Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-288

288. országos ülés 1894. február 3-An, szombaton. 585 hatályosan eljárni. (Helyeslés.) A törvény ép azért adott olyan nagy latitude-ot a bírónak, a minimumtól kezdve 200 koronáig, s azért nem vétetett fel a büntetés fokozatosan a rossz szán­dék fenforgása esetében, hogy ezen latitude egy­általában korlátozva ne legyen. Azért igen ké­rem a t. házat, hogy méltóztassék a módosí­tástól eltekinteni, és a szakaszt úgy, a mint szö­vegezve vao, elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: T. ház! Szólásra senki sincsen feljegyezve, következik a szavazás. Mindenek­előtt az a kérdés, hogy elfogadja-e a t. ház a törvényjavaslatnak 101. §-át a bizottság szö­vegezése szerint: ig'en, vagy nem? Szalay Károly: Csak a kérdés feltevésé­hez vagyok bátor szólni. A 101. §-hoz esetleg még többen is kívánnak szólani, és minthogy itt előző szakasz van indítványozva, méltóztassék az elnök ár az indítványozott előző szakaszt kérdés tárgyává tenni és csak azután tárgyal­taim a 101. §-t. Elnök: Tehát méltóztatnak hozzájárulni, hogy az indítvány úgy tárgyaltassék, mintha az a 101. §. előtt tétetett volna? (Helyeslés.) E szerint dönteni kell mindenekelőtt a Szinay Gyula képviselő úr által a 101. §. elé indítvá­nyozott új szakasz felett. Á kérdés az, elfogadja-e a t. ház a Szinay Gyula képviselő úr által javasolt új szakaszt, igen, vagy nem. (Igen! Nem!) Kérem azon kép­viselő urakat, a kik azt elfogadják, méltóztassa­nak felállani. (Megtörténik.) A többség az indít­ványt nem fogadja el. Következik most a már felolvasott 101. §. tárgyalása. Kíván-e valaki a 10í. §-hoz szólni? Ha senkisem kíván szólni, a tanácskozást befeje­zettnek nyilvánítom. Következik & szavazás. A kérdés az, elfogadja-e a t, ház a 101. §-t a bizottság szövegezése szerint: igen, vagy nem? (Igen!) A ház a 101. §-t változatlanul elfo­gadja. Következik a 102. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 102. §t). Szily Pongráez! Szily Pongrácz: T. ház ! (Halljuk ! Hall­juk!) A 10i. §. a közigazgatási bíróság előtti eljárásról szól. Mivel a közigazgatási bíróság ról szóló törvényjavaslat még tárgyalás alatt van, és abban különben is intézkedéseket szán­dékoznak felvenni azon esetekre, melyek ezen szakaszban felsoroltatnak, bátor vagyok azon indítványt tenni, hogy ez az egész szakasz ha­gyassák ki. Gr. Bethlen András földmívelésügyi miniszter: T. ház! Elismerem, hogy az előt­tem szólott t. képviselőtársamnak formailag tel­jesen igaza van és hogy azon törvény, a melyre KÉPVH. NAPLÓ. 1892—-97. XV. KÖTET, itt utalás történik, még tényleg meghozva nincs. Minthogy a mezőrendőri törvény életbelépteté­sét semmiféle mellékkörülménytől, vagy eshető­ségtől függővé tenni nem'akarom: hozzájárulok ahhoz, hogy ezen §. kihagyassék, (Helyeslés.) természetesen kötelességemnek tartván azt, hogy ezen diszpozicziónak megfelelő intézkedések majd a kérdéses törvénybe belejöjjenek. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki a szakaszhoz szól mi? Ha senkisem kíván szólani, ezennel bezárom a vitát és szavazásra bocsátom a kér­dést. Elfogadja-e a t. ház Szily Pongráez kép­viselő úr azon indítványát, hogy a 102. §. ki­hagyassék : igen, vagy nem? (Félkiáltások: Igen!) Azt hiszem, kijelenthetem, hogy a ház bele­egyezik abba, hogy a 108. §. a-törvényjavas­latból töröltessék. (Helyeslés.) Következik a 103. §. Perczel Béni jegyző (olvassa a 103., illetve most már 102. §-t). Szinay Gyula! Szinay Gyula: Letörűítettem magam! Perczel Béni jegyző: Papp Elek! Papp Elek: T. ház! A 103. §. tudvalevő­leg a kihágási ügyekben illetékes bíróságokra vonatkozólag intézkedik. Én az abban foglalta­kat némi módosítással volnék hajlandó elfo­gadni. Nevezetesen nem tartom egészen megfelelő­nek, hogy rendezett tanácsú városokban a pol­gármesterre bizatik a rendőri ügyekben való bíráskodás. Nem tartom pedig azért, mert tudva­levő dolog, hogy a rendőrkapitányság hatás­körébe vannak utalva oly természetű ügyek, a melyek ezekkel a kihágási ügyekkel rokon­természetííek s nagyon egyformák. A polgár­mester működése a rendezett tanácsú városok­ban egészen más természetű, semhogy gyorsan és helyesen el tudná látni az ilyen ügyeket, annyival kevésbbé, mert a 104. §-ban, a mi a községi elöljárósághoz van utalva, a rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány hatáskörébe fog utaltatni. Ennélfogva a 103. §. 2. pontja alatt foglaltakat ekképen vélném módosítandók­nak: ^Törvényhatósági joggal bíró városokban, valamint a rendezett tanácsú városokban a rendőrkapitány, vagy csak általa e czélra meg­bízott tisztviselő.* Továbbá a 3. pontban az mondatik, hogy »kis- és nagyközségekben, ha a kár 40 korona értéket meghalad, a főszolgabíró illetékes, ha a kár a 40 korona értéket meg nem haladja, akkor nagyközségekben a bíró, egy tanácstag, egy jegyző, kisközségekben pedig a bíró az elöl­járóság két tagjával illetékes*. Tekintve azt, hogy különösen az Alföldön vannak 15 — 20 ezer lélekkel biró nagyközsé­gek, a hol 50—60 ezer hold földön gazdálkod­nak a polgárok és a hol ezek a területek 50—70 74

Next

/
Oldalképek
Tartalom