Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.
Ülésnapok - 1892-302
260 802. országos ülés 1894. február 28-án, szerdán. a nagy apparátussal létrehozott tüntetések a képviselőház előtt, egyik-másik képviselőtársunk abczugolása és a miniszter urak egetverő éljenzése, sem az, hogy márczius 4-én a mezei hadak el fogják özönölni egész Budapestet. (Úgy van ! bál felöl.) Emlékezzünk csak egy kissé a múltra. Voltak már régebben bennünket jobban érintő dolgok, például a vámszerződés 1878-ban, a török-barát tüntetések. Bosznia elfoglalása, stb. Felírtak akkor is a megyék és az egész ország ellenezte a vámszerződést és Bosznia elfoglalását és szerettünk volna segíteni a töröknek. De kinek jutott volna akkor eszébe felhívni az országot, hogy tűntessen a kormány mellett? Most ezt meg merik tenni.De jöhetnek ide azok a mezei hadak, egyet nélkülözni fognak önök: a népet! Pedig, ha az intelligencziának joga is van vezetőként szerepelni, a népet nem szabad tekintet nélkül hagyni. (Helyeslés a szäső _ báloldalon.) Önök arra hivatkoznak, hogy e javaslat Deák Ferencz öröksége. Közbevetőleg megjegyzem, hogy ez az örökség már $0 éve létezik, és a mint én azt a pártot ismerem, nem hagyta volna oly sokáig kamatozatlanúl heverni. (Élénk derültség a bal- és szélsőbalon.) Eddig nem kellett ez az örökség; de most beleszorultak egy útvesztőbe, melyből csak ez által bírnak szabadulni. (Úgy van! bal felől.) A t. belügyminiszter úr statisztikai adatokkal állt elő, én is felhozok egyet-mást. S az én adataim nem könyvekből kerültek ki, hanem egy magas állású kúriai bírótól tudom őket, a ki ez ügyekkel hatáskörében sokat foglalkozott. 0 mondta el, hogy a kúria büntető tanácsánál évenkint 250—300 bűnügyi és másefféle ügy van községi jegyzők ellen, míg az anyakönyvvezetők ellen — református és katho likus papokat együttvéve — csak három, ezek közül is kettő felmentetik és csak egy találtatik hibásnak. Rónay János: A papokat nem jelentik fel! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Szalay Imre: Mi szükség van tehát arra, ha nincs hiba, mikor a régiek is tökéletesen megfeleltek feladatuknak, hogy most kísérletezzenek újabb anyakönyvvezetőkkel, kiknek egyrésze azokból a jegyzőkből kerül ki ? (Igás! Úgy van! a baloldalon.) Nincs szándékom a t. ház tarelmét hoszszasabban igénybe venni, de még csak egyet, hogy utazásaimról is beszéljek valamit. (Halljuk ! Halljuk!) Nagyon örülni fogok, ha Beöthy Algernon t. képviselőtársam is örülni fog ennek. Alexandriába épen a karnevál alkalmával értem és ott igen sok szellemes karnevalikus alakot találtam, de nekem különösen egy tetszett, a melyik a mostani alkalomra és legjobban illik, és ez a következő volt: Egy nagy állványon egy ökör volt, (Derültség.) nagy fejjel és nagy szarvakkal és oda fenn az ökör mellett az emelvényen egy igen szép nő ült, a ki babért adott oda az ökörnek, (Derültség.) a melyre az volt felírva: La protezzione. Méltóztassanak csak az önök helyzetét tekinteni; a függetlenségi párt tagjai, a kik megszavazzák a törvényjavaslatot, azok a nő alak a babérral, a többi vonatkoztatást engedjék el nekem. (Derültség.) Én nem szavazom meg a törvényjavaslatot. (Élénk derültség és helyeslés a bal- és szélső bal Idaion.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Dániel Ernő. Dániel Ernő: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ritkán szoktam a t. ház figyelmét igénybe venni. Most is sokáig haboztam, vájjon ezen nagyfontosságú törvényjavaslat tárgyalásánál, a mely mindenesetre sokkal több szakismeretet és képzettséget igényel, felszólaljak-e. Most azonban midőn nemcsak arról van szó, hogy egy évszázadok óta megszokott állapot gyökeresen megváltoztattassék, de ezen tárgyalásnak fokozottabb jelentőséget ad az a köríílmény, hogy ezen kérdésnek miképeni eldöntése a törvényhozásra nézve hosszú időn át meg fogja jelölni működésében a követendő irányt, azt gondolom, talán némileg a politikai indifferentizmus vádjának tehetem ki magamat, ha e tárgyban adandó szavazatomat a t. ház előtt nem indokolom. (Halljuk ! Halljuk!) Már akkor, midőn a jelenlegi kormány kormányra lépése alkalmával programmját felállította, a programm lényeges részét képezték azok a javaslatok, a melyek az állam és az egyház közti viszonynak rendezésére vonatkoznak, és ezek közé tartozik a házassági jogról szóló törvényjavaslat is. Már akkor, midőn ezen programm felállíttatott, igen intenzív küzdelem, igen heves mozgalom indult meg országszerte, a melynek az volt a ezélja, hogy az ország lakosságát e programm ellen hangolja. Két irányú ilyen mozgalmat lehet megkülönböztetni, a melyek, ha nem is mondom, hogy szövetkeztek, de mindenesetre találkoztak. Az egyik mozgalom felekezeti természetű volt és inkább a vallás tanaiból indulva ki, úgy tüntette fel ezeket a javaslatokat, mintha azok az egyházak hitelveibe ütköznének, mintha azok a vallásosságot és az erkölcsiséget tönkre akarnák tenni, és mintha azokkal a népet régi hitétől akarnák megfosztani. A másik irány, t. ház, politikai természetű volt, és úgy tüntette fel ezen javaslatokat, mint a melyekre az országnak semmi szüksége sincs, hogy azokat a kormány csak önző czélokból, taktikából rántotta elő, hogy ez által magát a hatalmi polczon