Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-281
281. országos illés 1814. január 23-án, kedden. 409 séget lát, semmisem áll útjában annak, hogy a bizottság újból összejöjjön. (Általános helyeslés.) Elnök: Határozat hozatalának lehetősége nem forogván fenn, de nem is kéretvén, áttérünk a napirendre, a mentelmi bizottság jelentésének tárgyalására. Josipovich Géza jegyző: Chorin Ferencz ! Chorin Ferencz, a mentelmi bizottság elnöke: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Kötelességemet vélem teljesíteni, ha, mint a mentelmi bizottság elnöke, a fenforgó kérdésre nézve a t. háznak a szükséges felvilágosításokat megadom Előrebocsátom, hogy előadásom nem lesz polemikus természetű'; teljesen objektív leszek, és a bűnösség kérdésére nézve egyáltalában nem fogok nyilatkozni, mert a kérdésnek ez a része nem a képviselőház. hanem az illetékes bíróság elé tartozik. A háznak állandó gyakorlata szerint a mentelmi bizottság minden bírósági megkeresést három szempontból vesz vizsgálat alá. Először illetékes bíróságtól intéztetik-e a képviselőházhoz a megkeresés ; másodszor oly tett raiatt-e, mely büntetőtörvénykönyvnnk értelmében Iräiieselekményt képez: és harmadszor, van-e oly összefüggés a vád alapját képező bűueselekmény és a képviselő személye között, mely valószínűvé teszi, hogy politikai zaklatás esete nem forog fenn? Ha mi, t. ház, az illetékes bíróság megkeresésének komolyságáról s őszinteségéről meg vagyunk győződve, s ha azt véljük, hogy annak háta mögött nem lappanganak politikai indokok, melyek azt czélozzák, hogy egy képviselő működésében megbéníttassék, hivatása teljesítésében gátoltassék, a megkeresésnek mindig helyet szoktunk adni; ellenben, ha azt véljük, hogy az igazságszolgáltatás politikai ezélzatból tétetik folyamatba, és nem egy elkövetett bűncselekmény megtorlása végett, akkor a bíró megkeresését megtagadjuk. Ez volt eddig a mentelmi bizottság álláspontja, s mi e szempontoknak megfelelően egész objektíve minden pártszenvedélytől menten vizsgáltuk meg a fenforgó mentelmi eseteket. (Halljuk! Halljuk!) A mentelmi bizottság abban, hogy a budapesti kir. törvényszék vizsgálóbírója azért, hogy ő hivatali eljárásában, melyet a »Pesti Napló* szerkesztőségében folytatott fenyegetés által meggátoltatott, feljelentést tett, s hogy a feljelentés alapján a kir. ügyészség vádat emelt Ábrányi Kornél képviselő személye ellen, a politikai üldözésnek még árnyékát sem vélte feltalálni, s miután az íratok és magának a képviselő úrnak nyilatkozata által a tényállás kideríttetett, a fenforgó esetben nem láttunk okot feuforogni, hogy az igazságszolgáltatás rendes menetét meggátoljuk, KÉPVH. NAPLÓ. 1892—97. XV. KÖTET. nem pedig azért, mert a képviselői immunitás nem privilégium, hanem a ház joga s rendeltetése a ház tagjainak függetlenségét minden illetéktelen presszió ellen biztosítani, nem pedig védeni a képviselőt esetleg elkövetett bűncselekmény törvényes következménye ellen. (Helyeslés jobb felöl.) A különvéleményben és a tegnap felszólalt képviselő urak részéről a bizottság álláspontja ellen két kifogás emeltelett. A kifogásokkal fogok egész tárgyilagosan, törvény és íratok alapján foglalkozni.(Halljuk!Halljuk!) Az egyik ellenvetés az, hogy azon vizsgálóbíró, a ki a »Pesti Napló* szerkesztőségében megjelent, mivel formai végzéssel ellátva nem volt, nem volt hivatalos közegnek tekinthető, hanem egyszerűen betolakodott magánegyénnek. A másik az, hogy mivel az illető vizsgálóbírónak a cselekmény megvizsgálására törvényes hatásköre nem volt, az Ábrányi Kornél képviselő úr által az ő eljárásával szemben kifejtett ellenállás bűntelen, s nem ütközik a büntetőtörvényköuyvbe. A mi az elsőt illeti, arra nézve nézetem a következő. A fennálló bűnvádi eljárás megengedi azt, hogy a vizsgálóbíró a terhelttől különböző személyek lakását házkutatás tárgyává tegye, ezt azonban hármas garanczia alá helyezi az egyéni szabadság érdekében. Először csak akkor foganatosíthat házkutatást idegen, a terheltétől különböző lakásban, ha nyomatékos gyaiiúokok forognak fenn, hogy ott vagy az illető terhelt személy tartózkodik, vagy abban a lakásban az eset felderítésére alkalmas bűnjelek feltalálhatók lesznek; másodszor mielőtt e lakásban a házkutatást elrendeli a bíró, köteles felhívást intézni a lakhely birlalójához a keresett bűnjel átadása végett, és csak akkor, ha a felhívásra adott válaszra nem oszolnak el a gyanúokok, s nem adatik elő a bűnjel, van & vizsgálóbíró jogosítva a házkutatást írásbeli végzés alapján elrendelni és foganatosítani. (Helyeslés jobb felől.) A mi az elsőt illeti, t. ház, erre nézve köztünk eltérés nincs, senki sem vitatja, hogy a vizsgálóbíró okkal és joggal feltételezhette, hogy az illet'í bűnjel a »Pesti Napló« szerkesztőségében feltalálható lesz, a vizsgálóbíró jogosan ment a szerkesztőségbe, és hivatali hatáskörénél fogva felhívást intézhet bárkihez, terhelthez és harmadik személyhez a bűnjelek kézrekerítése érdekében. 0 tehát egészen hatáskörében ós a törvényes eljárásnak megfelelőleg járt el, midőn megjelent, mint a törvényszék kiküldött vizsgálóbírája a »Pesti Napló* szerkesztőségében, és ott a szerkesztőhöz, Barna Izidor úrhoz, azt a felhívást intézte, vájjon nála van-e bűnjel, s ha igen, szolgáltassa ezt ki neki. E törvénye* felhívásra a szerkesztő úr azt a kijelentést tette, hogy ő a bűnjelt, az illető kéziratot 52