Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-283

; 288, omAgos ülés 1894. ról« kifejezés helyett, mint megfelelőbb, tétessék: »a földbirtok gazdasági használatáról és a mező rendőrségről*. Mivel a ezímnek ily megállapí­tása határozottan jobban megfelel a törvény­javaslat tartalmának, a ezímnek ily változta­táshoz szintén hozzájárulok. A mi Hedry Lörincz t. képviselőtársam ha­tározati javaslatát illeti, sajnálom, hogy ahhoz nem járulhatok, és remélem, a t. ház sem fog hozzájárulni; mert az abban szándékolt intézke­dések magukban véve helyesek, és szükségesek ugyan, okvetlenül kell, hogy a gazdatisztek ren­dezetlen viszonyai törvényileg szabályoztassanak, hogy a cselédtörvény és a mezei munkásokról szóló törvény a mostani állapotoknak megfele­lően átdolgoztassék; de nem tartom okvetlenül szükségesnek, hogy mindez ennek a törvény­javaslatnak keretén belül történjék, s hogy ezen mindenesetre hosszabb időt igénybe vevő mun­kálat által megint elodázzuk azt, a mit hat­nyolcz év óta várunk ezen törvényjavaslat he­lyes intézkedéseitől. (Helyeslés) Én tehát ezen határozati javaslatot ebből a szempontból el nem fogadom. A mi Bujanovics Sándor t. képviselőtársam indítványát illeti, azt tárgyalni fogjuk majd ak­kor, a mikor az átmenve a bizottságon, újra a ház elé kerííh Most csak azt volnék bátor indít­ványozni, és pedig két okból, hogy ezen indít­vány nem Agy, a mint proponálva van, a tör­vényjavaslat első fejezete után helyeztessék be, hanem helyeztessék a nyolczadik fejezet után a kilenczedik fejezet elé azért, mert a kilenczedik fejezet tárgyalja a törvényjavaslatnak a mező rendőrségről szóló részét, és a nyolczadik feje­zet fejezi be a törvényjavaslatnak gazdasági intézkedéseit. Itt sokkal inkább helyén is volna ez a rendelkezés ; de meg a bizottság is jobban rá fog érni, hogy a nyolcz fejezet letárgyalása előtt a szöveget megfelelőleg módosítsa. Ezeket voltam bátor megjegyezni. (Helyeslés hal felől.) Bernáth Dezső jegyző; Bujanovics Sán­dor! (Halljuk! Halljuk!) Bujanovics Sándor: T. ház! A tegnapi napon a ezímre vonatkozólag esak azért tettem észrevételt, mert a törvényhozás szabatossága szempontjából mindenkor óhajtom, hogy a tör­vénynek, melyet alkotunk, ezíme megfeleljen a törvóuy tartalmának, hogy így a "czím és a törvény tartalma között eltérés ne legyen, és hogy egy általánosságban tartott czím által a későbbi törvényhozási intézkedések ellen pre­judiczium ne történjék. Azt igen t. miniszter ár mai előadásában kifejtette azt, hogy maga sem kívánja ezen törvényjavaslatot általános mezőgazdasági kó­dexnek tekinteni, a melyben a mezőgazdaságra ,»uár 27-én, szombaton. ^5 3 vonatkozó minden kérdés megoldást találna. Ez megnyugtat engem is, és azt hiszem, meg­nyugtatja azokat is, a kik a czím és tartalom közötti eltérésből következtetést vonhatnának a későbbi törvényhozási tevékenységre. Mindamel­lett bátorkodom a t. miniszter úr figyelmébe ajánlani, vájjon mégis nem helyesebb-e az ál­talam tegnap proponált czím, a mely bár szintén nem fejezi ki mindazt, a mi a törvényjavaslatban van, de talán nem olyan tág keretű, mint az ere­detileg proponált czím. Az a czím, a melyet ajánlottam, a követ­kező volna: »A mezei földbirtok gazdasági hasz­nálatáról és a mezőrendőrségről«. Tökéletesen elismerem, hogy ez a czím sem fejezi ki telje­sen mindazt, a mi a törvényjavaslatban van; mert például az állattenyésztésre vonatkozó rész­ről említés nem tétetik. De ezen lehetne segí­teni azáltal, hogy a czím így bővíttetnék ki: »A mezei földbirtok gazdasági használatáról, az állattenyésztésről és a mezőrendőrségről*. Ak­kor, azt hiszem, hogy a leglényegesebb és leg­fontosabb részei a törvénynek a ezímben magá­ban benne lennének. Különben én a czímkérdést nem tartom a legfontosabbnak, és nem tartom főfontosságiinak, és ha a t. miniszter úr ragaszkodik az eredeti czímhez, abba is bele tudok nyugodni, különö­sen mai nyilatkozatai után. A mi Hedry Lörincz t. barátom felszólalá­sát illeti, azt hiszem, hogy a gazdatisztek szol­gálati viszonyaiból származó kérdések, a mezei munkásokra vonatkozó kérdéseknek törvényhozás útján való szabályozása igen szükséges feladat. Említettem tegnap is, hogy ez a munkaadó ér­deke épúgy, mint a munkások kérdése, hogy a szolgálatból való elbocsátás, felmondás és az ezzel összekötött kérdések törvény által szabá­lyozva legyenek. Nem illő, nem helyes sem a földbirtok gazdasági kezelésének fontossága, sem a gazdatisztnek állására nézve a kérdést a cselédtörvény, vagy az ipartörvény analógia jából ítélni meg. De azt hiszem, hogy ez a tör­vényjavaslat, mint külön önálló törvényjavaslat különösen most, midőn maga a t. miniszter úr kimondta azt, hogy nincsen bevégezve a törvény­hozási akczió a mezőgazdaság terén, és az kü­lön törvényhozási alkotásnak lesz fentartva, én azt hiszem, hogy Hedry Lörincz t. barátom is megnyugodhatik, midőn a t. miniszter részéről azt a megnyugtató nyilatkozatot kapja, hogy ilyen törvény készítése czéloztatik, hogy ilyen törvény készítése szükséges. Ez t. barátomat épen úgy megnyugtathatja, mint engem. Ajánlom módosítványomat a t. miniszter úrnak becses figyelmébe, kijelentvén azonban, hogy azt mellékes fontosságúnak tartom, és teendő nyilatkozatától teszem szavazatomat fiig-

Next

/
Oldalképek
Tartalom