Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-295

295. orszAgos fllés 1894. február 20-án, kedden. Sí tak, hogy egy nagy elvet törvénybe iktatunk és életbeléptetésével várunk addig, a míg arra kedvezőbb körülmények lesznek: és akkor azután az ekkép megalkotott theoretikus törvénynek létezése által nemcsak le nem csillapítjuk a harczot, hanem újabb éltető anyagot adunk an­nak azzal a törvényhozással szemben, mely ab­ban a pillanatban, midőn a törvényt megalkotja, bevallja teli etet] enségét annak életbeléptetésére. (Mozgás a jobboldalon. Úgy van! Úgy van! a bal oldalon.) Ezzel a íövényhozással szemben mind­azok az erők, a melyek a reform ellen működ­nek, új harczra. egy kétségbeesett küzdelemre fognak felébreszteni, hogy azoknak végrehajtá­sát megakadályozzák. (Úgy van! Úyy van! a bal­oldalon) És akkor fog az beállani, t. képviselő­ház, mire Veszter Imre t. barátom oly ntgy pátlioszszal és alapjában helyesen hivatkozott, bogy tudniillik nem szabad megengedni, hogy ebben az országban a szabadelvű haladásnak eszméi meghátráljanak, hogy ebben az ország­ban a szabadelvű haladás eszméi kudarczot vall­janak ; nem szabad megengedni, t. képviselőház, de a szabadelvű eszméknek ereje ebben az or­szágban oly nagy, hogy azoknak sikerét semmi nem képes meggátolni, semmi nem képes komp­promittálni, mint maguknak a szabadelvű irány­zatok képviselőinek hibái és botlásai. (Élénk helyeslés a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) Akkor fognak a szabadelvű bal adás érdekei egy sokáig ki nem heverhető csorbát szenvedni, ha az állam akár ezeket a törvényeket megalkotván, végre nem hajthatóságukat rögtön bevallja, s csak mint egy harczra való felhívást dobja a közönség elé, állítja a lelki szemek elé (Mozgás a jobboldalon.) a nélkül, hogy az életbe átmenjenek, (Úgy van ! Úgy van ! a baloldalon. Mozgás a jobboldalon.) akár j>edig a végrehajtást a kellő előfeltételeknek hiányában megkísérli és a gyarló, a rossz végre­hajtásnak hiányai, áldozatai, botrányai által eze­ket az intézményeket a nemzet előtt, a népnek zöme előtt gyűlöletesekké teszi. (Hosszas, élénk he­lyeslés a bdodalon. Nagy mozgás a jobboldalon. Zaj.) Igenis, t. képviselőház, épen azért, mert én is azt tartom, hogy csupán bevégzett tények által lehet a békét és nyugalmat helyreállítani, mert. én is azt tartom, hogy ennek az akcziónak nem szabad a nemzeti haladás szabadelvű tradi­czióinak kudarczával végződni, épen azért nem pártolhatom a kormánynak javaslatait, mert az az ' én meggyőződésem, hogy ezek bevégzett tényhez nem fognak vezetni; és ha az életbe azokat így, a mai előfeltételek mellett átültetni megpróbáljuk, a szabadelvű baladásnak eszméit, a nemzetnek nagy szabadelvű tradiczióic a nép előtt gyűlöletesekké fogjuk tenni. (Igaz! Úgy van! a baloldalon. Mozgás, nyugtalanság a jobboldalon.) KÉPVH. NAPLÓ. 1892 — 97. XVI. KÖTET. De hát, t. képviselőház, a tény az, hogy az egyházpolitikai eseményeknek eddig lefolyt egész sorozata ép oly lehetetlenné teszi, hogy ezek a kérdések a napirendről levétessenek, a mint, szerintem, lehetetlenné teszi, hogy abban az értelemben vitessenek keresztül, a mely érte­lemben és alakban azokat a kormánynak javas­latai megtestesíteni képesek, s azért az én néze­tem és az én konkrét javaslatom az, (Halljuk! Halljuk!) hogy tegyünk annyi Í, a mennyit a mai körülmények közt megtenni lehet. /Mozgás a jobb­oldalon.) Megtehetjük azt, hogy a kötelező pol­gári házasság, a polgári egységes házasság­jog . . . (Élénk derültség és hosszantartó mozgás a jobboldalon. Halljuk! Halljuk ! a baloldalon ) Ha tetszik, akkor folytatom a mondatot úgy, a mint megkezdtem: megtehetjük, hogy a kötelező polgári házasság intézményét súlyosan kompromittáljuk, (Zajos derültség, hosszantartó taps a baloldalon.) ámbár azt nem tehetjük meg, hogy életképes és üdvös módon léptessük ma életbe. De megtehetjük azt, a miben szerintem a reform lényege van: az egységes házasságjog megalkotását és az egységes házasságjog alap­ján az állami judikatura létesítését. (Élénk he­lyeslés a baloldalon.) Ez az, a mi körül a kérdés lényege forog. Ez megalapítja a jogrend kiépítését, mert a házassági intézménynek az állami jogrend által való szabályozását involválja; ez az, a mi az állam szuverenitását a judikatura terén is meg­alapítja; ez az, mi a lelkiismereti szabadság minden lényeges követelményét kielégíti, mert a tisztán konfesszionális természetű házassági akadályokat eliminálja; a házasságkötést pedig az egyházi közegeknek kezében hagyja meg, kivéve azt az esetet, a midőn oly egyházi ter­mészetű házassági akadály forog fenn, a melyet az állam törvényei nem ismernek. (Mozgás a jobboldalon. Helyeslés a baloldalon.) Hogy most ezt proponálom és nem a fakul­tatív polgári házasságot, annak az az oka, hogy ha a fakultatív polgári házasságot őszintén óhajt­juk. . . (Mozgás és zaj a jobboldalon. Halljuk! Halljuk! a baloldalon.) Olay Lajos : Holnap meg mi nem fogjuk meghallgatni Szilágyi Dezsőt! Vajay István: Visszaadjuk holnap a köl­csönt ! Elnök: Arra kérem a képviselő urakat, szíveskedjenek egyformán csendben lenni mind­két oldalon. Gr. Apponyi Albert: Ha a tisztán fakultatív polgári házasság típusára akarnánk átmenni, s ha azt őszintén, nem pedig mondva csinált módon akarnók tenni, ugyanazzal a pol­gári apparátussal kellene rendelkeznünk, mint a melylyel a kötelező polgári házasság létesí­H

Next

/
Oldalképek
Tartalom