Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-293

22 293, országos illés 189á. fejjrnár 10-én, szombaton. és hússal lesz tele, addig nem fogják őt ott­hagyni. (Élénk derültség. Egy hang jobb felől: Mondjon valami újat!) A magam igazolására egy más kijelentést is kötelességem tenni, és ez az, hogy drága horvát testvéreinket nem én tettem meg kiilföl (lieknek, hanem az igazságügyi bizottság. (De­rültség. Űgy van ! a szélsőbalon. Mozgás és felkiál­tások jobb felől: Nem áll!) Szilágyi Dezső igazságügyi minisz­ter: Ez nem igaz! Meszlény Lajos: A mi pedig azt illeti, hogy horvát testvéreink teljesen egyenértékűek velünk, az ellen nekem kifogásom nincsen és azt megtagadni nem is fogom soha, de azt én úgy értettem, hogy horvát testvéreink belügyi dolgokban velünk nem szavazhatnak, és őket e házban velünk egyenértékűeknek már azért sem ismerhetem el, mert bennünket a nép küldött ide, míg ők a tartományi gyűlés küldöttei. (Úgy van a szélsőbalon. Mozgás jobb felől.) A t. miniszterelnök azt mondta, hogy többi kérdéseimre nem válaszol, sem a programúira, sem Kossuth Lajosra vonatkozólag, vagyis nem akar ezekről beszélni, mert talán fájnának ezen kérdések: nem akar ezekről beszélni azért, mert a színnel elő kellene állani, s megmondani, hogy meg fogja-e tenni ezen javaslatokat: igen, vagy nem ? A mi azt illeti, hogy az én szavazatomra nincs szüksége és azt nem is kéri, erre azt fe­lelem, hogy nem is adnám oda neki soha, ezt tudja a t. miniszterelnök úr nagyon jól. Inter­pelläcziómat pedig azért tettem, mert nem aka­rom azt, hogy a függetlenségi és 48 as párt, a melyre most nagy szükség van, mint egy czit­rom kifacsartassék és azután eldobassék. (Élénk ellenmondások és zaj jobb felől.) A választ nem veszem tudomásai. (Élénk helyeslés a szélső haloldalon. Zaj jobb felől.) Elnök: T. ház! Kérdem, méltóztatik-e a a miniszterelnök úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Félkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a mi­niszterelnök úr válaszát tudomásul veszik, mél­tóztassanak felállani. (Megtörténik. Élénk helyes­lés jobb felől. Zaj és mozgás a szélsőbálon.) A ház többsége, tudomásul veszi. T. ház! Mielőtt folytatnók a tanácskozást, illetőleg a még bejelentett két interpelláczióra térnénk át, Miklós Gyula képviselő úr kíván iménti szavaira kijelentést tenni. (Halljuk! Halljuk!) Miklós Gyula: T. ház! (Halljuk! Halljuk! Nagy zaj.) Elnök: Csendet kérek! Miklós Gyula: T. ház! Elolvasván az iménti felszólalásomra vonatkozó gyorsírói jegy­zeteket, azt találtam, hogy felszólalásom végén oly kifejezés van, a melyre nézve úgy magam iránt, mint a parlament iránt tartozom azzal, hogy minden presszió nélkül a saját érzésemet követve, egy kijelentést tegyek. (Halljuk! Halljuk!) Azt mondtam ugyanis, hogy ha a képviselő úr így fog eljárni, akkor én a képviselő úrral szemben tudni fogom kötelességemet a házon kivtíl. Ez a kifejezés megjegyzésekre, félremagya­rázásokra adhat alkalmat, (Zaj a szélsőbalon. Halljuk! Halljuk!) sőt lehetnek olyanok is, a kik azt tehetik fel rólam, a mire pedig sem szük­ségem, sem kedvem nincs, hogy én fenyege­tőzni akartam. (Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Ezennel tartozom úgy a parlament, mint magam iránt azzal a kijelentéssel, hogy ilyen szándék tőlem távol állott. (Helyeslés jobb felől) Ezt tartottam kötelességemnek kijelenteni. (Helyeslés jobb felől. Nagy zaj és mozgás a szélső baloldalon.) Elnök: T. ház! Sima Ferencz képviselő úr fogja megtenni interpelláczióját a belügy­miniszter úrhoz. (Zaj.) Sima Ferencz: T. ház! (Nagy zaj.) Elnök: Méltóztassanak a képviselő urak csendben lenni, hogy Sima képviselő úr inter­pelláczióját megtehesse. (Zaj.) Méltóztassanak csendben lenni és helyöket elfoglalni. Kérem Sima képviselő urat, szíveskedjék beszédét meg­kezdeni. Sima Ferencz: A t. ház lehet tanúm arra, hogy azóta, a mióta a mai belügyminiszter úr foglalja el a belügyi kormányzat vezetését . . . (Nagy zaj.) ... Kérem az igen t. elnök urat, méltóztas­sék a túloldalon ülő t. képviselő urakat figyel­meztetni, hogy csendben legyenek. Elnök: A képviselő uraktól függ, hogy csend legyen. (Felkiáltások a szélső baloldalon: Ott lármáznak !) Kérem a képviselő urakat ne méltóztassa­nak egymásra hivatkozni, mert jobbról és bal­ról is egyaránt zajonganak. Ne méltóztassanak zajongni és akkor csend lesz. Sima Ferencz: A ház lehet rá tanúm, hogy a mióta a mai belügyminiszter úr vezeti Magyarország belügyi kormányzatát, tartózkod­tam attól, hogy Csongrád vármegyében a múlt­ban és még ma is uralkodó visszaélések kér­désében a t. ház figyelmét és nyugalmát hábor­gassam. Tartózkodtam pedig azért, mert a mai belügyminiszter úr tárgyilagosságában és el­fogulatlanságában bízva, tudtam és hittem azt, hogy elvégre neki és az ő erélyes kezének sikerülni fog Csongrád vármegye kormányzatá­ban a közigazgatás tisztasága alapján a puritán

Next

/
Oldalképek
Tartalom