Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-320

320. országos illés 1894. április 9-én, hétfőn. 347 nemíí óhajtásnak, vagy kívánságnak kifejezést nem adtak. (Zaj és mozgás a bal- és szélső lál-' oldalon.) A tisztelt elnök úr eljárt a saját legjobb meggyőződése szerint. (Nagy mozgás a bal- és szélső baloldalon.) Thaly Kálmán: Igya is meg a levét akkor! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Épen az itt a kérdés, hogy az elnök úr eljárása megfelel-e a ház határozatának: igen, vagy nem? Valaki ebien az ügyben a legmesszebbmenő intézkedéseket kívánhatta, a háznak egészen más határozatát óhajthatta provokálni, de ma, midőn a képviselőház határozatát meghozta, a kérdés csakis az lehet, hogy az elnök úr megfelelt-e a képviselőház határozatának'? (Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbal felől: Hisz az a baj, hogy nem felelt meg ! Halljuk ! Halljuk! jobb felöl.) Annyira menni, mint Polónyi Géza képviselő úr kívánja, és a mint ezt Thaly Kálmán képviselő úr is tette, hogy az intencziókat vizsgáljuk, azt hiszem, nem volna helyén. (Zaj a szélsőbalon. Helyeslés jobb felöl.) Mi nem a szíveket és a veséket vizsgáljuk, hanem a lefolyt tények elbírálására vagyunk hivatva. (Helyeslés jobb felöl. Fel kiáltások a baloldalon: Mi is csak azt teszszük!) Két ellenvetés hozatott fel az elnök ár eljárása ellen. Talán természetesnek méltóztatnak azt találni, hogy akkor, mikor az elnök úr épen delikatesszből távol van, mikor az ő ügye tárgyaltatik, daczára, hogy arra kötelezhető nem volna, (Felkiáltások a szélsőbalról: Nem volna illő!) joga volna itt ülni : (Egy hang a szélsőbalról: Joga van, de nem illő!) talán természetesnek fogja a t. ház találni, hogy akkor én tartom kötelességemnek, hogy ezen ügyben legalább az én álláspontomat jelezzem. Polónyi Géza: O maga is beszélhet onnan! (Halljuk! Halljuk! jobbról.) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Két kifogás hozatott fel az elnök úr eljárása ellen. Először Hoitsy t. képviselő úr indokolásul hozta fel, hogy az általa szerkesztett részvétírat nem volt eléggé meleghangú. Engedjen meg a t. ház, azt hiszem, hogy erre maga a képviselő úr sem . fektet súlyt, mert itt nem az érzelmek skáláját, hanem a dolgot keli megítélni a szerint, hogy a ház határozata nem devalváltatik-e az által. Én azt hiszem, a részvétírat oly meleg hangon van szerkesztve, hogy az nem marad a házunk e tekintetben hozott határozata megett. (Helyeslés jobb felöl.) A másik, a mire általában méltóztattak kifogást tenni, az, hogy az elnök nem felelt meg a ház határozatának, a mennyiben a küldöttséget, vagy a háznak a temetésen megjelent tagjait nem személyesen vezette. Itt, t. ház, (Zaj a szélső baloldalon. Halljuk Halljuk! jobb felől.) egyszerűen azt kell tisztába hoznunk, hogy igaz-e az, hogy ez a háznak a határozata, (Zaj a szélső baloldalén. Felkiáltások: Igaz! Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) igaz-e az, hogy a ház ebben az értelemben határozott? (Felkiáltások a szélső baloldalon: Igaz!) Hogy mennyire veszélyes az intencziók magyarázatának terére lépni, ezt mutatja a jelen eset is, mert azt az intencziót, a mely szerint a ház határozni akart, épen ások akarják interpretálni, a kik azt a határozatot nem hozták. (Zaj. Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Én, t. ház, nem az intencziók, hanem a tények szerint kívánom elbírálni azt a kérdést, hogy voltak-e a kérdésnek olyan előzményei, melyek kétségtelenné teszik azt, hogy az elnök úr előre kijelentette, hogy ő a temetésen nem vesz részt? Polónyi Géza: A szabadelvű klubban! (Zaj. Felkiáltások a jobboldalon : Honnan tudja?) Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Nemcsak ott, hanem másutt is. Az elnök úr már előzőleg a leghatározottabban tudomásomra hozta, nemcsak nekem, hanem, úgy tudom, minden képviselőtársamnak, a ki ez iránt beszélt vele, sőt én magam is megmondottam ezt előre, hogy nem fog a temetésen jelen lenni, minthogy ebben akadályozva van, (Nagy zaj a bal- és szélső baloldalon.) Szóval itt nem azon fordul meg a dolog, volt-e akadályozva, vagy nem, hanem azon fordúi meg, jelezte-e azt előre: igen, vagy nem? (Nagy zaj és ellenmondás a balés szélső baloldalon.) Az elnök úr ezt a leghatározattabban jelezte. (Egy hang a szélsőbalon. Nem is tudhatta!) Jelezte a turini küldöttséget illetőleg magában az előkészítő bizottságban. VÖrÖS János: Ezt az elnöki székből kellett volna tennie! Wekerle Sándor miniszterelnök és pénzügyminiszter: Hol van az megírva, hogy onnan kellett volna megmondania? (Nagy zaj a szélső baloldalon.) Előre megmondotta már abban az előkészítő bizottságban, hogy mivel ő Turulba nem mehet, ő fogja azt a küldöttséget megalakítani. Azt hiszem, a kik részt vettek azon az értekezleten, azoknak semmi kétségük nem volt az iránt még a ház határozatainak meghozatala előtt, hogy a ház elnöke Turinba menni nem fog. (Nagy -zaj a szélső baloldalon.) Én tehát nem látom be, hogy lehet abból most az ellenkezőt kimagyarázni? (Nagy zaj és nyugtalanság.) v Még egyet, a mit itt mellesleg jegyzek meg! Nem áll az, mintha a ház elnöke csakis a közhangulat pressziójának engedett volna, akkor, 44*