Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-286
286. országos ülés 1894. január 31-én, szerdán. 547 helyesen; de ha az első fokú hatóságra, a szolga^ bíróra bízzuk ezt, akkor egy embertől függ az intézkedés és mégis csak több garanczia van ott, a hol ilyen intézkedésekben az autonóm elemek is részt vesznek. (Ellenmondások.) Megvallom őszintén, a miniszter úr ellenvetése a legkevésbbé sem nyugtatott meg engem, midőn azt mondta, hogy a törvényhatóságok nagyon lazán veszik ezeket a dolgokat és azért kell a földinívelésügyi miniszter hatáskörébe czentralizálni. Ez, t. ház, nem áll, mert a törvény kötelességükké teszi ezt a községeknek. Hát milyen kérdések fognak már most a földmívelésügyi minisztériumhoz menni? Az pl., hogy egyesűljenek-e, vagy nem ? Nagyon kivételes esetek jönnek majd fel, a melyekben is különben a földmívelésügyi minisztérium máskép is gyakorolhatja felügyeleti jogát. Ezért pártolom Bánó József képviselőtársam módosítrányát Ivánka Oszkár képviselötár sam póttnódosítványával. (Helyeslés.) Hentaller Lajos jegyző: Szalay Károly ! (Felkiáltások: Bornemisza Lajos következik !) Elnök: Méltóztassanak nyugodtan lenni. A milyen sorrendben a feliratkozások történtek, abban a rendben illeti meg a képviselő urakat a szólás joga. (Zaj.) B. Andreánszky Gábor: Igaz, már kilépett a pártból Bornemisza ! (Élénk derültség.) Szalay Károly: T. ház! Ha nem tartanám életfontosságúnak ezen törvényt, kedvem volna arra, hogy humort is vegyítsünk bele ebbe a szomorú tárgyalásba, és akkor azt volnék kénytelen indítványozni, hogy kérjük fel a t. el nök urat és miniszter urat, hogy azok, a kik csakugyan akarják tárgyalni a dolgot, menjenek ki a folyosóra, mert itt bajos lesz így folytatni a tárgyalást. (Derültség.) Én mindenebelőtt örömemet akarom kife jezni a fölött, a mit a miniszter úrtól szemben a Bernáth Dezső képviselőtársam által mondót takkal hallottam. De ez az örömöm, megvallom, csak úgy lenne teljes, ha nem kellene azt észlelnem, hogy a miniszter úr is úgy tesz, mint az egyszeri pap, a ki azt mondta, hogy: »hallgassátok meg szavaimat, de tetteimet ne nézzétek«. (Derültség.) Mert a szó ugyan nagyon ked vezo volt, de az a tett, a mely ezen szakaszban van, annál kedvezőtlenebb. Mert hiszen egy nevezetes bevallást tartalmaz ezen szakasz. Szerintem azt, hogy ebben az államban a rendőri szolgálatok akként telje áttétnek, hogy itt a vagyonbiztonság a mezőkön teljesen s tökéletesen megszűnt, sőt hogy az egyes birtokosok saját maguk érdekét annyira nem bírják megvédeni, hogy a földmívelésügyi miniszter úrnak kell gondoskodnia azokról, a kik oly gyámoltalanok, hogy saját vagyonukra sem tudnak vigyázni, mert ez mégis furcsa, hogy törvényt kell hozni arról, hogy a községnek állandó mezőőrt kell felállítani. (Felkiáltások bal felöl: Szükséges. 1 ) Megengedem, hogy szükséges, de éppen az a szomorú állapot, hogy szükséges. Mert én például tudok 13 —14 ezer lakosból álló községet, a hol a birtokosság maga 800 és néhány tagból áll. Már most kérdem, ezen 13.000 embernek mi köze ahhoz s miért viselje a terheket, hogy a 300 embernek esetleg egy kéve gabonáját a mezőről el ne vigyék ? (Felkiáltások jobb felöl : Nem viselik!) Ha nem viselik, akkor a 300 birtokos gondoskodjék saját maga arról, hogy miképen fogja kitudni, hogy ki tette a kárt. Sajátságos jelenség az ebben a törvényben, hogy itt a birtokosnak a saját maga érdeke iránt való józan gondosságát a birtok nagysága szerint mérik. Ha valakinek 149 holdja van, akkor annak nincs annyi józan esze, hogy vigyázzon a saját maga érdekeire, sőt ha megvan a józan esze, hogy csőszt tartson birtokán, akkor azt a csősz tekintetes urat neki kell fizetni. (Derültség bal felöl.) De ha az illetőnek 150 holdja van, akkor bejut azon kategóriába a mely Terényi Lajos t. képviselőtársam szerint nem tartozik a kormányzottak, illetőleg azon emberanyag közé, a melytől csak az adót lehet kipréselni, és a melyet csak katonának lehet beállítani. Azt tartom, hogy az az irány, a melyet ez a törvényjavaslat követ, olyan, — adja isten, hogy ne úgy legyen, — a melynek ellenében a mostani állapotnak helyreállítása nemcsak szó-, hanem más harczba is fog kerülni. (Mozgás jobb felől.) Természetesen távol van tőlem az, hogy elfogadjam azt az indítványt, a melyet Bernáth Dezső t. képviselőtársam benyújtott. Minthogy azonban egyáltalán nincsen reményem arra nézve, hogy az az álláspont, a melyet én elfoglalok, méltánylásra fog találni, hozzájárulok Bánó József t. képviselőtársam indítványához, mint a mely álláspontomhoz legközelebb áll. (Helyeslés.) Még csak egyet akarok megjegyezni, és ez a közigazgatási bizottságra vonatkozik. (Halljuk/ Halljuk/) Azt hiszem, hogy ha a közérzületet nem az idők folyása, hanem az intézmények tették tönkre, abban főrésze van a közigazgatási bizottságnak, a mely a vármegyének minden érdemleges teendőjét elvonta és rábízta oly bizottságra, a hol hogy meglegyen a czafrang, ül ugyan egy pár jóakaratú választott ember, de első sorban mégis csak az adófelügyelő, a pénzügyigazgató, a kir. ügyész döntenek. (Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha a kir. ügyész még abba is bele fog avatkozni, hogy melyik község tartson csőszt: akkor, ma69-*
