Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.
Ülésnapok - 1892-318
312 818. országos ülés 1894. márczius 20-án, kedden. pesti Hírlap«-ban egy tendenciózus közlemény jelent meg, (Felkiáltások a szélsőbalon: Ez az! Mozgás.) a melyben pártok szerint csoportosítva lettek az adakozók, és ínég azon malicziúzus megjegyzés kíséretében történt ez a csoportosítás, hogy míg a függetlenségi és 48-as pártnak 83 tagja csupán 200 frtot adott ezen czélra, addig a tíz, vagy, nem tudom, hány tagból álló függetlenségi párt két ezer néhány száz forintot adott, (tfgy van! Úgy van! a szélsőbalon.) Ez a közlemény engem felháborított, és pedig méltán. Rögtön követeltem Herman Ottó és Eötvös Károly képviselő uraktól, hogy rektifikálják ezen közleményt, és a rektifikáczió be is következett, a mint leszek bátor azt szószerint a Budapesti Hírlap január 19-íki számából felolvasni. (Olvassa): »Eötvös Károly 1894. január hó 19« — tehát a könyvtár-bizottság elnöke nyilatkozik — »Tisztelt szerkesztő úr! Becses lapjában pár nap előtt a Kossutli-könyvtár megvétele tárgyában egy közlemény jelent meg, melyben ki volt tűntetve, hogy e könyvtár vételárához az országos pártok mindegyike — állítólag — mily összeggel járult, s egyúttal az volt mondva, hogy az összegekről az én ügyvédi irodám kimutatást vezetett. E közléssel szemben tisztelettel kijelentem, hogy az én ügyvédi irodám amaz összegekről a szó teljes értelmében semmiféle lajstromot és kimutatást nem vezetett, sőt azokról semmi tudomással sem birt. És kijeiéntem,« — ez a fontos — »hogy a gyűjtés egyáltalán nem pártok szerint történt, hanem egyenkint, 8 így egy pártnak sem volt alkalma a gyűjtésről pártköri, vagy értekezlet! úton értesülést nyerni.« (Mozgás a szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk!) Már most, t. ház, ezzel szemben az alapítási okiratban mi foglaltatik? (Halljuk! Halljuk!) Ezzel,, a könyvtári hízottság elnöke, Eötvös Károly által tett nyilatkozattal homlokegyenest ellenkezőleg épen pártok szerint csoportosítva mutattattak ki az adakozók: (Igás! Igaz! a szélső baloldalon.) Az 1. pont alatt az országos szabadelvű párt ívén ezek és ezek, a 2. pont alatt az országos nemzeti párt ívén ezek és ezek, a 3. pont alatt az országos függetlenségi és 48-as párt ívén ezek és ezek, a 4. pont alatt az országos függetlenségi párt ívén ezek és ezek. (Zaj a szélső baloldalon.) Már bocsánatot kérek, vagy az egyik állí tás nem igaz, vagy _ a másik, de mind a kettő igaz nem lehet (Elénk helyeslés a szélsőbalon.) Ugy tudom, maga Herman Ottó képviselő úr is kinyilatkoztatta itt azt, hogy ez helytelenül került az okmányba. (Zaj a szélsőbalon.) Én ezt a mentséget elfogadnám, ha nem lett volna előzménye a dolognak. (Igaz! Igaz! a szélsőbalon.) I Én kötelességszerűleg, a párt érdekét és az igazságot tekintve, rögtön, miután az említett közlemény megjelent, feleletre vontam a Kossuth-könyvtár-bizottságot azon közleményért. Tehát ezen körülményre való tekintetből mindenesetre tendencziózus színezete van ennek az egész dolognak. (Zajos helyeslés a szélsőbalon.) Konstatálnom kell, hogy tudva, avagy nem tudva ezen kérdésben Kossuth Lajos is félrevezettetett, (Úgy van! Úgy van! a szélső baloldalon.) hogy tudva, avagy nem tudva, szándékosan, avagy nem szándékosan az ország is félrevezettetni szándékoltatott, (Úgy van! Úgy van! bál felöl.) és tudva, avagy nem tudva, szándékosan, avagy nem szándékosan valótlan adatok kerültek bele e történelmi nevezetességű okmányba. (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Én, t. ház, nem j elemzem ezt az eljárást, ez az eljárás jellemzi önönmagát; (Zajos helyeslés a szélső baloldalon.) megbotránkozásom kifejezésére különben sem tudnék a művelt szótárban elegendő erős szót találni. (Zajos helyeslés, tetszés és taps a szélsőbalon.) Én teljes lelkiismereti nyugodtsággal bízom az ítéletet az elfogulatlan közvéleményre. (Hosszantartó, zajos helyeslés és taps a szélső baloldalon.) Herman Ottó: T. ház! Lelkiismeretemben teljes nyugalom van, (Nagy zaj. Halljuk! Halljuk!) s noha azt hiszem, hogy azok a szavak, melyeket előttem szóló használt, a mennyiben én is, még pedig közvetlenül részt vettem ez ügyben, talán feljogosítanának arra, hogy magam is erős kitétellel éljek : én ezt nem teszem. (Egy hang bal felől: Nem is lelut!) Először, mert én mindenkor meghajlok a képviselőház méltósága előtt, (Helyeslés jobb felől.) másodszor azért, mert abban, a mi itt kifogásoltatott, én semmiképen részes nem vagyok, még pedig nem vagyok részes annál a körülménynél fogva, hogy a mely napon a gyűjtés be volt fejezve, azon a napon léptem ki a bizottságból. Az okmány szerkesztése ügyvédi dolog, abba bele nem folytam, (Zajos derültség a szélső baloldalon.) az aláírások a bizottság részéről pedig akkor kerültek az okmány alá, mikor az okmány Turinból visszajött. (Hosszantartó, nagy zaj a szélsőbalon. Szónok szavai nem hallhatók.) A mi a képviselő úrnak azt az állítását illeti, hogy a gyűjtések befejezése előtt két nappal szólítottam fel, mert már két nap múlva elment a pénz, hát a t. képviselő úr gyökeresen téved, minthogy a pénz egy része elment deczernber 17-én, én pedig 15-én szólítottam fel, a többi deczernber 20 áu ment el. (Nagy zaj a szélsőbalon.) Méltóztassék a dátumokat megnézni. A függetI lenségi pártnak módjában lett volna akkor is