Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

4-gg 283. országos ttiés 1894. január 27-én, ss onthatott. sav, a légeny és a kálium. T. ház! Az előbb említett franczia tudósnak kutatásai határozottan kimutatták azt, hogy a fekete ugar, ha helytelenül kezelik, — mintha csak rámutatott volna a mi viszonyainkra, és a Magyarországon dívó fekete ugartartás körülményeire, — a legkártékonyabb a mezőgazdaságra nézve. Kimutatta a leghatározottabban, hogy abban az esetben, ha a talaj tapostatik, ha a rajta növő füveket állattal legeltetik s a talaj kapilláris részei Összenyornatnak, az ugartartás nem hasznos, de káros. Káros különösen a tekintetben, hogy benne a légeny, a növénytápláló anyagok legfontosabbja, az esővíz által kimosatik és ez által a talaj termőképessége csökken. Már most, t. ház, hogy állunk akkor, ha nem fekete, hanem zöld ugart tartunk ? Azt minden praktikus gazda tudja, hogy a pillangós virágnak, minők bor^ó- és a bükkönyfélék stb. nemcsak nem csökkentik a talaj termőképességét, hanem ellenkezőleg erősítik. A praktikusok által elismert tény az is, hogy a bükköny- és takarmányfélék után, a melyek a papillunaozeák csoportjába tartoznak, a termőerő sokkal nagyobb, a búzaaratás Fokkal szebb. Ennek megvan az oka. Ezeknek a növényeknek olyan a o-yökérrendszere, hogy az belemerül az altalajba, onnan táplálkozik és onnan hozza fel a talaj kálitartalmát, a melyhez más növényfélék hozzá sem férnek. A legényre ezeknek a növényeknek egyáltalában nincsen szükségük, s mert a talajban lévő legényanya^- általuk egyáltalán nem érintetik s mert ezen növényeknek megvan az a képzettségük, hogy a levegő légenytartalmát felszívják és igy a légeny a gyökerekbe hatolván, az a nagymennyiségű gyökér, mely a földben marad, a talajt nemhogy gyöngítené, hanem ellenkezőleg erősíti. E két példából is meggyőződhetik tehát a t. ház arról, hogy a iekete ugarrendszernek fentaitása, ha jó törvényt akarunk hozni, törvényhozásilag ki nem mondható. Már pedig nézetem szerint a á,, 3. és 4-ik, valamint a következő szakaszokban ez van kimondva. E szempontból én e szakaszokat magánéivá nem tehetem és egyáltalán el nem fogadhatom. De, t. ház, megkisértem más oldalról is megvilágítani a kérdést. (Halljuk! Halljuk!) Tegyük fel, hogy egy község közbirtokossága három nyomásban gazdálkodik. Van fekete ugarja, de trágyázni nem képes, a mint azt a következőkben magukból a viszonyokból levezetve, ki fogom mutatni: van továbbá őszi vetése, rendesen búza, és van tavaszija. (Halljuk! Halljuk!) E hármas nyomásban gazdálkodó községek rendszerint azért tartják fenn a fekete ugart, hogy állattenyésztésüket némileg elősegíthessék, hogy a csekély és rossz karban levó' állatanyagot fentarthassák. Az a kérdés, jár-e ez előnynyel? Bátran kijelenthetem, hogy semmi szín alatt se jár. Méltóztassék meggondolni, hogy ha az a kevés igen rosszul tartott állat, mely a fekete ugaron legel, őszszel a tarlóra jár, mely egy hét alatt kisül : lehet-e egyáltalán szó arról, hogy ily vidéke ken, a mint hogy az Alföld legtöbb vidéke ily viszonyokat tüntet fel, virágzó állattenyésztést mutathassunk fel ? Úgy-e bár nem lehet? (Élénk helyeslés a szélső haloldalon.) Ha már most én a fekete ugartól elállók és a zöld ugart tartom fenn, kettős előnyöm lesz. Először a talajom gazdagszik legényben, kalibán és foszforsivban, melyeket ezen növények az altalajból felszívnak; de másodszor előnyöm lesz az.ért is, mert állataimat jól fogom tudni tartani, ennélfogva sok ti ágyát leszek képes produkálni, minek folytán talajomat trágyázni birván, gazdagítom annak tápanyagát. És, t. ház, annak, a mit most szerencsés voltam felhozni, én a törvényjavaslatban nem támogatását találom, hanem ellenkezőleg találom még azon vidékek viszonyainak a mejrrontását is, a melyek bizonyos tekintetben a haladás útjára tértek. Hiszen tény az, hogy midőn egyik rendszerről a másik rendszerre valamely vidék közbirtokosságának át kell mennie, ott a birtokosság bizonyos megrázkódtatáson megy keresztül; tény az, hogy az ugarrendszerrel egyszerre felhagyni, különösen a nép viszonyait tekintve, lehetetlen. Ezen törvényjavaslat pedig ezen viszonyokat nem szanálja, hanem annak 2. fejezete, a mely a nép gazdasági felfogását javítja, s a mely a népet megtanítja arra, hogy mtképen kell gazdálkodnia, hogy ha mi farmé école-ok mintájára, a melyek Francziaországban léteznek, a uép művelésére, gazdasági fejlesztésére akarunk törekedni, megmutatja azt az utat, a melyet most a törvényjavaslat elfoglal. Midőn az államtitkár úr ezen törvényjavaslatról szólva azt mondotta, hogy az a legjobb gazdálkodás, a mely legintenzívebb, rö<rtön kijavította magát, hogy a, mely a »legmegfeielőbb« Nem az a legjobb gazdálkodási rendszer, t. ház, a, mely legintenzívebb, hanem az, a mely a viszonyok számbavételével a legtöbb tiszta jövedelmet tudja felmutatni. Egy franczia tudós úgy fejezte ki magát, hogy »faire de l'argent«, t. i. csinálj pénzt s jó gazda vagy. Minthogy a törvényjavaslat %., 3. és4. §-ainak rendelkezéseibe bele nem nyugodhatom, ezeket magamévá nem tehetem. Minthogy azonban a törvényjavaslatnak többi rendelkezései igen megfelelők és mezőgazdasági viszonyainkra a legnagyobb előnynyeí járnak, megindokolva szavazatomat, a törvényjavaslatot általánosságban el-