Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-277

277. orsíásros ülés 18M. jannár 16-An, kedden. 355 talmazna, a törvény végrehajtásával megbízott miniszterek a végrehajtási rendeletben szabá­lyozzák*. Szerintem nemcsak ezeket a módoza­tokat kell szabályozni, hanem a 17. és 18. §§. eseteiben a m. kir. kincstár által a telepes ré­szére visszafizetendő összeg megállapításának, vagy bírói kézhez letételének módozatait szintén szükséges megállapítani. Indítványozom tehát, hogy a második sor ezen szavai: »lej árt tartozási részletek« törlen­dők és helyébe írandó: ^hátralékos kamatok«. A negyedik sorban pedig ezen szavak után »vagy megváltásának* közbeszúrandók a követ­kező szavak: »Ugyszintén a 17. és 18. §§. eseteiben a magyar királyi kincstár által a telepes részére visszafizetendő összeg megállapí­tásának és lefizetésének, vagy bírói kézhez le­tételének*. (Helyeslés.) Madarász József: T. ház! Itt ismét egy irályi módosítást ajánlok. E szavak helyett: ^visszajáró összegben fedezetüket nem találják « sokkal helyesebb volna ezt tenni: »összegben nem fedeztetnek«. (Helyeslés.) Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha nem, a vitát bezárom. Ha jól vettem ki a t. ház hangulatát, méltóztatnak a szakaszt Fejér Miklós és Madarász József képviselő urak módosításai­val elfogadni. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa a 20—22. §-okat, melyek észrevétel nélkül elfo­gadtatnak; olvassa a 23. §-t). Bessenyey Ferencz! Bessenyey Ferencz: T. ház! A gyakor­lati élet igazolja, hogy legtöbb esetben, sőt akkor is, ha a törvényhozás a legkisebb rész­letekig igyekszik is megvilágítani egy törvényt, az életben félremagyaráztatnak a törvény szavai, vagy pedig az alkalmazás nem felel meg azon intenczióknak, melyeket a törvényhozó tartott szemei előtt. Nem találom kifejezve ezen tör­vényben azt a körülményt, hogy a telepítendő községnek területe, habár más községek határá­ban feküdnék is, telepítés esetén egy közigaz­gatási községet képez. Bátor vagyok a gyakor­lati életből vett példával igazolni, milyen kellemetlen következményei vannak a rendszer­telen telepítésnek. Épen azon kerületben, melyet szerenesés vagyok képviselni, van egy régebb időben alapított telepes község, Német-Szent-Mihály, melynek határa tulajdonképen három községben fekszik, u. m. Német-Szent Mihály telepes község határában, a, temesmegyei Román-Szent­Mihály község határában és a torontálmegyei Aurél község határában. A különben is gyenge s magát fentartani alig képes község két más községben fizet birtoka után közköltséget, isko­lai, népnevelési költségeket és ezek nem a saját községebeli népoktatás költségeire, hanem más j községek népnevelési költségeire használtat­nak fel. Azt tudom, hogy midőn két törvényhatóság területén fekszik ily birtok, ahhoz a törvény­hozás eljárása szükséges, de hogy legalább eleje vétessék annak.hogy ugyanazon törvényhatóság te­rületén, de két vagy három község határában fekvő oly birtokok, melyekből telepes község slakíttatik, ezen telepítendő község életképessé­gének akadályául ne szolgáljanak, bátor vagyok a 23. szakaszhoz a következő módosítást kiegé­szítésül ajánlani. (Olvassa): »A telepítés által alakított új község akkor is egy közigazgatási községet képez, ha azok a területek, melyekből a telepített község alakul, különböző községek határában feknsznek.« Elnök: Kíván valaki szólni? Az előadó úr kíván szólani. Gr. Sztáray István előadó: Csak egy irályi módosítást vagyok bátor ajánlani, a meny­nyiben nem egészen világos a szöveg. Az utolsó előtti sorban ugyanis az van mondva, hogy a hitelesített telepítési munkálat a telekkönyv át­alakítása, stb. végett az illetékes telekkönyvi hatóságnak megküldessék, a mely az igazság­ügyminiszter által idevonatkozólag kibocsátandó rendelet értelmében jár el. Azt vagyok bátor ajánlani, hogy az utolsó előtti sorban »a mely* szó után »utóbbi« tétessék, s akkor a szöveg így fog hangzani: »a mely utóbbi* az igazság­ügyminiszter által idevonatkozólag kibocsátandó rendelet értelmében jár el. Kérem ezen módosít­ványt elfogadni. Elnök: Kíván még valaki szólani? Ha senki sem kíván szólani, a vitát bezárom. A kérdés az, méltóztatik-e az eredeti szö­veget, szemben Bessenyey Ferencz képviselő úr és az előadó úr módosításaival elfogadni : igen, vagy nem ? Azt hiszem, nem szükséges a kér­dést szavazás alá bocsájtani, (Helyeslés.) s ki­jelenthetem, hogy a 23. szakasz úgy az előadó úr, mint Bessenyey Ferencz képviselő úr módosít­ványaival fogadtatik el. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvasm a 24. szakaszt). Hentaller Lajos jegyző: Madarász József! Madarász József: T. ház! A 24. szakasz első bekezdésének harmadik sorát illetőleg, a hol ez van: »a törvényhatóság által a telepítő ajánlatára megalkotott elöljáróság gyakorolja«, én azon eszméből indulok ki, hogy megadom felerészbeu a telepítőnek az ajánlási jogot, de azután nem elégszem meg azzal, a mit a máso­dik bekezdés megad, hogy egy tizenkéttagfi véleményező testületet választhat maga a telepí­tőknek a csoportja, hanem óhajtom, hogy fele­45*

Next

/
Oldalképek
Tartalom