Képviselőházi napló, 1892. XVI. kötet • 1894. február 8–márczius 3.

Ülésnapok - 1892-296

| 10 296. ortiAgos ülés 1894. február 21-én. sierd&n. juk ! Malijuk! bal felöl. Mozgás a jobboldalon. Olvassa folytatólag) . . . »és ezen eddig kizárólag a korona kompetencziája alá esett ügyek mostan két egymástól független parlament kompeteneziájába fognak vonatni: kérdeni bátorkodom, huj-y minő biztosítékokat vél a t. miniszterelnök úr az iránt javaslatba hozandóknak, hogy a viszo nosságot megállapítandó ezen kétoldalú törvények egyoldalúkig módosíthatók ne legyenek, hanem a pragmatika szankczió, 1723. dekrétum és a monarchia ezek értelmében való felhonthatlanságának megfelelő módon a felbonthatatlan államszerződés jellegével bírjanak ?« (Derültség jobb felől) Elnök: Az interpelláció közöltetni fog a miniszterelnök úrral. (Egy hang a szélsőbalon: Halljuk még egyszer!) Következik Hévízy János képviselő úr interpellácziója. (Felkiáltások a szélső baloldalon'. Halljuk az interpellúcziót J) Ugron Gábor: Ha csak egy képviselő is kívánja, hogy az interpelláczió felolvastassák, minthogy a felolvasás a rendes, a fel nem olvasás pedig a kivétel: annak felolvasását el kell rendelni. (Mozgás jobb felől. Helyeslés a szélső baloldalon.) Elnök: Az interpelláczió fel fog olvastatni. (Zaj. Felkiáltások jobbról: Nem kell!) Ha méltóztattak kívánni, hogy felolvastassák, méltóztassék azt most csendben meghallgatni. (Felkiáltások a szélsőbalon: Csak röviden !) Papp Elek: (Olvassa az interpellácziót.) Elnök: Az interpelláczió közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Hévizy János képviselő úr fogja megtenni interpelláczióját. (Zaj.) Csendet kérek. Hévizy János: T. ház! Nem fogom a t. ház becses türelmét tovább igénybe venni, mint előttem szólt t. képviselőtársam. Csak egy pár mondatot bocsátok előre, hogy a t. házat tájékoztassam, hogy miről van szó. (Halljuk! Halljuk !) A VII. kerületben a múlt hónapban a szülők megsarczolásáróí oly panaszok és szabálytalanságok merültek fel, a melyeket a napi lapok is szóba hoztak. A tanári kar a maga reputáczióját veszélyeztetve látván, feljelentést tett a L

mini?zteriumnak és egyik tanártársuk ellen fegyelmi eljárást kért. A lapok ezután azt szellőztették, hogy az illető tanár, ki fegyelmi vizsgálat alá vonatott, áthelyeztetett a kassai főigazgatósághoz és pedig tanári rangjának és budapesti fizetésének megtartásával. A források kezeim közt vannak, t. ház, de ezeket csak azon esetben vagyok hajlandó felhasználni, ha a t. miniszter úr által adandó válasz azt szükségessé teszi. Interpelláczióm a következő: (Nagy zaj.) Ugron Zoltán: Nincs miniszter jelen! (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Ugron Zoltán: Nincs miniszter jelen. (Nagy zaj és mozgás a baloldalon.) Elnök : Ugron Zoltán képviselő urat rendreutasítom folytonos közbeszólásaiért. (Iíelyeslés jobb felől.) A házszabályokban sehol fcincs kimondva, hogy az interpellácziók megtételénél miniszternek jelen kell lennie. (Úgy van! jobb felől.) Hévizy János: (Olvassa.) »F. é. január hóban sokat beszéltek a lapok a VIÍ. ker. gimnáziumnál történt visszaélésekről. A tanügyi kormány, a tanári kar kérelmére egy tanár ellen megindíotta a fegyelmi vizsgálatot s ennek befejeztével felmentvén állásától, a kassai tankerület főigazgatóságához helyette át tollnokúl tanári ranggal és fizetéssel. Ámde a nevezett tanár nyilatkozatot tett közzé a »Nemzeti Iskola« czimíí szaklapban, mely szerint a vádak alól tisztázottnak állítja magát az áthelyezéssel szemben is. Tehát úgy tűnik fel a dolog, mintha az illető tanár üldözésnek lett volna kitéve tanártársai részéről. Ebből kifolyólag a következő kérdéseket bártorkodom intézni a t. miniszter úrhoz: Í.Miképen szól az az ítélet, melyet dr. Deseff Lajos fölött hozott a fegyelmi hatóság? Ennek közzététele érdekében áll a tanárvilágnak, a nagyközönségnek és a t. tanügyi kormánynak is. 2. Minthogy a fentidézett »Nemzeti Iskola« szerint a tanügyi kormány régen tudott nevezett tanár visszaéléseiről az igazgató zárjelentéseiből, miért várt az orvoslással addig, míg az egész tanári kar kért fegyelmi vizsgálatot ellene? 3. Ugyancsak a »Nemzeti Iskola* szerint vádat emeltek az igazgató ellen is a minisztériumnál. A főigazgatót megbízták a vizsgálattal, a ki sok visszaélést konstatált is. Miért nem tartották szükségesnek a vizsgálat eredményét közleni nemcsak a meghökkent közönséggel, hanem a tanári kanál is? Holott ezt az intézet reputácziója és az iskoláztató közönség nyugalma nyilván megkövetelte volna; mert hisz a vádak kibocsáttattak, de meg nem czáfoltattak mindez ideig. Kérdem, miért nem szolgáltat igazságot a tanügyi kormány az igazgatónak, ha a vádak alaptalanok ? Ellenesetben a sejtelmet miért érleli hitté a közönségben, hogy a kormány egyesekkel szemben az eltusolásra is hajlandó? 4. Dr. Dezső Lajos elleni fegyelmi vizsgálat során vádak emeltettek az igazgatón kívííl még két tanár ellen közbeszéd tárgyát képezte. Azóta csak az egyik tanár ellen rendelték el a fegyelmi vizsgálatot. Miért késnek a másikkal szembea is megindítani? Hiszen mind-