Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-263

74 263. oraiigos filé* 1S9S. deezemkor S-áa, Siomfcaton. felhatalmazásúi a miniszterelnöknek és a kormánynak arra, hogy törvényjavaslatot készítsen előam. kir. udvartartás szervezetéről és az udvari méltóságoknak hatásköréről és működési köréről, Magyarországnak törvénykönyve azt tartalmazza, hogy kir. pátensekkel kormányozni nem lehet; az alkotmányosság pedig azt követeli, hogy törvények útján legyenek az intézmények megalkotva. (Ügy van! a ssélsőbálon.) Mert azok az intézmények nem az uralkodónak kegyéből létesítendők és létesíttetnek, hanem az uralkodó szentesíti a nemzetnek akaratát, és az törvényhozás útján hozandó létre. A m. kir. udvartartást pedig az a királyi kézirat alig érinti. Nem kell sem nekünk, sem az országnak a szemébe port dobni. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a közjogi ünnepélyességeknél ezentúl idegen hivatalnokok ne vegyenek részt, hanem Magyarországnak zászlós urai j'elenjenek meg, és a m. kir. udvartartásnak, melyre a költségvetésben a m. kir. udvartartásra megszavazott összegek fordíttatnak, ezek a zászlós urak semmi részét nem képezik ; ez az udvartartás csak a mi törvénykönyvünkben, csak a mi jogérzetünkben és a mi nemzeti igényeinkban gyökerezik; de ott, abban az udvartartásban benn nem foglaltatnak, abból az udvartartási költségekből semmi fizetést nem. húznak. Tehát a legfelsőbb királyi kézírat csak annyit tesz, hogy ezután közjogi funkezióknál megszűnik az a megbotránkoztató állapot, bogy idegenállam szolgái és közegei ott megjelennek, részt vesznek. De azért azok az urak, ha az ünnepélyen és szertartáson részt nem vesznek, az ajtón kívül már ott vannak, és a kulcslyukak mellett már ott állnak. Ezen királyi leírat értelméban az egész udvartartásnak jelenlegi szervezete, lényege, beosztása semmit sem változik, holott Magyarország, midőn az udvartartási költségek egész felét viseli, midőn azt nem a deíegáczió szavazza meg, nem a közös minisztérium szolgáltatja, nem alkotott meg ebben egy közös ügyet, hanem törvényeink alapján a magyar udvartás egy Önálló állami intézmény kell, hogy legyen, és ilyenné kell átalakulnia az 1867: XI1. törvény alapján. (Úgy van! Úgy van ! a szélsőbalon.) A magyar király jogi egyénisége igaz, hogy találkozik az uralkodó személyében az osztrák császár jogi egyéniségével; de a magyar király jogi egyénisége, joga, közjogi helyzete, a magyar tróu elfoglalás! módja, a magyar trónon való uralkodás feltételei nem ugyanazok, a melyek az osztrák császári trón elfoglalásánál érvényben állanak. Mivel tehát a magyar király külön jogi személyt képez, egy külön állam legmagasabb kifejezését, mintegy nemzeti személyesítését alkotja meg, a körülötte levő udvarnak is önállónak kell lenni, a külön államnak, a külön nemzeti szuverenitásnak is meg kell, hogy feleljen. (Helyeslés a szélső baloldalon.) A legmagasabb királyi kézirat azonban erről egy árva szóval sem tartalmaz intézkedéseket. Óhajtottam volna, hogy a t. miniszter úr a kormány szándékait és czélzatait elmondotta volna, hogy tudjuk, hogy azok a sokat sejtetni akaró, de, ha úgy tetszik, nagyon keveset mondó és még kevesebbet megígérő kifejezések micsoda tartalommal birnak. Mert például csupán az, hogy a magyar kormány mindazon változásokról, a melyek az uralkodóházban előfordulnak, értesíttetni fog, ez nem elégséges. Azokról az eseményekről, a melyek a magyar trón várományosai, az uralkodóház tagjai közt előfordulnak, a magyar trónöröklési törvény külön természeténél és az uralkodóháznak a magyar trónhoz való sajátos állásánál fogva a magyar kormánynak nem Írásban és papiroson kell értesülnie, hanem a lehető legszemélyesebben és hitelesen. Midőn renuncziácziók történnek, az van mondva, hogy a magyar kormány tagjai ig meg vannak híva ; de hol van törvényhozási intézkedés, és szándékozik-e a kormány törvényhozásilag intézkedni, hogy az uralkodóháznak a magyar trónra jogosult tagjai nyilvántartassanak, és ezen nyilvántartás által később bekövetkezhető viszályoknak, jogi igényeknek idejekorán eleje vétessék ? Tisztán a királyi kéziratból, a miniszterelnök úr felvilágosításai nélkül és egy törvény nélkül, mely megszabja azon módokat, meghatározza azon személyeket, ha szükséges, megalkotja azon hivatalokat, a melyek által ezen nyilvántartás eszközöltetik, ezt kivonni és következtetni nem tudom. Azért engedje meg a t. képviselőház, hogy egy határozati javaslatot nyújtsak be, a melynek nem egyéb a czélja, mint az, hogy, a mi itt most egy királyi kézírat alakjában mintegy kilátásba helyeztetik, az az ország alkotmányosságának megfelelően törvénybe foglaltassék, (Helyeslés a szélső baloldalon.) és midőn törvénybe foglaltatik, akkor nekünk is, a nemzet törvényhozásának, hozzászólása legyen, hogy mily alakban óhajtjuk a magyar király udvartartását, (Helyeslés a szélsőbal felől.) annak méltóságait és hatáskörét megalkotni és szervezni; micsoda intézkedéseket tartunk szükségeseknek arra nézve, hogy a magyar királyi trón várományosai nyilvántartassanak. Ez okból kérem a t. házat, méltóztassék elfogadni határozati javaslatomat, mely követ kezoleg hangzik : »Á képviselőház utasítja a kormányt, hogy a magyar királyi udvartartás szervezetéről és hatás-