Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-263

263. országos ülés 1.898. deczember 2-án, szombatom. 83 Elnök: A tanácskozást ezzel befejezettnek nyilvánítom. A tételt magát, minthogy az meg nem támadtatott, megszavazottuak jelentem ki. Következik az Ugron Gábor t. képviselő úr határozati javaslata feletti szavazás. A kérdés az: elfogadja-e a ház Ugron Gábor képviselő úr határozati javaslatát, a melyben a kormányt utasítani kívánja, hogy a magyar királyi udvartartás szervezetéről terjeszszen be törvényjavaslatot, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége a határozati javaslatot nem fogadja el. T. ház! Tekintettel arra, hogy még a kérvények 11-ik sorjegyzéke is napirenden van, és még Szluha István képviselő úr interpelláeziója is hátra van, azt hiszem, hozzájárul a ház, hogy a költségvetés tárgyalása megszakíttassék, (Helyeslés.) Ezt tehát határozatilag kimondom. Mielőtt áttérnénk a kérvények tárgy alá sara, az igazságügyminiszter úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: T. ház! (Élénk felkiáltások: Halljuk! Halljuk!) Azzal a törvényjavaslattal, a melyet a házasságjog rendezéséről a háznak tisztelettel benyújtok (írom. 513) és azon másik törvényjavaslattal, a melyet t. barátom, a vallás- és közoktatásügyi miniszter úr az 1868-iki törvénynek a szülői jogra nézve, t. i. a gyermekek vallása körül, még ma be fog nyújtani, a ház előtt fekszik a kormány egyházpolitikáját is érintő javaslatok egész sorozata. (Élénk éljenzés jobb felöl.) A t. háztól fog függni megbírálnia nemcsak azt, hogy megtartottuk-e a törvényhozás előtt tett Ígéreteinket, de azt a sokkal fontosabb és jelentékenyebb szempontot is érvényesíteni, hogy az a rendezés, mely e javaslatba van foglalva, államunk és nemzetünk érdekeivel általában megegye zik-e, és különösen ezen javaslat csa^ű- és házasságjogi szilárdságát és erkölcsi épségét biztosítja-e? Huszonöt esztendeje annak, t, ház — hogy néhány bevezető szót mondjak ezen javaslathoz, — midőn alkotmányunk visszaállítása után a magyar törvényhozás előtt a bázasságjog reformjának kérdése először szóba jött; nem mellékesen lett érintve, de a fejlődés egész iránya fejtegetve lőn. Az első magyar minisztérium alatt alkotmányunk visszaállítása után, a melynek tagjai közül már csak egy él, — és igazán sajnálom, hogy 8, ki a polgári házasságnak mindig erős hive és ilynemű törvény alkotásáuak mindig sürgetője volt, t. i. Horváth Boldizsár, (Általános éljenzés.) ma a képviselőháznak nem tagja, — (Egy hang a jobboldalon: Nem akar lenni!) Akkor a házasságjog reformjának kérdése fejtegetve lőn itt e házban és a törvényhozás másik részében is, s két külön irány vált szét. (Halljuk! Halljuk!) A képviselőház s ennek, — lehet mondani, — minden pártja (Halljuk! Halljuk !) és vezérférfia, valamint az akkori államférfiaknak túlnyomó nagy többsége azon nézeten volt, hogy a házasságjog reformjának iránya ezen három alapélbe foglalható össze : egységes állami házasságjog, állami juriszdikczió és a házasság megkötésének kötelező polgári formája, (Élénk Ivlyeüés jobb felől.) Különbözött ettől a főrendiház tekintélyes elemeinek, köztük a róm. kath. főpapság vezérférfiainak is állispontja. (Halljuk! Halljuk!) Ok azon nézetben voltak, hogy az 1848: XX. tczikkben lefektetett vallásegyeníőségi és viszonossági elveket, melyeket ők is elfogadtak, úgy lehet legjobban megvalósítani, ha a házasságjog terén a felekezeti jogrendszereket kiépítjük, és Magyarország házassägjoga nem lesz egységes és állami, hanem minden bevett és minden beveendő egyház is birni fog külön házasságjoggal és külön juriszdikczióval. Az első irány a képviselőház iránya volt, és 25 esztendő alatt sokszor merült fel ezen kérdés a képviselőházban és ezeknek az elveknek, melyeket említettem, annak a tradicziónak, melyet felhoztam, aranyfonalát a magyar képviselőház soha el nem ejtette. (Élénk tetszés jobb felöl.) Es habár egyszer-másszor időleges, részleges alkotások lettek itt javaslatba hozva, és a képviselőház el is fogadta azokat: mindig kifejezte, hogy azt merőben időleges alkotásnak tekinti, és az állapotok teljes rendezését csak a fentemlített három elv alapján véli létesítendőnek. (Úgy van! jobb felöl.) A törvényjavaslat, a melyet a jelen kormány ajánl, megfelel a képviselőház tradiczióinak, s három alapelvre van felépítve; minden polgárra kiterjedő, egységes állami házasságjog, ennek következésekép állami juríszdikczió a házassági viszonyok felett és a kötelező polgári megkötés, (Általános helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) és midőn ezen három elvre felépített törvényjavaslatot a háznak tiszte: ettél benyújtom, nem ezen elvek részletes fejtegetésébe óhajtok bocsátkozni, hanem néhány nagy irányadó szempontot akarok kiemelni arra, hogy a törvényjavaslatnak és a törvényjavaslatban megoldandó problémának megítélése, nézetem szerint, helyes szempontokból történjék. (HaVjuk! Halljuk!) A házasságjogot, t. ház, nemcsak azért kellett reformálni, mert a vallásszabadság elvét a benyújtott törvényjavaslatok által nagyobb mértékben akarjuk törvényünkbe iktatni, vagy, mert az izraeliták reczepeziójára benyújtott törvény il«