Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-263

84 283. országos fllés 1893. fleezember 2-án, szombaton javaslat is szükségkép maga után vonja, hogy a jelenleg érvényben levő mind a nyolcz felekezetnél kultusz-diszparitás akadálya eltöröltessék, hanem ennél jóval nagyobb, jóval hatalmasabb ok volt a házassági . jog jelen állapota, melyet 1868. óta egy párt és egy kormány sem tartott kielégítőnek, só't mind elismerte, hogy lényeges reformra szorul házassági jogunk, nélkülözi ajogi szilárdság igaz alapjait és az arra épített családnak ép erkölcsi rendjét és azonkívül visszás jogállapotokra, a visszaéléseknek egész sorozatára vezet És a mit talán elől kellett volna említenem: már maga az az elv, a melyre a jelen rendszer építve van, jogállamunk nagy érdekét, a jogegység létesítését, egyenesen kizárja. (Helyeslés a jobboldalon.) Midőn ezen nagy intézmény reformját javaslatba hozzuk, legyen szabad kiemelnem azt, hogy téves az a felfogás és állítás, hogy a házassági jog reformja alkalmi súrlódásoknak és kollizióknak ;tz eredménye. Ha visszatekintünk arra, a mi 18S6 előtt volt, ha látjuk, hogy minő felfogás uralkodott, és minő tradicziók voltak 1886 óta e házban, maga ez a tény megczáfolja azt, hogy ez alkalomszerű eseményekből kifolyó törvényjavaslat. (Élénk helyeslés a jobboldalim.) Hozzá kell tennem azt is, — de erre nézve megoszlottak lehetnek a vélemények, — hogy, egyéni meggyőződésem, szerint nem áll az, (Hall juh! Halljuk!) hogy a polgári házasság intézménye külföldön erőszakos politikai konvulzióknak és az egyház üldözésének eredménye. (Felkiáltások a baloldalon: Ezt az egyet hagyjuk!) Ezen intézmény története fogja mutatni, hogy, habár létesítését itt vagy amott ilyen alkalomszerű körülmények kisérik is, igazi bölcsője ezen intézménynek a vallási türelem, a vallásszabadság, a jogegyenlőség és az állam azon hivatásának felismerése, hogy polgárai számára egy jogrendet kell létesíteni vallási és nemzetiségi különbség nélkül. (Hosszantartó, élénk helyeslés.) A feladatnak megoldásánál szem előtt kellett tartanunk, és meg kellett óvnánk — mert csak ilyen megoldás volt helyes — alkotmányunknak nagy, hagyományos alapelveit, és ezek közé az elvek közé tartozik az, hogy olyan megoldást lehetett a magyar képviselőháznak javaslatba hozni, a mely a polgári jogegyenlőség, vallásszabadság, az egyházak szabadsága, az egyházak paritása} nagy elveinek sérelme nélkül javaslatba hozható. (Élénk helyeslés jobb felöl.) S mindezen szempontok felett, t. ház, mint az ég boltozata beborítja a földet . . . Ugron Gábor: Levegő az! (Mozgás a balés szélső baloldalon. Halljuk! Halljuk! a jobb oldalon.) Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: ... úgy uralma alatt tartja összes reformműködésünket az a nagy szempont, a mely új abb ^állami életünknek irányadó szempontja, a nemzet politikai egységének erősítése, és azt az elvet, hogy a nemzet különböző alkatelemeit a közös jogintézmények egysége által is össze kell forrasztani ; s ezen összeforrasztását • első sorban a házassági, a családi intézményt szabályozó jog egységében kell érvényre emelni. (Élénk helyeslés jobb felől) Megfeleltünk-e törvényjavaslatunkban ezeknek a szempontoknak, azt a törvényhozás tagjainak bírálata alá bocsájtjuk. A mi magukat az alapelveket illeti, én kimerítőleg azokat jelenleg indokolni nem akarom. Az indokolás a ház elé van terjesztve. De legyen szabad, fogyatékosan bár, néhány nagy szempontot megérintenem, a melyek azokat legalább első tekintetre megvilágítják. (Halljuk! Halljuk!) Hogy a jogegységre szükség van, azt már azok is mutatják, a miket előhoztam. T. ház, én nem akarok az egyházak tanításának álláspontjának bírálatába ereszkedni, nem hivatásom, nem is feladatom, de legyen szabad kiemelnem azt, hogy a hitfelekezeti jogok rendszere már az egyházak természeténél fogva válaszfalakat emel és tart fenn az állampolgárok között, obyan válaszfalakat, a melyekről megengedem azt, hogy a vallást meggyőződés és lelkiismeret terén teljes jogosúítságuk van, de a polgári jogintézmények terén nem lehet jogosultságuk, különösen nem oly jogrendben, mely minden polgárnak közös jog'pií magánjog terén. (Helyeslés jobb felöl.) Van a bitfelekezeti jogokban, talán épen természetüknél fogva, valami kizárólagos, csak saját felfogásukat, tanaikat és érdekeiket tartják szem előtt, és a dolog természeténél fogva, midőn ilyen alapvető jogviszony felett szabályokat alkotnak és Ítélnek, akkor úgy az akadályok rendszerében, mint a házasság megszűnésének kérdésében csak a saját tanaikat, felfogásukat, érdekeiket veszik figyelembe, azokat feltétlenül érvényesítik, és ha összeütközésbe jön velük valamely államérdek, vagy más hitfelekezetek érdeke, vagy a család szilárdsága, a házasságok fennállása, vagy leendő házasságok létrejövétele, mindezeket feláldozzák önnön felfogásuknak, tanaiknak, érdekeiknek. Nem tagadom, t. ház, azt, (Halljuk!Halljuk!) hogy a maguk szempontjából és a maguk terén ezeknek az irányadó felfogásoknak teljes jogosultságuk van; de kiemelem azt a nagy politikai érdeket, azt a nagy polgári érdeket, mely abban áll, hogy a jogintézmények ne az eíkülönzésnek és elválasztásnak legyenek tényezői egy különben is annyira széttagolt nemzetnél, mint a miénk, hanem az állam érdeke abban áll, hogy az állam jogrendje Összeforrasztó elem