Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

466 283- "rsíAgoa •!<• ,8í,

4 Január 27 én, szombaton. az legyen várható, hogy azon törjék fejüket, vájjon e szakasz mit akar tulajdonképen mondani. Az én módosításaim kisebb-nagyobb mértékben kizárólag stiláris természetűek lesznek, mert én az érdemben való felszólalásokat azon t. képviselőtársaimra kívánom hagyni, a kik, mint szakavatott gazdák, inkább hívatva vannak e tárgyban javaslatokat tenni, sem mint az én csekély személyem. Az esetre tehát, t. ház, ha a 2. §. a bizottság szövegezésének értelmében fogadtatnék el, én ahhoz hozzájárulok a következő csekély módosítással. Az első bekezdés második és harmadik sorában e szavak helyett: »az érdekelt, birtokosok birtokarányszerinti többsége az érdekelt birtokosságra kötelezőleg a nyomásos gazdálkodást jövőre is fentarthatja« tétessék: »az érdekelt birtokosok birtokarány szerinti többsége a nyomásos gazdálkodást az egész érdekelt birtokos ságra kötelezőleg jövőre is feltarthatja.« Módosításom csak stiláris, de azt hiszem, hogy helyesebb a szórendnek ez a szövegezése, mint az eredeti. (Hely/slés a szélső baloldalon.) Molnár Antal jegyző: Nagy János! Nagy János: T. íiáz! A nyomásos gazdálkodásnak jövőre nézve adandó további engedélyt egyrészt, másrészt pedig n szabadon való gazdálkodás tekintetében a törvényjavaslatban foglalt megszorításokat azzal hallottam indokolni az előadó úr által, hogy az ország keleti részén, nevezetesen a legkeletibb részen, a Székelyföldön, az ottani érdekek kívánták ezt. Azon részek egyik kerületének lévén képviselője, szintén ismerem az ottani viszonyokat, és habár hozzájárulok ahhoz, hogy bizonyos esetekben a jövőre nézve is út és mód nyittas«ék arra, hogy a nyomásos gazdálkodás, mint Lits Gyula t. képviselőtársam kiemelte, kivételkép folytatható legyen ezután is, de nem vagyok azon nézetben, hogy oly tág kört adjunk ennek, a milyent Terényi és még több képviselő urak kívánják. Általában az eddig történt kommasszáeziók kiilüuleges voltára, való tekintetből kérem a t. háznak kegyes figyelmét egy körülményre: (Halljuk! Halljuk!) A törvényjavaslat 2. és 3. §-aiban a tagosított határokban levő birtokok részére két különböző kifejezés foglaltatik. A 2. §. b) pontja, alatt az van mondva, hogy fentartható a nyomásos gazdálkodás, »ha a birtok tagosított határokban fekszik, de több dü'ló'lien van kiosztva.* Igyekeztem felvilágosítást szerezni magamnak az iránt, hogy mit értenek az alatt

, hogy dűlőben van, és úgy magyarázták, hogy ezek olyan tagok, a melyeknek kiosztásakor — előlegesen — a nyomásos gazdálkodás kilátásba lett véve. A 3. §-ban az mondatik, hogy a nyomásos gazdálkodás rendszerének elfogadására nem kötelezhetők először az önálló puszták, másodszór tagosított határokban az önálló tagok. Itt megint azt a kérdést teltem, hogy mit értenek önálló tagok alatt? Erre különféle válaszokat kaptam. Az egyik az, hogy a tagosításnál a birtokos egy tagban vette ki birtokát, de olyan magyarázatot is hallottam, hogy általában oly tag értetik alatt, mely nem azzal az előleges elhatározással osztatott ki, hogy azon nyomásos gazdálkodást folytasson. De van a tagosításnak egy harmadik módja is, mely néhol nagyon gyakori: a határ részint hegyes, részint dombos lévén, lehetetlen lett volna igazságosan tagosítaui, ha egy tagban adták volna ki a lóidét, mert a föld egyrésze csak kukoricza-, krumpli termelésre másrésze pedig csak búza-, rozs-, szóval nemesebb termelésre alkalmas. Ezért kívánták az illetők, hogy 2—3 tagban kapják ki a birtokot, nem pedig azért, hogy nyomásos gazdálkodást folytassanak rajta. Már most mi történnék, ha a szöveg így maradna V Ha az »Önáiló tagok« alatt azokat értjük, a, hol a birtokos csak egy taggal bír; akkor oly községekben, a hol az imént jelzeit czélzattal történt a kommas>záczió, az illető birtokok nem tartoznának az önálló tagok közé, és így ezekre nézve a nyomásos gazdálkodás el volna rendelhető, ha a birtokosok többsége kívánná. Ennélfogva én is indítványt teszek, melyet épngy, mint Lits t. képviselőtársamét, a bizottsághoz kérnék utasíttatni. Indítványom abban áll, hogy (Halliuk! Halljuk ') a 2. §. h) pontjában kívánnám, hogy a »de« szócska után ez tétessék: »a nyomásos gazdálkodásra való előzetes tekintetből.« A harmadik paragrafusban pedig »az önálló tagok« szók helyett tétetnék: »mindazon t igok, melyek nem tartoznak a 2. §. b) pontja alatt említett, több dűlőben kiosztott tagok közé.« Kérem a t. házat, méltóztassék ezen indítványomat a bizottsághoz utasítani. (Helyeslés.) Hentaller Lajos jegyző: Ivánka Oszkár! Ivánka Oszkár: T. ház! Úgy a bizottságban, mint a házban lefolyt viták mindenkit meggyőzhettek arrói, hogy a javaslat ezen intézkedése tekintetében mily ellentétesek a vélemények, Egyfelől semmi körülmények közt sem akarják megengedni a nyomásos gazdálkodást, másrészt azt teljes buzgósággal fenn akarják tartani. Én sem egyik, sem másik irányban nem kísértem meg a kapaczitálást, mert, azt hiszem, mindenkinek meg van ez iránt érlelve a véleménye; csak a két indítványra reflektálok. Terényi t. képviselőtársam azt akarja, hogy csak ott rendeltessék el a nyomásos gazdálkodás, a hol a kétharmad többség kéri, és a hol