Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-296

296. országos nlés 1884. febmár 21-én, szerdán. 1Q9 kölni, Ü méltányosság alapjára áll, inert a magam részéről elismerem, hogy bizonyos méltányossági körülmények fenforognak ezen községgel szemben, a mennyiben a községi szőlők és más birtokok egy része nem a községnek saját határában, hanem egy máséban fekszik, és a menynyiben ezen vámos híd használata folytán a lakosság bizonyos megterheltetést szenved az által, ha a vám mereven és szigorúan szedetik a községi lakosoktól. De ez, t. ház, már nem a jogi, hanem a méltányossági álláspont. Mindaddig, a míg tisztán a jogi álláspont érvényetói, igen természetes, más módon eljárni nem lehetett. Ha tehát akár egy, akár más irányban a község a maga részéről újabb lépéseket tesz és a maga kívánalmait újból elő terjeszti, én a magam részéről hajlandó vagyok azokkal foglalkozni. (Élénk helyeslés.) Boda Vilmos: T. ház! Meglehetősen alaposan foglalkozván az ügygye!, egész határozottan állíthatom, hogy be fog bizonyíttatni annak idején, hogy Mőzs község a vámmentességijognak emberemlékezet óta tényleg birtokában volt és éhezte. Minthogy pedig a kereskedelemügyi miniszter úr kilátásba helyezte, hogy ha ezen körülményt Mőzs község bebizonyítani képes, akkor ezzel az ügygyei foglalkozni hajlandó : én czélomat elérréu, kijelentem, hogy a választ köszönettel tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök: Azt hiszem,kijelenthetem, hogy a ház a választ tudomásul veszi. (Helyeslés.) Következik Asbóth János képviselő úr interpellácziója. Asbóth János: (Olvassa) »Interpelláczió a t. magyar királyi miniszterelnök úrhos. Miután »a házassági jogról* szóló törvényjavaslat akár a t. kormány megalakulásától letelt idő elégtelensége, akár a t. ház előtt még ismeretlen egyéb okok folytán, az igazságügyi bizottság tárgyalásának befejezésével és annak jelentésével sem volt még teljes szövegezésben a t. ház elé terjeszthető, a mennyiben abból ezen jelentés szerint még hiányzanak a felséges királyi ház tagjainak házasságára vonatkozó rendelkezések, a melyekre nézve ugyanezen jelentés szerint a t. igazságügyminiszter ár kijelentette, hogy a törvényjavaslat tárgyalásának folyamán közvetlenül a házban teendi meg előterjesztését oly módon, hogy a jelentésben szó szerint is felsorolt öt pontban foglalt határozatok megállapítását fogja »többek közt« indítványozni; miután továbbá a t. ház ezúttal kivételesen tanácskozásra bocsátotta a javaslatot ezen bevégzetlen és a trónöröklési rendet érintő kérdésben hézagos állapotában is; de sem a tárgy fontossága, sem a tanácskozás komolysága, sem a ház méltósága nem engedheti meg, hogy ezen csonka állapotában bocsássa a t. ház a javaslatot az általánosságban való elfogadás fölötti szavazás alá: van szerencsém a t. miniszterelnök úrhoz a következő kérdéseket intézni, és pedig: 1. Volna-e a t. miniszterelnök úr olyan szíves a ház előtti nyilatkozattal megerősíteni azon jogos és természetes feltevést, mely azonban eddigelé csakis feltevés lehet, hogy midőn a t. igazságügyminiszter úr a bizottság előtt ide vonatkozó és öt pontban már pozitív alakban is formulázott igéretót megtette, ő Felsége magyar kormánya ahhoz már a korona beleegyezését is bírta? 2. Elkészülte-e már az egész pótjavaslat és bírja-e már ahhoz ő Felségének magyar kormánya a korona beleegyezését? 3. Miután a bizottsági jelentés szerint a t. igazságügyminiszter űr a házban többek közt azt fogja indítványozni, hogy 1. »a királyi ház tagjaínak házassága érvényes, ha Magyarországon a magyar törvényeknek, Ausztriában az ausztriai törvényeknek megfelelően köttetett?«, hiszi-e a t. miniszterelnök úr, hogy ily rendelkezést magyar törvénybe foglalni a reeziproczitás biztosítása nélkül lehet? 4. Ha pedig nem hiszi, megíette-e már az inicziativát a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok kormányánál ottani megfelelő törvény alkotása iránt, mely az uralkodóház tagjainak Magyarországon kötött polgári házasságát ottan is érvényes házasságnak kimondja ? 5. Minő biztosítékai, vagy legalább kilátásai vannak a t. miniszterelnök úrnak arra nézve, hogy a pragmatika szankeziót érintő ilyen javaslat a birodalmi tanácsban az alaptörvények módosításához szükséges kétharmad többséget megkapja? (Élénk derültség.) 6. Végre tekintettel arra, hogy ezek a viszonosságot biztosítandó itteni és ottani törvények érintik a »pragmatika szankcz'ó« nevét viselő legfelsőbb házi és családi statútumokat, melyek a birodalmi tanácsban képviselt királyságokban és országokban meghozataluktól fogva törvényerővel birtak, Magyarországon pedig III. Károly 1723. dekrétum secuudum 1. és 2, artikulusával az ott felsorolt részeikben törvényesen reczipiáltattak és evvel együtt érintik a trónöröklési rendet és a monarchiának az idézett 1723. dekrétum értelmében való felbonthatatlanságát; tekintve továbbá, hogy a felséges uralkodóház tagjainak egyéb jogügyei a tőudvari marsalli hivatal juriszdikcziójához tartoznak ugyan, de a legfelsőbb házi és családi statútumok szerint házassági ügyeik magának ő Felségének személyes juriszdikcziója alá rendel vék« . . .(Egy hang a sssélső baloldalon: Ohö!) Engedelmet, ez nem az én véleményem, hanem ezt a statútumok tartalmazzák! (Hall-