Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-330

330. országos ülés 1894, április 21-én, szombaton. 131 vének, elég nyomós indokolással, a német nyelvet tette. Egy perez'g sem vonom kétségbe, t. ház, hogy a vezérlet és belszervezet szavakban benfoglaltatik a külhatóságokkal való levelezés és érintkezés kérdése is; de másfelől fiz is elvitat hatlan tény, hogy a hadsereg szolgálati nyelve Ö* Felsége által állapíttatván meg, s ez az 1867 : XII. tcz. életbeléptetése után német lévén, ez mint szolgálati nyelv, teljes és kétségtelen joggal használható esetleg a hatóságokkal való érintkezésben is. És 1867-től 1892-ig nem is volt kérdés ebben a tekintetben s nem is volt megvitatás tárgya az, hogy a német nyelvnek, mint szolgálati nyelvnek, tényleg jogosultsága van-e a hadsereg érintkezéseiben? 1867-tő'l 1892-ig, vagyis a legújabb időkig, német nyelvű megkereséseket intéztek a katonai hatóságok a magyar hatóságokhoz és azokra többnyire német válaszokat is kaptak. Csupán 1892-ben, a magyar delegáczió ülésén vettetett fel ez a kérdés, és mivel az 1840 : VI. törvényczikknek ma is törvényereje van, felhívatott az akkori közös hadügyminiszter, hogy ennek a törvénynek teljes mértékben érvényt szerezzen és a magyar államnyelv jogosultságát minden tekintetben vigye keresztül.» 1892-ben a magyar delegáczió nyilvános ülésében a hadügyminiszter nemcsak hogy elismerte — a mint hogy kötelessége is volt elismerni — az 1840 : VI törvénycikkben foglalt rendelkezés jogosultságát, hanem ígéretet is tett a magyar öelegáeziónak, hogy e törvény értelmében utasítani fogja a katonai hatóságokat a magyar nyelven való levelezésre. Az 1892. október 6-án tartott ülésen ezt a delegáczió tudomásul is vette s újból felvetette a hadügyminiszternek azt a kérdést, hogy mi fog történni a többi, a rendelkezésben nem említett hatóságokkal ? A hadügyminiszter ekkor tett ígéretének folyománya az 1893. augusztus 6-án kibocsátott rendelet, melyet a belügyminiszter csak azért közölt a magyar törvényhatóságokka], mert a hadügyminiszter rendelete csak a katonai hatóságokra nézve levén kötelező, arra, hogy a magyar hatóságokra is kötelező legyen, a belügyminiszter törvényes rendelete volt szükséges. Mikor ez a rendelet kibocsáttatott, és mikor a közös hadügyminiszter a magyar delegáczióban az imént vázolt igéretét tette, ez úgy tüntettetett fel, mint a magyar ellenzék egy óriási diadala, melyet a legsovinisztikusabb lapok is óriási üdvrivalgással fogadtak. Most már egyszerre, minden tényleges alap nélkül, sőt a törvényes alap ellenére felhangzik hasábjaikról a »yissza«. Miért, t. ház? Azért e, mert ebben a rendeletben, melyet — ismétlem — csak azért bocsátott ki a belügyminiszter, mert a, hadügyminiszter csak a katonákra róhat kötelességeket és arra nézve, hogy magyar törvényhatóságok is kötelezve legyenek, a belügyminiszter törvényes rendelete kellett azért, mondom, mert szemben az eddigi gyakorlattal, e rendeletben a magyar államnyelv jogai sokkal hathatósabban érvényesíttettek ? Vagy pedig azért-e, mert ez a rendelet inkább nevezhető magyar rendeletnek az eddigi szokásos állapottal szemben, mint németnek, vagy végre, mert a prágai, trieszti és brünni hadtestparancsnokságok nem ugyan kezdeményező lépéseikben, de válaszaikban kötelezve vannak a magyar nyelv használatára, a mi eddig nem történt? Azt hiszem, hogy államnyelvünk feltétlen elismerésére ez egy semmi tekintetben sem kifogásolható lépés. Ennélfogva a kérvényi bizottság nevében azzal a tiszteletteljes indítványnyal járulok a t. ház elé, hogy ezeket a kérvényeket irattárba helyezni méltóztassék. Kötelességem még azt is bejelenteni, hogy a bizottság többségének indítványával szemben a bizottság kisebbsége a ház elé kisebbségi véleménynyel járul, a mely ki akarja mondatni a házzal, hogy a belügyminiszternek 2963. elnöki számú rendelete törvénybe ütköző, minek következtében utasíttatni kívánja őt a rendelet haladéktalan visszavonására. Bartók Lajos jegyző: Várady Károly! Várady Károly : Mindenekelőtt arra kérem az igen t. elnök urat, legyen szíve? azt a rendeletet, a mely Szatinár-Németi sz kir. város közönségének kérvényéhez van csatolva, felolvastatni, hogy a t. ház tájékozhassa magát arról, hogy tulajdonkép miről is van szó? Elnök: A rendelet fel fog olvastatni. Hock János jegyző (olvassa a rendeletet). Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy a külön vélemény is felolvastassák? (Halljuk! Halljtik!) A különvélemény tehát fel fog olvastatni. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a külön véleményt). Várady Károly: T.képviselőház! Amint hallani méltóztattak, a belügyminiszter úr múlt évi augusztus hó 4-én a katonai levelezések tárgyában egy körrendeletet intézett Magyarország összes törvényhatóságaihoz. E körrendeletben, melyben azt, a mi a magyar nyelvre nézve e'őnyös, nem kifogásolom, azt tudatja a miniszter: hogy a közös hadügyminiszter 1893. május hó 21-én körrendeletet bocsátott ki az összes területi parancsnokságokhoz, melyben azt rendeli, hogy az összes ezred- és az ezen aluli parancsnokságok, nevezetesen zászlóalj-, század- és kisebb parancsnokságok kivételével a hadsereg összes egyéb parancsnokságai, hatóságai, csapatai, intézetei, kezdeményező megír*