Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-261

?81. orsíígos ülés 1893. norember 80-áu, csBtBrtíikön. 27 egész nemzet támogatta volna ez irányú ténykedésében. Hiszen olyan csekélységről yan szó, a melyet könnyen megtehetne. De az állami tulajdont képező magyar méntelepeknél a közösbadsereghez tartozó, teljesen idegen tisztek végzik a szolgálatot, és a dolog úgy áll, hogy azok szolgálati érdekei nem a magyar kormánynak, hanem a közös kormánynak vannak alárendelve, és az ottani alkalmazottaknak előmenetele nem a magyar kormánytól, hanem a közös hadügyminisztertől függ. (Igaz! Úgy van! a szélsőbalon.) T. ház! A honvédelmi költségvetésnek több részleteiről lehetne és kellene beszélni, hogy azoknál milyen kicsinyléssel jár el a miniszter úr. (Halljuk! Haljuk.) Az indokolásban benne van, hogy a miniszter úr új alakulásokat akar létrehozni, de hogy miféléket, azt nem mondja meg. A közös hadügyminiszter is megteszi azt, hogy referál a delegáezióknak az új alakításokról, a melyeket létre akar hozni, és azok megvitatják a dolgot, és legalább formailag hozzájárulásuk megkívántatik az új alakításokhoz. Csak a honvédelmi miniszter úr az, a ki az új alakulásokat tárczája költségvetésének indokolásában két szóval bejelenti, de sehol sem mondja meg tüzetesen, miből állanak ezek és sem a t. háznak, sem a véderő-, sem a pénzügyi bizottságnak részletes felvilágosítást nem adott, (Igaz.' Úgy van! a bal- és széhő baloldalon.) Pedig, ha egy szaktáreza keretében változás történik, akár visszalépés, akár fejlődés legyen az, ahhoz a törvényhozásnak hozzászólási joga van. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Élhetnek önök, élhet a miniszter úr alárendeltjeivel szemben parancs- vagy kommandószóval, hogy kötelességüket megtegyék, de mi nem állunk kommandó alatt. Kekünk jogunk és kötelességünk az, hogy az intézményeket mely irányban, mely ezélból akarják átalakítani. (Élénk helyeslés és tetszés a bal- és szélsőbalon.) Ha ez jogunk és kötelességünk, akkor nem szabad a házzal szemben erre nézve a módot és az alkalmat megtagadni, mert, ha ezt teszik, akkor az alkotmányosság mindinkább frázissá válik, s azután arra fogunk felébredni, hogy némely generális, qngestellter Feldzeugmeister csak arra van ide kiküldve, hogy császári biztosként ellenőrizzen bennünket, (Igaz! Úgy van! a bal- és szélsőbalon.) hatalmaskodjék fölöttünk, kicsinyelje a törvényhozást, megvesse a parlamenti institucziókat. (Élénk tetszés a bal- és szélsőbalon.) Épen ezen szempontból, és mert ilyen dolgokat tapasztalok, a míg báró Fejérváry Géza lesz a honvédelmi miniszter, nem szavazom meg a honvédelmi költségvetést. (Éljenzés a bal- és szélsőbalon.) Elnök: Szólásra nem lévén senki feljegyezve, kérdem a t. házat, kíván-e még valaki szólani? A honvédelmi miniszter úr kíván szólani. B. Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: T. ház! Kötelességemnek tartom a t. háznak a felvetett kérdésekre vonatkozólag tájékozást nyújtani. Ezt egyébként a pénzügyi bizottságban egész részletességgel megtettem, tehát nem áll az, a mit Ugron Gábor t. képviselő úr mondott; mert, a kik a pénzügyi bízottság tárgyalásaiban résztvettek, emlékezni fognak, hogy az általa érintett ügyet nagyon részletesen előadtam. De kötelességemnek tartom a t. ház előtt is kijelenteni, — és mondjon Ugron Gábor t. képviselő úr, a mit akar, én előttem az ország meggyőződése és bírálata a mérvadó, és nem az övé, — (Helyeslés a jobbóldalon. Zaj a bal- és szélső baloldalon.) hogy a pénzügyi viszonyok által adott korlátok között a honvédség eddig is,elérte a kiképeztetés azon fokát, a mely csak elérhető volt. Ez a honvédség mindem egyes tagja szorgalmának, és mondhatom, önfeláldozásának köszönhető. De, azt hiszem, ezen a ponton megállani nem lehet, és nem szabad. Fejleszteni kell a honvédséget, és ezért én a t. pénzügyminiszter úrral egyetértőleg megállapodtam egy tervezetben, a mely tervezet szerint a honvédség a következő években, a mennyire lehet, fejlesztendő lesz, és pedig oly módon, hogy az egyes intézkedéseknél mindig alkalmazkodom a rendelkezésemre bocsátandó pénzeszközökhöz. Már az 1893. évi költségvetéshez mellékelt indokolásomban egyes intézkedések szükségét jeleztem, de ezeken kivííl még sok teendő van, melyet tekintetbe kell venni, hogy egy pár éven át rendszeresen dolgozhassunk, addig, míg talán a pénzügyi viszonyok a fejlesztést még inkább megengedik, vagy egyáltalában máskép fordulnak. Én csak öt, hat, hét évet vehettem alapúi ez eljárásomra, a további teendőket mások fogják végezni. Ekként a honvédségnél szükséges teendőket csak nagy vonásokban jelezhetem. Mindenekelőtt kell, hogy a tiszti hiányon segítsünk. Azt hiszem, mindenki, ki katonai ügyekkel foglalkozik, érti és fel tudja fogni azt, hogy a csapatoknál a vezetést gyakorló egyének, a tisztek, főleg a mai hadviselés következtében, minél nagyobb és jobb gyakorlatban kell, hogy részesüljenek. Ebből következik, hogy a mozgósítás alkalmával fősúlyt kell fektetnem a tényleges szolgálatba!! levő tisztekre, hogy azok megfelelő nagy számban legyenek minden csapatnál, a mi azonban nem zárja ki azt, hogy a tartalékos tisztekre is ne reflektáljak, a mely tartalék