Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-261

30 *!!• WMágtt* 81éil^8. D a vége az, hogy pénz kell; s ez ideig még nem sikerült olyasmit kitanulmányozni, a mi pénzbe nem kerülne. (Élénk derültség.) De ebben igenis igaza van, és magam részéről mindig kötelességemnek ismerem, hogy, a mennyire lehetséges, ellenőrizzem még a polgári hatóságokat is a kiszolgált altiszteknek törvényben gyökerező alkalmazására nézve; mert, fájdalom, igaz, hogy nagyon sok altiszt folyamodik, a ki nem kap alkalmazást. A csapatnál már testileg nem képesek szolgálni, a polgári hatóságok pedig, — a nélkül, hogy bárkit is vádolni akarnék, — igen sok fiatal embert alkalmaznak ott, a hol törvény szerint kiszolgált altisztet kellene alkalmazni. A mi a gyakorlatok alkalmával való beidézést illeti, azt méltóztatott állítani, hogy az eljárás olyan, hogy mindig bizonyos számmal több legény idéztetik be. Ezt meg kell tenni, át fogja látni a t. képviselő ár. Ha ezek megint elbocsáttatnak minden kártérítés nélkül, elismerem, hogy ez kemény rendszabály, de méltóztassanak tekintetbe venni, hogy, ha ezen embereknek útiköltséget adunk, megint ott állunk, hogy pénz kell, tehát bajos ezen segíteni. Megengedem, hogy idővel, ha pénzügyi viszonyaink olyanok lesznek, ezen is lehet segíteni, a minthogy egyáltalában üdvös és a legméitányosabb az volna, ha az állam azoknak a legényeknek összes költségeit fedezné a csapatokhoz való bevonulás, valamint a hazautazás alkalmával is, de ez roppant sok pénzbe kerül. Tóth Ernő: Szállítsák az államvasútakon ingyen! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Azután azt méltóztatott mondani, hogy a gyakorlatokra többször idéztetik be a legénység, mint a hogy az a törvényben elő van írva. Az tévedés lehet; a magam részéről nem tudok esetet, és ha tudnék, kötelességemnek tartanám az illetőket azonnal felelősségre vonni, mert a törvényes kötelezettségen túl nem szabad senkit sem szolgálattételre kényszeríteni. A mi a határozati javaslatot illeti, azt hiszem, hogy ennek a minden évben megújuló határozati javaslatnak . . . Justh Gyula: Meg is fogjuk újítani minden esztendőben! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter. . . . ezélja csak kettő lehet szerintem. Az egyik az, hogy a honvédséghez magyar tüzérség legyen beosztva, ennek megfelelünk most is, (Ellenmondás a szélső baloldalon.) a mennyiben csakis magát Magyarország területéről kiegészíti! tüzérség van beosztva. (Zaj és szélső baloldalon.) A czél azonban nem az, hanem a czél az, a mi a t. pártnak közjogi álláspontja, hogy t. i. a külön hadseregnek magva legyen. A honember 80-án, etütortftbSa. védségnek, mint olyannak, külön tüzérségre nincs szüksége, (Nagy zaj és derültség a szélső baloldalon.) de szükség van abban az értelemben, a mint azt jelezni bátorkodtam, és épen itt különböznek, sajnálatomra, nézeteink. (Zaj a szélsőbalon. Elnök csenget.) Meszlény Lajos: Helyes! Ez a bécsi felfogás, legalább megmondta! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Bolgár Ferencz t. képviselő úr azt mondja, hogy öt millióba fognak kerülni ezen intézkedések, a melyek kilátásba helyeztettek. Nem tagadom, a pénzügyi bizottságban sem tagadtara, hogy bizonyos pénzbe fognak kenünk ha nem is öt millióba, de körülbelül 3,600.000 frtba, de hat év alatt. Pénz nélkül sereget szervezni, azt még senki sem találta fel. (Hosszantartó derültség.) Azt mondja a t. képviselő úr, hogy a miniszter idegenkedik a Ludovika-akadémia kibővítésétől. Ez tévedés, ne méltóztassék elfeledni, hogy három év előtt kibővítettük H Ludovika-akadémiát, s ez csak az első esztendő, a melyen a kibővülés érvényestíl. Be keli várnunk az eredményt, mert folytonosan változtatni nem lehet Ez az első esztendő, hogy a létszám a Ludovika-Akadémiában teljes. Ha ez az intézkedés nem fog czélszerünek bizonyulni, a honvédelmi miniszter lesz bizonyára az első, a ki e részben előterjesztést tenni kötelességének fogja tartani. Azt mondja továbbá a képviselő úr, hogy tudomása van arról, hogy egyes honvédcsapatoknál a tisztekkel való bánásmód horribilis. Ha ez valahol előfordulna, meg lehet győződve róla a t. képviselő úr, hogy rögtön megtenném az intézkedéseket. Bolgár Ferencz: Tessék figyelemmel kisérni ! B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Az urak szeriut én rontom a honvédség szellemét, hát bizonyára tudnom kell, hogy mi történik ott. Figyelemmel kísérem a honvédséget, de sohasem hallottam, hogy ott a tisztekkel rosszul bánnak. Még az 500 pótdíjas kérdésére akarok reflektálni. A honvéd gyalogságban 377 százai van, tehát 377 hadapród számára föl van véve a költségvetésbe 144 forint rendes pótdíj, a mely a hadapródnak havonkint 12 forintban jár ki. A lovasságnál van 60 tiszthelyettes és 60 lovassági hadapród. A tiszthelyettes egy néhány forinttal többet kap, mint a hadapród, de a gyalogságnál nem tesznek különbséget. Itt van377, és azonkívül 120, összesen tehát 497. A mennyiben ennyi hadapród lesz, fölhasználjuk az összeget, ha pedig nem lesz teljes a létszám, akkor nem számítjuk föl az összeget, a mint hogy nem