Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-330

330. országos ülés 1894. április 21-én, szombaton. \^ állandó szakelőadói lennének, rendes fizetéssel. A felíratok azt igen költségesnek jelzik, a kérvényi bizottság azonban nem zárkózva el ezen, egészségügyre irányuló eszmék elől, de különösen nem latolhatván azt, hogy e költségek mily arányban lennének igénybe veendők, javasolja, hogy ezen felíratok adassanak ki a belügyminiszternek illetékes elintézés végett. (Helyeslés ) Elnök: E felíratok kiadatnak a belügyminiszternek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa). Ung, Hont, Pozsony, Csik, Liptó, Zemplén, Udvarhely és Fogaras vármegyék, Győr szab. kir. város, Toln;t, Torda-Aranyos, Nyitra, Zólyom, Temes, N; gy-Küküdő, Bereg, Arad, Kis Küküllő, Komárom, Krassó-Szörény és Békés vármegyék, Kecskemét város, Csongrád vármegye, Székesfehérvár város, Árva és Szeben vármegye közönsége az 1893 : IV. törvényczikk módosítása tárgyában. Horváth Béla előadó: T. ház! Az 1893: IV. tcz. ÍIZ állami tisztviselők és szolgák fizetésének rendezésére vonatkozik, és tartalmazza azon kedvezményeket, melyekben az állami tiszt viselők részesülnek, különösen felsorolván azt, hogy az állami tisztviselők útadó-mentességben részesülnek. A törvényhatóságok ezt magukra nézve méltánytalannak találván, a mennyiben, — mint azt felirataikban kifejtik — kettős feladatot: államit és törvényhatóságit töltenek be, s maguk kezelik az útadókat is, igazságosnak tartanák, ha e kedvezményben a törvényhatósági tisztviselők is részeltetnének. A felhozott indokok alapján a kérvényi bizottság is javasolja, hogy a felíratok pártolólag adassanak ki a belügyi és kereskedelemügyi minisztereknek. (Helyeslés.) Elnök: E felíratok kiadatnak pártolólag a belügyi és kereskedelemügyi minisztereknek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Ung, Hont, Hajdú, Zemplén vármegye, Győr szál), kir. város, Békés, Szabolcs vármegyék közönségei az 1884. évi XIV. törvényczikk módosítása iránt. Horváth Béla előadó: T. ház! Az 1884. évi XIV. tcz. a Tisza folyó szabályozásáról szól, jelesül egyes szakaszaiban felsorolván, hogy az ármentesítési költségekhez kik, milyen testületek, g mily arányban tartoznak hozzájárulni, ezek közt felsorolja a törvényhatósági testületeket is. E törvényhatóságok az iránt kérelmeznek a t. háznál, hogy mivel ekként azon adó, mely az utak fentartására lenne fordítandó, czéljától igen nagy mértékben elvonatik, a törvényhatósági útvonalak az adózástól, illetve e tehertől mentessenek fel*. A kérvényi bizottság javasolja, hogy a felíratok adassanak ki a belügyi-, kereskedeKÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XVTIL KÖTET. lemügyi és földmívelésügyi minisztereknek. (Helyeslés.) Elnök: Kíván valaki szólani? Ha nem, akkor e felíratok kiadatnak a belügyi, kereskedelemügyi és földmívelésíigyi minisztereknek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bezdáui, nyíregyházi, hódmezővásárhelyi ipartestületek az 1884: évi XVII. tczikk módosítása iránt. Horváth Béla előadó: T. ház! Az 1884: XVII. tcz. az ipartörvényt öleli fel, melynek intézkedéseit az imént felsorolt testületek nagyobbára kielégítőknek, üdvöseknek ismerik el, azonban e törvény több intézkedését, mint pl. a munkássegédekre, valamint a képesítéshez és nem képesítéshez kötött iparokra vozatkozókat, módosítandóknak tartják. Javasolja a kérvényi bizottság, hogy adassanak ki a kérvények a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Elnök: A kérvények kiadatnak a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Bernáth Béla országos képviselő Tokaj-Hegyalja érdekében kérvényez. Horváth Béla előadó: Bernáth Béla t. képviselőtársunk egy igen szépen kidolgozott, terjedelmes memorandumot terjeszt a t. képviselőház elé, a melyben a filloxera által okozott pusztításokat hozva fel, kifejti az 1854. esztendőben az Amerikában fellépett filloxera, pusztításoktól kezdve mindazokat a dolgokat és körülményeket, a melyek közt ezen vésznek áldozatul estek Amerikától hazánkig az egyes országok szőlőterületei. Részletesen kifejti ebben az emlékiratban azokat a pusztításokat s a pusztítás azon arányait, melyek Magyarországot, különösen pedig a tokaj-hegyaljai hegyvidéket érték, a mely azelőtt főjövedelmi forrását képezte Magyarországnak. Felsorolja ebben a memorandumban továbbá mindazon intézkedéseket, a melyeket a vész leküzdésére, vagy a bajok orvoslására Magyarország kormányai eddig tettek s a kormány ezentúl is tenni szándékozik ; de ő részben nem tartván elegendőnek ezen intézkedéseket, részben azok hatványozása útján, részben pedig új eszmék előterjesztésével vél a bajon segíteni. Nevezetesen két irányban kéri az intézkedést a bajnak orvoslására. Az egyik az, hogy kellő biztosíték mellett maga az állam adjon hosszú lejáratú kamat nélküli kölcsönöket; a másik az, hogy talajvizsgálatok alapján mutasson rá a kormány arra, hogy mily talajban, mily minőségű szőlőfaj lenne leginkább meghonosítható ? E két vezéreszmén kivül azután kifejti, hogy addig is, míg ezek a dolgok a költségek mérlegelésével keresztülvihetők lennének, mily 17