Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

283. orsKiipos tilés 185)4. január »7 én, szombaton. 467 az ma is gyakorolta lik. Ugyanezt kívánja Lits Gyula t. képviselőtársam. Csakhogy Terényi képviselő űr azzal a megszorítással akarja, hogy csak ott engedtessék mejr, a hol egy éven belül kérik, Lits képviselő úr pedi<>- hosszabb időre prolongálja, s azt kívánja, hogy a törvényhatóság közgyűlése intézkedjék ott, a hol a birtokosság kétharmad többsége énnek elrendelését kéri. Terényi képviselő űr viszont kivételeket statuál még abból is, a miket konczedá! a nyomásos gazdálkodást illetőleg, mert azt mondja, hogy ne lehessen kötelezőleg elrendelni a nyomásos gazdálkodást arra, a kinek nincsen minden forgóban birtoka, a ki arra épületet emel, a ki belterjesebb gazdálkodást kezdett. Engedelmet kérek, de az épület nagyon relatív dolog, egy kis kunyhót h lehet annak minősíteni. Hogy valakinek gazdálkodása belterjesebb, az is relatív, és csak konfúzióra adhat okot, s mindezt egy kalap alá vonni nem lehet. De épen a vélemények ily különbözősége győz meg minket arról, hogy sok helyen szükséges és indokolt is lehet a nyomásos gazdálkodás, a a törvényhozásnak ez elől elzárkózása nem volna czélszeiíí. Én mindezeknél fogva, úgy a magam, mint több elvtársam nevében azt indítványozom, hogy a törvényjavaslatnak 2., 3., 4., és 5. §-ai, melyek a nyomásos gazdálkodásról intézkednek, ezen törvényjavaslatból hagyassanak ki, és ezek helyébe mint 2. §. a következő tétessék (Olvassa): »Ott, hol a gazdálkodási viszonyok azt szükségessé teszik, a nyomásos gazdálkodást illetőleg a törvényhatóságok szabályrendeletüeg intézkednek«. Sokan azt kívánnák, hogy visszahatólag is intézkedjenek. Én azonban abban a nézetben vagyok, hogy minden törvényhatóság a legjobban ismeri a maga vidékének szükségletét és a legkompe tensebb abban, hogy intézkedjék, de nincsenek ezzel a törvényhatóságok arra utasítva, annál kevésbbé kötelezve, hogy a területükön levő minden községre egyöntetű statútumot alkossanak. A törvényhatóságnak, ha ez az indítvány elfogad tátik, módjában áll kimondani, hogy esetről-esetre az érdekeltség meghallgatása után iog határozni, és ott, a hol az érdekeltség részéről történt fölszólalás folytán azt csakugyan szükségesnek tartja, intézkedni fog a nyomásom gazdálkodás elrendelése iránt. A statútum érvényessége a miniszter jóváhagyásától függ, és a kinek nem tetszik a törvényhatóság határozata, annak joga van orvoslásért fordulni a min'szterhez, és a miniszter nem fog helybenhagyni rossz statútumot. Ebben látom én a legnagyobb biztosítékot. Lits Gyula t. képviselőtársam szintén a törvényhatósági bizottságot tartja a legkompetensebb fórumnak. Korupetensehb is egy szűkebb körben mozgó érdekeltség a specziális viszonyok felett határozatot hozni, mint a törvényhozás, mely nem mérlegelheti és egy kalap alá nem vonhatja a különböző érdekeket. Bátor vagyok t. házat arra kérni, hogy méltóztassék indítványomat elfogadni, illetőleg az indítvány felett a szavazást elrendelni; abban az esetben pedig, ha indítványom nem fogadtatnék el, kérem azt a többi indítványokkal együtt a külön bizottsághoz utasítani. (Helyeslés hal felöl.) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy az indítvány felolvastassák? (Nem!) Méltóztattak az indítványt hallani, és így nem szükséges azt újból felolvasni. Hentaller Lajos jegyző: Szemere Huba! Szemere Huba: T. ház! Előrebocsátom, hogy teljesen a szabad gazdálkodásnak hive vagyok. Szükséges azonban, hogy ezt többféle szempontból elbírálva, megokoljam. Itt több hang emelkedett abban az irányban, hogy a nyomásos gazdálkodás az ugar-rendszer fentartásával, vagy elejtésével kapcsolatos-e? És épen minthogy ily zavaros eszmék támadtak, szükségesnek tartom, hogy erre is kiterjeszkedjem, és az ugar természetéről egy pár szót megjegyezzek. (Halljuk! Halljuk!) A nyomásos gazdálkodás Magyarországnak részén, különösen a Tiszán túl, az Alföldön általánosan elfogadott rendszer. Ezzel a nyomásos gazdálkodással összefüggésben van az ugarrendszer is. Hogy az ugarrendszer, értem a fekete ugarrendszert, gazdasági szempontból hátrányos-e vagy előnyös: azt az ujabbi kutatásoknak egészen határozott iránya oly módon tünteti fel, hogy a fekete ugar a mezőgazdaságra nézve tényleg a legnagyobb hátránynyal jár. Ennek fentartá^a tehát törvényhozásilag kimondva akként, hogy a nyomásos gazdálkodás behozandó, vagy pedig oly helyeken, a hol már behozva volt és attól eltértek, visszahelyezendő, nézetem szerint, nem helyes. (Heh/eslés.) Egy franczia tudós e tekintetben kísérleteket tett és figyelmét több szempontra kiterjesztette, a melyek között különösen a talajnak kimerülésére hozott fel igen érdekes támpontokat. (Halljuk! Halljuk!) A mint bölcsen méltóztatnak tudni, a ta'ajnak ériékét a benne levő növénytápláló anyagok adják meg. Minthogy azonban ezen növénytápláló anyagok legnagyobb része a földben nagy mennyiségben fordul elő, ezekkel a mezőgazdának egyáltalán semmiféle bajlódása nincsen. Van azonban három olyan anyaa:, a melyek tényleg igen sok fejtörést okoznak a mezőgazdának, és a melyeknek pótlása szükséges az esetben, üa intetmve akar gazdálkodni, és nagy termést akar levenni a földről (Halljuk! Halljuk!) Ezek a foszfor59*