Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-283
288. országos ülés is<t4. január 27-én, szombaton. 459 hiszem, nem fogja senkisem kétségbe vonni, liogy az országos gazdasági egyesület mégis a mezőgazdaság és a gazdászat terén elsőrendű szaktekintélyt képező társálat, és maga az országos gazdasági egyesület is ellenmond a nyomásos gazdálkodás rendszerének és a szabad gazdálkodás elvére helyezkedik. Hogy miért mellőztetett a törvényjavaslatban ezen érvelés, azt megmagyarázni nem tudom ; de az bizonyos, t. ház, hogy a tanácskozás eddigi folyam áh ;in is mindenki meggyőződhetett arról, hogy az eddig felszólaltak, — kivéve Terényi Lajos t. képviselőtársamat, — mindnyájan azt az álláspontot foglalták el, hogy szakítani kel! végre a régi slendrián ugar-, vagy tarló-i endszerrel, és át kell térni a szabad gazdálkodás rendszerére, többé vagy kevésbbé a helyi viszonyoknak megfelelőleg. igaza van az államtitkár úrnak, midőn azt mondja, hogy a nyomásos gazdasági rendszer fentartása mellett tizenöt vármegye kérvényezvén, ez a kérelem sok helyen indokoltsággal bír. Hiszen az általános tárgyalás alkalmával magam is kijelentettem, hogy az egész országra nézve kötelező intézkedést törvénybozásilag megállapítani nem akarok, és elismerem, hogy sok vidéknek sokféle gazdasági viszonyai közt indokolt lehet, kényszerűség lehet a régi rendszernek további, legalább időleges fentartása, és azért már az általános tárgyalás alkalmával kijelentettem, hogy kivételes intézkedést indokolt nak, szükségesnek is találok, és erre nézve bátor leszek módosítást is ajánlani. A módosítás azonban csak a kivételes intézkedések határáig megy el, de semmiesetre sem megy odáig, a meddig Terényi Lajos t. barátom, a ki még arra is módot akar nyiYjtani, hogy a régi, elavult slendrián rendszerre visszatérhessenek ott, a hol már egyszer a szabad gazdálkodás rendszere elfogadtatott. A mezei rendőrségi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottságban ezen kérdést igen alapos megvitatás tárgyává tettük, és nemcsak az ellenzéki bizottsági tagok, hanem a táloldalon levő bizottsági tagok is készségesen elismerték, hogy ez rendkívül veszedelmes intézkedés volna, mert úgyszólván utat mutatna a visszatérésre, és majdnem visszamegy a régi úrbéri állapotra. Tudvalevő dolog, hogy az úgynevezett kisgazdákat, a parasztgazdákat nem mindig a tapasztalás és az igazság vezérli, hanem az úgynevezett maradiságra, a tespedésre való hajlandóság sok vidéken. Ennek utat nyitni, erre törvénybozásilag engedélyt adni nagyon veszélyes volna. Terényi Lajos t. képviselőtársam indítványával szemben készségesen elmegyek odáig, hogy az indítvány ismét a mezőrendőrségi törvényjavaslat tárgyalására kiküldött bizottság elé terjesztessék. Nem kétlem, hogy a bizottság a jövőben is fenn fogja tartani álláspontját, a melyet a múltban elfoglalt, és valamint az eredeti javaslatból kihagyta a bizottság azt a szakaszt, mely a visszatérést megengedi, úgy Terényi képviselőtársain indítványát is mellőzni fogja. (Helyeslés.) Magam részéről bátor vagyok egy indítványt beterjeszteni; remélem, hogy a tisztelt túloldal sem csinál pártkérdést ezen ügyből, hanem ugy kívánja azt megoldani, a mint az ország jól felfogott mezőgazdasági érdeke igényli. (Helyeslés,) Bátor vagyok ennélfogva következő indítványomat elfogadásra ajánlani : A második szakasznak első bekezdése következőleg szólna : »A szabad gazdálkodás elvének kimondása mellett mégis ott, a hol a nyomásos gazdálkodás a jelen törvény életbelépésének idején gyakorlatban volt, azt az érdekelt birtokosok birtokarány szerinti többsége az egész érdekelt birtokossägra koteíezőleg fentarthatja továbbra is az esetben, ha az illető törvényhatóság azt, különös tekintettel a helyi viszonyokra, indokoltnak és szükségesnek találja. De ekkor is csak az esetben, ha a külső birtok:* Ezután megmaradnak a második szakasznak egyes diszpozicziói. Mint az általános tárgyalás alkalmával is jelezni bátor voltam, én minden vármegye törvényhatóságának közgyűlését tartom legilletékesebbnek arra, hogy valamely vidék gazdasági viszonyait szakszerűen megítélhesse, mert szubponálnom kell, hogy ezen vidéki törvényhatóságok, a, megyék közgyűlései egyúttal magtikban foglalják a vidék értelmes és előkelő gazdaközönségét, a mely az illető vidék gazdasági viszonyairól teljesen tájékozva van. Azért kérném ezt fórumnak megállapítani s azért kér ném, hogy csak oly esetekben engedtessék meg a nyomásos gazdaság fentartása, a mikor a törvényhatósági közgyűlés azt indokaltnak és szükségesnek tartja. Ajánlom módosítványom elfogadását. (Helyeslés a hal- ós szélsőbalon.) Elnök: Méltóztatnak kívánni, hogy a módosítvány újból felolvasta,ssék? (Nem!) Sporzon Ernő képviselő urat illeti a szó. Sporzon Ernő: T. ház! Azt hiszem, ezen 2. §. különösen azért vétetett fel a törvényjavaslatba, hogy azon vidékeken, a hol a marhatenyésztés nagy fontossággal birs a hol a legelők szűkén vannak, mód nyújtassák arra, hogy az ugar ie felhasználható legyen a legeltetésre. Elismerem azt, hogy a szabad gazdálkodás elve igen helyes s teljesen osztozom e tekintetben Lite és Vásárhelyi képviselőtársaim nézetében; de vannak kivételes vidékek az országban, a 58*
