Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-282

442 282. országos ülés 1894 január 26-áu, pénteken. Hieronymi Károly belügyminiszter: T. ház! Horváth Ádám képviselő úr hozzám interpellácziót intézett azon alkalomból, hogy Nagyváradon, a színház udvarán Beöthy Pál biharmegyei tiszteletbeli főjegyző és Bakats Béla központi segéd-szolgabíró Újlaki Antal hírlapíró ellen tettleges bántalmazást követtek el, és azt kérdezte, hajlandó vagyok-e az 1886 : XXIII. tcz. 2. §-a alapján e két tisztviselő ellen a fegyelmi eljárást elrendelni ? Erre válaszom a következő: Múlt évi augusztus 24-én távirati panaszt kaptam a »Nagyvárad« és »Szabadság« czímű napilapok szerkesztőségeitől, melyben a nevezett két tisztviselő ellen az általam említett ügyben panaszt tesznek. Én ugyanaz nap utasítottam a biharmegyei főispánt, hogy az ügy tárgyában nekem jelentést tegyen. E jelentés augusztus 29-én fel is érkezett, és abból hivatalosan arról értesültem, hogy a nevezet két tisztviselő ellen a büntetőtörvénykönyv XX. fejezetében körülírt testi sértés vétsége miatt az illetékes kir. bíróság előtt az eljárás már folyamatba tétetett. Minthogy pedig az 1886 : XXIÍI. tez. 16. §-a értelmében, ha a fennálló törvények és törvényes szabályok alapján bűntettnek, vétségnek, vagy kihágásnak tekintendő cselekmények folytán a vizsgálat a büntető eljárás szabályai szerint eszközöltetik; minthogy ugyané szakasz szerint, ha közigazgatási úton, az arra fentebbiek szerint jogosult hatóságok valamelyike által elrendelt vizsgálatból az tűnnék ki, hogy a feliforgó cselekmény nem csupán fegyelmi eljárás útján megtorolható vétséget, hanem a fennálló törvények és törvényes szabályokhoz képest büntetendő cselekményt képez, az íratok átteendők a bírósághoz; minthogy továbbá ugyanezen törvény 18. §-a azt mondja: »A büntető eljárás folytán a bűntettek, vétségek és kihágások fölött hozott ítéletet az eljáró törvényszék (bíróság, hatóság) a közigazgatási bizottságnak mindig megküldi, mely azt a legközelebbi közgyűlés elé terjeszti, s egyszersmind a fegyelmi szempontból szükséges intézkedéseket megteszi, ennélfogva erre az esetre az emiitett fegyelmi törvény 2. szakasza nem alkalmazható, hanem a törvény világos rendelete szerint megvárandó, mig a bíróság ezen bűntett vagy vétség tárgyában jogerős ítéletet hozott, és akkor lesz a közgyűlésnek kötelessége e felett érde^ mileg határozni s fegyelmi tekintetben intézkedni. Én csak annyit jelenthetek ki a magam részéről, hogy kötelességem és gondom is lesz arra, hogy a közgyűlés a 18. szakaszban említett kötelességnek tényleg megfeleljen. (Élénk helyeslés jobb felöl.) Ez válaszom az interpelláczióra; kérem, méltóztassék azt tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Horváth Ádám képviselő urat illeti a szó ! Horváth Ádám : (Halljuk l Halljuk !) Mielőtt érdemlegesen felelnék a t. belügyminiszter urnak adott válaszára, először is sajnálattal jegyzem meg azt, hogy ez ily elkésetten történt, a menynyiben interpellácziómat már október 7-én intéztem a t. miniszter úrhoz, mégpedig azért, mert meggyőződtem arról, hogy Nagyvárad lakossága, Biharmegye közönsége és általában az egész ország közönsége mennyire fel van háborodva a Nagyváradon történt események miatt. (Igás! Úgy van! a szélső baloldalon.) Azt vártam a nagy késedelem után, hogy megnyugtató választ fogok kapni, de ezt a választ nem tarthatom kielégítőnek. Visontai Soma: Feddő szót sem mondott a belügyminiszter úr! Horváth Ádám: A belügyminiszter úr szól a fegyelmi eljárásról, s idéz oly szakaszokat, melyeket én is figyelembe vettem akkor, mikor interpellácziómat megtettem; de egyetlenegy szóval sem említi azt, hogy előleges vizsgálat indíttatott volna ezen tisztviselők ellen. Miből állapíttattak meg azok a ténykörülmények, a melyekre a t. miniszter úr hivatkozik ? Én itt azt látom, hogy nevezett két tisztviselő ellen egyáltalában nem történt semmi, nem rendeltetett el az előzetes fegyelmi vizsgálat, a melynek okvetlen meg kell előzni a rendes fegyelmi eljárást. Erről a miniszter úr nem nyilatkozott, s így abban a véleményben vagyok, hogy nem történt, meg mindaz, a minek meg kellett volna a törvény keretében történnie. Ezért a választ nem veszem tudomásul. Elnök: A kérdés az, méltóztatik-e a belügyminiszter úr válaszát tudomásul venni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, kik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A ház többsége tudomásul veszi. Következik a belügyminiszter úr válasza a Babó Emil képviselő úr által a trachoma-szembetegség tárgyában tett interpelláczióra. Hieronymi Károly belügyminiszter: T. ház! Babó Emil képviselő úr hozzám a következő interpellácziót intézte: Tudom-e azt, hogy a trachoma-ragály elfojtására és az ezen betegségben levő egyének meggyógyítására, a hivatalos közegek, a közegészségügyi faktorok által hivatalosan gyógyszerül elfogadott s a közkórházakfcan alkalmazásban is levő szerek eddig ezen ragály leküzdésére eredményteleneknek bizonyultak. Én azt tartom, hogy nem volna helyes, ha ezen kérdés tárgyalásába bocsátkoznám, és megkísérteném erre feleletet adni, mert ez tisztán