Képviselőházi napló, 1892. XVIII. kötet • 1894. április 13–május 21.

Ülésnapok - 1892-329

|Q2 829, országos ülés 1894. á latának elfogadásával a t. ház, a főrendiház módosítása szerint állapítja meg a szakaszt. Az 5. § hoz kíván valaki szólaki? Senki sem. Méltóztatnak elfogadni a bizottság javaslata értelmében a főrendiház módosítását? (Igm!) Ennek folytán a t. ház az 5. §-t a főrendiház módosításának elfogadásával állapítja meg. A 11. §hoz méltóztatnak szólni kívánni? Senki sem. Méltóztatnak elfogadni a bizottságjavaslata, értelmében a 11. §-t? (Igen!) E szerint a 11. §. a főrendiház módosítása szerint állapi ttatik meg. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a bizottság jelentését a 12. §. első részére vonatkozólag) . Elnök: Kíván valaki szólani a 12. §-ra vonatkozó javaslathoz? Senkisem. Méltóztatnak a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A 12. § ra vonatkozó változtatást a t. ház ezennel elfogadja. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a bizottság jelentését a 12. §. második részére vonatkozólag). Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni? Ha senki sem kíván szólani, a t. ház a bizottság javaslata értelmében állapítja meg a szakaszt. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a bizottság jelentését a 13. és 14. szakaszokra vonatkozóid ). Elnök: Kíván valaki a 13. §-ra vonatkozó módosításokhoz szólni ? Senki. Méltóztatnak elfogadni'? (Igen!) A bizottság javaslata értelmében a t. ház, a főrendiház módosításához járulván, a szakaszt ennek értelmében állapítja meg. Méltóztatnak a 14. §-hoz szólni kívánni? Senkisem Méltóztatnak a bizottság javaslatát elfogadni? (Igen!) A bizottság javaslatának elfogadásával a t. ház a főrendiház módosítása szerint állapítja meg a 14. §-t. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a bizottság jelenlését a 16. szakaszra vonatkozólag). Papp Elek jegyző: Bujanovics Sándor! Elnök: A 16. §. kihagyására vonatkozó főrendiházi javaslatról van szó. Bujanovics Sándor: T. liáz! A mezőgazdaságról és mezőrendőrségről szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával volt szerencsém egy indítványt terjeszteni a t. ház elé. Ezen indítványnak a czélja az volt, hogy e törvényjavaslatnak a gazdasági kezelés megszorítására vonatkozó részébe vétessenek fel oly intézkedések, melyek szerint az állam a törvényhatóságok, egyházi testületek, egyházi személyek, alapítványok és hitbizománvok tulajdonához tartozó birtokok gazdasági kezelésénél a jövőben csakis kellő szakképzettséggel biró gazdasági tisztek lesznek alkalmazhatók. prilis 19-én, csütörtökön. Ezen indítványom indokolásául az 1879 XXX. tez.-nek, az erdőtörvénynek az erdők kezelésénél elfogadott, tehát már törvénybe iktatott, hasonló természetű" korlátozására való utaláson kivtíl felhoztam a következő indokokat. (Halljuk!) Először is szükségesnek véltem ezen intézkedés felvételét a gazdasági szakképzettség törvényes elismerésének szükségéből kifolyólag. Ha már a szakképzettség szükségét a törvényhozás 1879-ben az erdőtörvényben elismerte, úgy lehetetlenség, hogy elzárkózzunk ezen szükség elől a hasonló természetű birtokok kezelésénél a gazdasági kezelés terén, a mely bizonyára ép oly, ha nem nagyobb és több oldalú ismereteket feltételez, mint az erdők kezelése. Szükségesnek véltem ezen intézkedést a kötött természetű földbirtokok termőképességének és állagának fentartása érdekében is. Hiszen a kötött természetű birtokok állagában az értelmetlen kezelés a mezei földbirtokot épú^y tönkreteheti, mint az erdőbirtokot. És ha szükségesnek mutatkozott a várományosok, az állam érdeke szempontjából biztosítani az erdőknél az állag fentartását, azt hiszem, nem lesz senki, a ki ennek szükségét a mezőgazdasági birtoknál szintén el ne ismerje. (Helyeslés bal felöl.) Harmadik okom volt a tekintet azokra, a kik a gazdasági szakképzettséget a felállított gazdasági tanintézetekben megszerzik, megszerzik gyakran nagy áldozattal, nagy költséggel; azok részére kívántam a törvényes elismerésen felül exisztencziájuk biztosítához hozzájárulni. (Helyeslés bal felől.) A t. ház méltányolta is ez indokokat, indítványomat a földmívelésügyi bizottsághoz utasította, és a bizottság némi megszorítással hozzájárult indíványomhoz. így jött létre a törvényjavaslatnak 16. §-a. A t. főrendiház azonban ezen szakasznak egyszerű kihagyását határozta el, (Halljuk*! Halljuk.) s a főrendiház ezen határozatához legnagyobb sajnálatomra a földmívelésügyi bizottság is hozzájárult. Talán nem vétek a parlament illemszabályai ellen, ha a főrendiházban indítványoin, illetőleg most már a javaslat 16. §-ának intézkedései ellen felhozott indokokkal egy kissé foglalkozom. (Halljuk! Halljuk !) Foglalkoznom kell velük azért, mert hiszen ezen indokok súlya alatt meghajolva, határozta el a földmívelésügyi bizottság is e szakasz törlését, és így a földmívelésügyi bizottság mérlegelése előtt a főrendiházban felhozott indokok nyomatékosabbak s nagyobb súlylyal bírnak, mint az általam e szakasz indítványozásánál felhozottak. Szükséges, hogy ez indokokkal foglalkozzam azért is, mert hiszen a földmívelésügyi bizottság, midőn hozzájárul a szakasz