való levelezései tárgyal tatnak, és a melyek a közös hadüg}rnimiszterrel egyetértőleg a belügyminiszter úr által kibocsátott rendelet ellen alkotmányos szempontból óvást emelnek, a következőkben lesz szerencsém teljes tárgyilagossággal és higgadtsággal reflektálni. (Halljuk! Halljuk !) Mindenekelőtt a szóban forgó és állítólag megsértett 1840 : VI. tcz. ide vonatkozó rendelkezésére kell megjegyzést tennem, és pedig először azt, hogy ezen rendelkezés, meV s;ószerint így hangzik: »0 Felsége kegyelme-sen rendelkezni fog, hogy a magyar nyelv tudása a véghelyeken is gyarapíttassék és a magyar ezredek kormányai a magyar törvényhatóságokkal magyar nyelven levelezzenek«, túlhaladott álláspontnak tekintendő, annál is inkább, inerr az abban említett magyar ezredek az 1867 : XII. tcz. meghozatala óta, mint olyanok, nem is léteznek; és meg kell jegyeznem még azt, hogy ő Felsége, boldogult Ferdinánd király, különböző gátló körülmények folytán az ezen törvényczikkben statuált rendelkezéseket sohasem tette meg. (Mozgás bal felöl.) Második megjegyzésem az, — és itt a törvény keletkezésére, ennek különféle stádíu maira, és ezekben is arra kell utalnom, hogy a törvény megalkotásának czélja félreismerhetlen legyen, — hogy a karok és rendek sokkal nagyobb és messzebb menő követeléseket támasztottak ő Felségével szemben ezen törvény meghozatala idejében, mint a milyenek ebben a törvényben foglaltatnak. Minthogy pedig ő Felsége annak idején ezen követeléseket a legfelsőbb szankczióval el nem láthatta, így történt, hogy a többször idézett törvény ezen formában alkottatott meg. Másfelől megmásíthatlan tény az, hogy az 1840 : VI. tcz. szellemében megalkotott 1867 : XII. tcz., de különösen ennek a közös hadügyi kormányzatra vonatkozó része azt mondj'd, hogy a hadsereg vezényletére, vezérletére és belszervezetére vonatkozó jogok ő Felségének tartatnak fenn, és hogy ő Felsége ezen felségjogok alapján a hadsereg nyel-
