Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-288

5gg 288- országos ülés 1804. február S-án, szombaton. kilométer távolságnyira vannak a főszolgabírói székhelytől: nagyon megnehezíti a gyors eljárást mezőrendőri kihágási ügyekben, hogyha ezen nagyközségekben a 40 korona értéken felül a főszolgabíró fog ítélkezni s oda fogunk jutni, a hol most vagyunk, hogy rendőri kihágási ügyekben csak hónapok múlva kapunk ítéletet. Mert hogy lehet képzelni, hogy egy szolgabírói járásban, a hol 50—60 község van, a szolgabíró gyorsan elintézhesse mind e panaszokat? A gyakorlat különben bebizonyította, menynyire hézagos az a megkülönböztetés, hogy van rendezett tanácsú város, nagyközség és kisközség; vannak nagyközségek, melyeknek jogkörét okvetetlenül ki kell terjeszteni. Nem lehet 500 lélekkel bíró Kutya-Bagost összehasonlítani Békéssel, Csabával, vagy Orosházával, vagy más hasonló nagyközség illetékességével. (Egy hang hal felöl: Ott toll) intdügmczia leheti) Lehet, hogy ezután lesz, de eddig nem úgy van; ott, a hol nagyobb a népesség, rendszerint több is az intelligenczia. A belügyminiszter úr különben mo^t még apasztani is akarja a szolgabírói járásokat és például Biharmegyében összesíteni akarja a derecskéi, berettyó-ujfalnsi és nagysárléti járásokat, így aztán a beretty ó-új falusi szolgabíró a szélrózsa minden irányában 40— 50 kilométernyire találná a kerület végét. Pedig például Derecske oly intelligens nagyközség, hogy ép oly korrektül e] tudja intézni a dolgokat, mint. maga a szolgabíró. Ennélfogva azt indítványozom, hogy a 103. §. a) pontja így szóljon: »Ha a kár 40 korona értéket meghalad, nagyközségekben a bíró az elöljáróság egy tagjával, vagy helyettesével.* (Helyeslés a szélsőbalon.) Miklós Ödön államtitkár: T. ház! Papp Elek képviselő úrnak a 103. §. második pontjára tett módosítása bennfoglaltatik abban a módosításban, a melyet az egész 103. §. organikus átalakítására leszek bátor javasolni. Helyesen mondta t. képviselőtársam, hogy törvényhatósági joggal biró. vagy rendezett tanácsú városokban különböző funkcziók azok, a melyeket a polgármesterek végezni tartoznak ; így az e kihágási ügyekben való ítélkezés nem tartozhatik közvetlenül rajok. Helyes tehát, ha egy a tanács által megnevezett tisztviselő foglalkozik a kihágási ügyekkel, a rendeze'tt tanácsú városokban pedig a polgármester, vagy annak megbízottja jár el. Mert különben nem lesz lehetséges az összes eseteket elbírálni, s oly rendkívüli halmaza lesz az ügyeknek, hogy nem lehet majd jogérvényt szerezni az illetőknek. En tehát e §. második pontjára a következő módosíványt javaslom. »2. Törvényhatósági joggal biró városokban a rendőrkapitány vagy a tanács által e czélra megbízott tisztviselő, rendezett tanácsú városokban a polgármester, vagy megbízottja.* Ebben benn van mindaz, a mit Papp Elek képviselő úr kíván. Lényegesen változnék a harmadik pont is, tekintettel egyrészt arra, hogy a 102. §. kimarad, másrészt arra, hogy az ügyek természete folytán azokban bizonyos kettéválasztás szükséges, hogy ne kerüljön fel minden bagatell ügy egészen a miniszterig. Eu tehát, minthogy a mai fórumok keretén belül kell maradnunk, számolva a létező viszonyokkal, a következő módositványokat ajánlom: »A 3. pont b) kikezdése után tétessék : »Másodfokban: a) a fő- és székvárosban, rendezett tanácsú és törvényhatósági joggal biró városokban a a közigazgatási bizottság ; b) vármegyékben : 1. nagy-és kisközségektől érkező és első fokban az elöljáróság által elbírált esetekben a főszolgabíró; °2. a főszolgabíró által első fokban elbírált esetekben a közigazgatási bizottság.* Az alispánra méltóztatott czélozni. Bocsánatot kérek, de mindezek inkább jogi természetű ügyek, a melyeket az alispán kiadna a főügyésznek referálás végettt és magának előterjesztést tétetne, a mi csak időhalasztást okozna, mig a főügyész lévén a referens, a közigazgatási bizottságban azok ott letárgyalhatok. A harmadik fok volna a közigazgatási bizottság a másodfokú főszolgabírói határozat ellen és a földinívelésüíryi minisztérium a másodfokú közigazgatási bizottsági határozat ellen. Ezek volnának a fórumok. Szükségesnek látnám továbbá, hogy statuáljunk egy általános rendelkezést, mely két egybehangzó ítélet ellen való felebbezésre jogosít, mert lehetnek erre esetek, a mint azt abból a vitából, melyet a 94-dik szakasz felett folytattunk, látni lehet; másrészt, ha gyors intézkedés szüksége forog fenn, vagy néha a fél beleegyezik, minek tovább húzni az ügyet ? Bátor volnék ennélfogva a következő szöveget ajánlani: » Kihágási ügyekben, ha a büntetés a nagyés kisközségek határozataiban 20 koronát, ha a főszolgabíró, kerületi előljáró, rendőrkapitány, polgármester határozataiban 40 koronát meg nem halad, további felebbezésnek nincs helye.« A lőszolgabíró határos; másodfokban 20 koronáig, hiszen ha a bagatell dolgokat veszszük, annak mértékén is alul marad. Továbbá volna »két hatóság, egybehangzó határozata, után fellebbezésnek különben is csak az esetben van helye, ha az eljárt hatóság nem volt illetékes, vagy nem a jelen törvény szerint minősülő cselekmény felett ítélkezett, vagy a felebbezés