Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-286
540 286. országos Még 1894. január 31 .én, szerdán. nemei léptek fel, hogy ha azok ellenében nem tétetik kötelezővé a védekezés, akkor az egyik birtokosnak a munkája tönkre van téve mások hanyagsága által. (Élénk helyeslés a bal és szélső balon.) Ha a hegyrendészetet kötelezőnek állítjuk fel a biztonság szempontjából, akkor én ennél még fontosabbnak tartom azt, hogy kötelező védekezéssel gondoskodjunk arról, hogy legyen mit megvédelmezni. (Élénk helyeslés a bal és szélsőbalon.) De ha mi kiteszszük a szőlőterületet a szőlő belső ellenségeinek és ezek ellenében nem mondjak ki kötelezőnek a védekezést, vájjon mit fogunk akkor megvédelmezni a külső tolvajoktól ? (Helyeslés a hal és szélsőbalon.) Azt hiszem, hogy Szemere Huba t. képviselőtársam is ennek kívánt kifejezést adni. 0 ugyan a peronoszporát említette, de látjuk, hogy még más veszélyes ellenségek is léphetnek fel a szőlőterületeken, s azok ellenében is elkerülhetetlenül szükséges a közös védekezés. Nézetem szerint a kötelező közös védekezés csak oly betegségek ellenében mondható ki, a melyeknél az elkerülhetetlen. A hol azonban csupán oly jelenségek mutatkoznak, a melyek a szomszédos területekre nézve nem veszedelmesek, a betegség nem ragadós, ott természetesen nem lesz szükség a kölcsönös és közös védekezésre és nem is hárul ily esetekben az a teher a szomszédra, mert nem kell alkalmaznia azon szereket, a melyeket a másiknak használnia kell. Ismétlem, hozzájárulok Szemére Huba t. képviselőtársam indítványához, csak az a kérdés még, hogy mikép iktattassák az be a javaslatba. Arra kérem az indítványozó t. képviselőtársamat s a t. kormányt, hogy járuljanak hozzá annak elvi kifejezéséhez, és akkor arra kérném a í. indítványozót, hogy a kötelező közös védekezés elősegítése kimondatván, a szakasznak ez a része ekként szövegeztessék, különben pedig a 3. pont tétessék a szakasz első részébe. Bernáth Dezső jegyző: Nedeczky Jenő! Nedeczky Jenő: T. ház! Szalay Károly t. képviselőtársam indítványának első részét szívesen magamévá teszem, hogy t. i. ne mondassák ki kötelezőnek a szőlőnek újraüitetése. Ehhez hozzájárulok részben azért, mert ez a magánjogba vág, mint ezt t. képviselőtársam ki is fejezte, részben pedig azért, mert teljes lehetetlenség, a mit igazol az, hogy nagyon köves talajban sem a szénkéneg, sem az amerikai vessző a fiíloxerától meg nem óvja a szőlőt. Indítványának második részét azonban, mely szerint kötelezőleg mondassák ki a szüretelés időpontja iránti határozás is, nem pártolhatom; nem pártolhatom pedig azért, mert ez ismét az egyéni szabadságba vág. De azért sem, mert ma már a szőlőnek, vagy a bornak nem jóságát fizetik meg, hanem inkább a mennyiség'ét, tehát a dolog praktikumára sem tartom ezt ezélszerűnek. Miklós Ödön államtitkár: T. ház! Az egész vita, mely előttünk lefolyt, engem legalább arról győzött meg, hogy azon inteneziók, melyek részben a javaslatban, részben a t. képviselő- társaim által benyújtott indítványokban vannak, félremagyaráztattak. Úgy fogom fel a kérdést, hogy azt kötelezőleg kimondani, hogy minden szőlőbirtokos tartozik elpusztult szőlőjét újból beültetni, természetesen lehetetlen. Ezt nem ezélozta sem a törvényjavaslat, és még kevésbbé czélozták azon t. képviselőtársaim, a kik indítványt terjesztettek elő. Hanem igenis czélozták azt, hogy a szőlők felújításához szükséges eszközök és módok közös előteremtésére a közös szervezkedés kötelezőleg mondassák ki a hegyközségekre nézve. Ez a törvényjavaslat intem'ziója, és ez a szakaszban nem imperative, hanem óhajtáskóp mondatik ki. Ha tehát b. Andreánszky Gábor t. képviselőtársam javaslatát így magyarázzuk, a mint nem is lehet azt máskép magyarázni, ágy ez benne van már a javaslat szövegében is, és akkor nem czélszerü azzal a mértékkel mérni a kötelező társulást, a melyet Szemere Huba t. képviselőtársunk a peronospora viticolára vonatkozólag jelzett. Igen sok szőlőbetegség van, melyet ma már ismerünk, és a mely ellen védekezni kellene, úgy, mint a, szőlőpenész ellen, és sok, rovartanilag káros dolgot tudunk, a melyre nézve a közös védekezés kívánatos volna. De épen ma, midőn meglévő szőlőink is pusztuló állapotban vannak, nem volna méltányos oly rendkívüli terheket róni a szőlőbirtokosra, hogy három, sőt Ötféle védekezési eljárással terheljük. Azt hiszem, megelégedhetünk azzal, ha a filloxera által sújtott szőlő regenerálását tűzzük ki feladatúi, a mi alatt értem azt, a mit Bernát t. képviselőtársam felhozott, hogy például szőlőiskolákat, stb. kell felállítani ott, a hol a hegyközség alakításánál indokolt. Bátor vagyok tehát a 64. szakaszt a következő szövegezésben elfogadásra ajánlani. (Olvassa.) »A 64. §. ekkép szövegeztessék : A hegyközségek kötelesek intézkedni: 1. a közös őrzés és a hegyrendészeti szervezkedés iránt; %. a filloxera által elpusztított szőlők felújításának, vagy új szőlők ültetésének, továbbá a szőlőpenész (peronospora viticola) ellen való közös védekezésnek előmozdítása iránt. Intézkednek továbbá: 3. minden egyéb szőlőbetegség ellen való közös védekezés elősegítése ; a 4. pont marad.« Azt hiszem, indítványom mindenkit meg*•