Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-315

315. országos ülés 1894. márczius 16-án, pénteken. S39 töltött káposztát, annál jobb, most tehát már elfogadhatjuk!« És eljöttek az eszméért és elvitték oda. És nem csalatkoztak abban, hogy e párt nem fog úgy tenni, mint tett Apponyi és pártja a közigazgatási javaslattal, mert e párt nem olyan érzékeny, mint Apponyi; ha szépen beszélnek vele, elvihetik tőle az eszméket. És jól számítottak, mert e párt most elfelejtette azt, hogy a t. túloldal számtalanszor álomlátóknak nevezte az itt ülőket, (Egy hang bal felöl: Az a legkevesebb!) és segítségére jött. Midőn pedig ide jöttek koldulni az eszmékért, elfelejtkeztek arról, hogy annak segítsége nélkül, mint kiéhűltek, elpusztulnának a földszínéről, és mikor rákaptak arra az éltető eszmére, azt mondták: »nyelet annak a zászlónak, a melylyel a 68-iki fazék le volt kötve, a fazekat pedig törjük össze és dobjuk tartalmával együtt az utezára, a zászlót tűzzük ki czégérííl, hogy hirdesse a világnak régi dicsőségünk, hogy újra találtunk egy szabadelvű falatot!« Az éhenhalók kétségbeesésével kapaszkodnak most e programmba azon az oldalon, és csak ez magyarázza meg azt, hogy mikor ezen oldalról támogatást nyújtanak, és a támogatás mellé keserű labdacsot is nyújt inak, akkor azt nem veszik zokon, hanem tapsolnak, éljeneznek a támogatóknak. (Élénk helyeslések bal felöl.) Ügy vannak önök a polgári házassággal, mint a pusztában kóborgó czigány menykőhnllás idején, a ki csak a fejét féltette, és beledugta egy szalmaboglyába; mikor azután az odamenektílő juhász botjával nagyot ütött rá, a czigány azt hivén, hogy a menykőcsapás ütései pattognak a hátán, az kiáltotta: »Üss uram isten, csak a fejemet ne bántsd!* Az önök magaviselete is azt látszik mondani, hogy: »üss, de a javaslatot fogadd el!« (Helyeslések bal felől.) És a túloldal éljenez a megmentőknek és önmagának, az ország pedig Í9 év óta fuldokol a szabadéi vűségbei). önök e kérdéssel darabokra tépték a polgári társadalmat, mely eddig egyetértően küzdött a kulturális és gazdasági haladásért, és napirendre hozták a felekezeti gyűlölséget, Nem ily eszmével lehet a polgárokat egyetértő működésre serkenteni! 1848-ban az a szent öreg, a ki talán ma élete alkonyára ért, egészen más eszmékkel tömörítette a haza polgárait! Az 1848-iki törvényhozás elvette a katholikusok előjogait és kimondta a vallás<;gyenlőséget. De azért a katholikusok mind siettek az alá a zászló alá, mely alatt a hont kellett megvédeni és melyet Kossuth vett kezébe ezzel a kiáltással: »A haza veszélyben van!« Feloszlottak a szemináriumok s azok lakói az olvasó helyett kardot vettek kezükbe. (Úgy van! a szélsőbalon.) Vérrel termékenyítették a haza rögét, hogy azoknak. kik az azon termett gyümölcsökből esznek, jusson eszükbe, hogy e honnak először függetlennek kell lennie. (Élénk tetszés a szélsőbalon) Ily eszmék szólíthattak minden magyar embert egy táborba. Ily eszmék mellett küzd e párt és küzdők én. (Élénk tetszés a szélsőbalon.) Két eszméért lelkesülünk: szabadságért és függetlenségért; szabadságáért az egyeseknek és tömegeknek, felekezeteknek és társadalmi osztályoknak, függetlenségéért hazámnak. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Önök csak szabadelvűek, de 19 éves működésükben sehol sem látom a szabadságszeretetet. Mit tettek önök e 19 év alatt a szabadelvtíség nevében? A szabadelvűség nevében rést akartak ütni alkotmányunk legféltettebb jogán, az ujonczmegajánlási jogon; a szabadelvűség nevében leszavazták a csendőrségi magyar jelvényeket; a szabadelvűség nevében útját állják annak, hogy a magyar hadfő magyar jelszó alatt küzdjön; a szabadelvűség nevében akadályozták meg, hogy az aradi vértanú-szobor leleplezésénél kormányuk képviselve legyen; a szabadelvűség nevében akarták a nemzetet elvinni vezekelni Hentzi szobrához, a ki lábbal taposta a magyar szabadságot; a szabadelvűség nevében nem vett részt kormányuk a budai honvéd-szobor leleplezésnél. (Úgy van! bal felöl.) Szabadelvűs 'g volt az, hogy főkortesekké tették a főispánokat; a szabadelvűség nevében neveltek a megyei tisztviselőkbői apró zsarnokokat; az önök szabadéivűsége alatt burjánzott fel az országban és minden téren ijesztő mértékben a korrupezió^fIgaz/ Úgy van! a bal- és szélső baloldalon) és sülyedt a közerkölcs. (Igaz! Úgy van! a bal- és szélső báloldalon.) És önök e szabadelvűség nevében még tovább akarnak uralkodni. Én t. ház, küzdeni fogok minden külső és belső nyűg ellen a szabad Magyarországért. En nyűgnek tartom önöket a szabad Magyarország előhaladásának útjában, (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) és minden erőmmel küzdeni fogok az önök megbuktatására. (Helyeslés a balés szélső baloldalon.) Mert vagy igazi szabadelvűség az, a melyet önök czégérííl kiakasztottak, vagy hamis szabadelvűség; ha igazi szabadelvűség, akkor nekem gyűlölnöm kell a szabadelvtíséget, a melynek czégére alatt és a melynek nevében 19 esztendő alatt olyanokat tudtak elkövetni; (Helyeslés a szélső baloldalon.) ha pedig hamis szabadelvűség az, akkor hagyjanak fel a játékkal s menjenek oda, a hol a part szakad. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Hiába írják önök a keselyű képe alá, hogy szelíd galamb, hiába hirdetik önök szabadelvüségnek azt a festett bábut, a melyik az Önérdek