Képviselőházi napló, 1892. XVII. kötet • 1894. márczius 5–április 12.

Ülésnapok - 1892-306

í 806. országos ülée 18&4, márczius 5-én, hétfőn. szétosztását és annak idején az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzését kegyesen elrendelni. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni'? (Helyeslés.) A jelentések ki fognak nyomatni, szét fognak osztatni és annak idején leszek bátor azoknak az osztályok mellőzésével leendő napirendre tűzése iránt javaslatot tenni. (Helyeslés.) Következik a napirend; a házassági jogról szóló törvényjavaslat (írom. 513, 588.) általánosságban való tárgyalásának folytatása. Ki a következő szónok? Hock János jegyző*. Beöthy Ákos! (Halljuk! Halljuk!) Beöthy Ákos: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Az előttünk fekvő törvényjavaslatot nem azért nem fogadom el, mintha annak alapgondolatával ellentétes álláspontot foglalnék el. A ki érzékkel viseltetik a modern élet fejlődései iránt, a ki igazán szabatos jogrendet akar, és a ki végre egy erőteljes állami és kormányzati szervezetnek végső konzequencziáit le akarja vonni: az ezen törvényjavaslat alapgondolatával ellentétes állást alig foglalhat el. E vita folyama alatt, különösen a házon kivtíl sokat hallottunk isteni jogról, istenség iránti kötelességekről. Ezek bizonyára fenséges és kissé transzezendentális dolgok, a melyek képességeink, sőt illetékességünk határait túllépik. Nekünk azonban emberi kérdésekkel van ügyünk, melyek legfőbb kifejezésüket az állam érdekében, a közérdekben találják. Ebből a szempontból tekintve, én a törvényjavaslattal úgy vagyok, mint a hogy volnék például egy oly törvényjavaslattal, a mely az általános szavazati jogot akarná instituálni. Elvileg nem foglalhatnék ellene állást, de nem szavazhatnám meg, igen egyszerűen azért, mert azt találom, hogy Magyarország viszonyai arra megérve még nincsenek. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Körülbelül így vagyok e törvényjavaslattal is. Nekem az a benyomásom, hogy e törvényjavaslatot nem az ország érdekeinek alapos megfigyelése, nem egy erőteljes reformöntudat benső sugallata hozta szőnyegre, hanem napirendre hozták a pártpolitikai czélzatok. (Igás! Úgy van! bal felöl) Egy rendszeres, mondhatni szervezett működéssel : hadjárattal állunk szemben, melynek czélja hamis jelszavak és hamis lobogó alatt e törvényjavaslatot törvénytárunkba becsempészni. (Igán! Úgy van ! a baloldalon. Zaj jobbról.) Elnök: Csendet kérek. Beöthy ÁkOS: Ezek a hamis jelszavak elhomályosították a kérdést s a közvéleményt, a mely nem látja he azt, hogy az egy egészséges reformalkotásnak egyetlen egy alapfeltételével sem rendelkezik. Méltóztassék meg engedni, t. ház, hogy kifogásaimat, aggályaimat teljes őszinteséggel .... (Mozgás a jobb- és a szélső baloldalon.) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni! Beöthy Ákos: .... és minden tartózkodás nélkül elmondjam. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondtam, t. ház, hogy e törvényjavaslat hamis jelszavak lobogója alatt be akarja csempészni a reformot. Ily hamis jelszó a szabadelvtíség jelszava, azon sokat hangoztatott állítás, hogy ez az intézkedés, a házasság államosítása szabadelvű intézmény. Bocsánatot kérek, ha e nagyon elcsépelt tárgyra visszatérek, de minthogy az ország közvéleménye előtt ez képezi a legfőbb indokot, kénytelen vagyok ezzel komolyan leszámolni, mégpedig oly módon, hogy e kérdést visszavezetem azon nagy elvi mozzanatokra, melyekből politikai kérdéseket egyáltalán elbírálni lehet. A mennyiben én magamnak az egész világon elfogadott meghatározásokról képei alkotni képes voltam, úgy azt a reformot szabadelvűnek nem nevezhetem. (Helyeslés a baloldalon) Nem fogok szabadelvűnek nevezni egy oly reformot, mely az állami és kormányzati mindenhatóságot statuálja. (Helyeslés a baloldalon.) Nem fogok szabadelvűnek nevezni oly reformot, mely a legfontosabb és legkényesebb magánjogi kérdésekben a kormánynak diskréczionális hatalmat ad. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Méltóztassék megnézni e törvényjavaslat második fejezetét; ott majdnem mindenütt, azzal a rendelkezéssel találkozunk: az igazságügyminiszter pedig fölmentést adhat. Nem fogok szabadelvűnek nevezni oly reformot, a mely lehetővé teszi a kormánynak, hogy sok ezer meg ezer tisztviselőt nevezzen ki, a kik alkalmasak arra, hogy kortesszolgálatokat teljesíthessenek. (Úgy van! bal felől.) Nem fogok szabadelvűnek nevezni oly reformot, melynek szervezetében a központi kerék a főispán, Magyarországnak ezen legkompromittáltabb intézménye. (Ügy van! a baloldalon.) Ha ez a törvényjavaslat, vagyis a házasság államosítása szabadelvű, akkor a közigazgatás államosítása szintén szabadelvű; akkor a legmerevebb összpontosítás és a legridegebb bürokraczia mind szabadelvű intézmény. (Úgy van! bal felől. Mozgás jobb felöl.) Elnök: Csendet kérek! Beöthy Ákos: Mikor az ember ezt az eszmezavart, ezt a játékot a fogalmakkal látja, önkéntelenül eszébe jutnak a 48-iki korszaknak bizonyos naiv mozzanatai, a mikor a jó németek összeültek és gyűléseztek, hogy reform-óhajaikat kifejezzék. így követelték egy gyűlésen a sajtószabadságot, de fenn akarták tartani a czenzurát; másutt proklamálták a köztársaságot, de a nagy