Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-277
346 2,,? ' ®rszágos ftlés 18M. .'. január 16-án, kedden. mat, és ne igyekezzék azon, hogy ha a politikai közösségből ki is léptek, mégis a nagy társadalmi és közművelődési Magyarországnak, a ma gyár nemzet kultúrája, a magyar nemzet nyelve és művelődése számára megmentessenek. (Élénk tetszés és helyeslés a szélső baloldalon.) Mennyivel gyászosabb az, hogy itt Magyarország, a magyar királyság területén azok, a kik nem is e királyság területén túl vándorolnak ki, oda vannak dobva a mi horvát testvéreinknek, hogy intézkedéseik által egészen elhorvátosíttassanak. (Igaz ! Úgy van ! a szélső baloldalon,) Hiszen ha valahol, itt van helye annak, hogy az állam tekintélye, a magyar faj fentartása és megőrzése tekintetében intézkedések tétessenek arra nézve, hogy az ilyen kitelepülök meg is oltaltnaztassanak, meg is védelmeztessenek. (Élénk helyeslés a bal- és szélsőbalon.) Erre a leghathatósabb mód az, hogy a telepítés ügyét ne ilyen csekély eszközökkel, mint három millió, hanem egész terjedelemben Yegye az állam a maga kezébe s vezesse aként, a miként az megfelel az állam és az államot alkotó magyar faj érdekeinek. Miért ne lehetne azokat, a kik idegenajkúak, a kik idegen nyelven beszélnek, a kik ma az izgatóknak és a bujtogatóknak teljesen ki vannak szolgáltatva azért, mert szegények, és a munkásságukkal sem tudják megkeresni kenyerüket s épen azért, mert szerencsétlenek és nyomorban vannak, könnyebben bujtogathatok és használhatók fel eszközökűl, miért ne lehetne ezeket a magyar Alföldre hozni, hogy a magyar nemzet erejéből, a magyar nemzet akaratából, a magyar nemzet támogatásából földbirtoko sokká tegyük őket, a kik azután csak köszönettel és hálával fognak a magyar államnak tartozni! ? (Elénk helyeslés a szélső baloldalon.) Miért ne lehetne másfelől ott, azoknál a vegyes ajkú gyíírtízeteknél, a hol a magyarság idegen fajokkal érintkezik, s a hol a magyarság a maga szorgalmával, a maga takarékosságával, a maga nagy munkaerejével most is diadalmasan tör előre; miért ne lehetne odahatni, hogy az állammik egy nagymérvű telepítési akcziója következtében ez a természetes erőkifejtés sokkal hatalmasabb, sokkal intenzivebb legyen és nagyobb területeket foglaljon el?! (Igaz! Úgy van! a szélső baloldalon.) Ha mi azt akarjuk, hogy Magyarországot megtartsuk magunknak, megtartsuk a magyar nemzet számára, akkor akarnunk kell, hogy a magyar fajnak a közgazdasági életben folyó küzdelme a magyar állam részérő! kellő támogatásban részesüljön a vegyes ajkú zónákon és vidékeken. Ezért a nem zetiségi kérdés szempontjából egyfelől az idegegen ajkú honpolgárokat földbirtokokhoz juttatni, másfelől a magyar honpolgároknak előretörő rajait támogatásban részesíteni: a nemzeti kér dés megoldásának is sokkal sikeresebb útja, mint akármiféle fenyegető politika, a mely csak provokál, de nem büntet soha. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Egész Európát a társadalmi kérdések és egy szocziális forradalomnak a közelgése tartják lefogva és az összes gondolkodást mintegy az csatolja magához. Magyarország, az igaz, hogy a munkás-, vagy úgynevezett ipari munkás-szocziálizmus részéről még nagyon kevéssé van megtámadva, és minálunk, mivel nincsen még ipar, az ipari szocziálizmus sem tudott kifejlődni, és mert az ipari munkások, különösen a gyári munkások igen jó keresetnek örvendhetnek, azért Magyarországon még a szocziálizmus nem vett nagy terjedelmet: de az agrárszocziálizmus számára a talajt nagyon előkészítettnek tartom. (Helyeslések a bal- és szélső bal felöl.) És a bölcseség nem abban áll, hogy a szocziális mozgalom és forradalom közelségét ne lássuk és halljuk, hanem hogy azt felismerjük és ügyeljünk arra, hogy mely törvényhozási intézkedések, mely társadalmi következmények idézték elő a szocziális forradalomra való hajlamot Európa nyugatán, és ha azt ismerjük, akkor tudjuk egyszersmind azt is, hogy mit kell nálunk kerülni. Mert ezt a szocziális mozgalmat nem lehet kicsinyelni. A ki azt kicsinyli, meg fog általa lépetni. A szocziális mozgalmat, annak okait és természetét ismerni kell. De az ellen nem erőszakkal kell küzdeni, hanem azzal, hogy megoldását kell keresni azon kérdéseknek, a melyekből az feltámadt és kifejlődött, mielőtt nálunk a szocziálizmus nagyobb terjedelemben felütné a fejét. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.) Törvényhozási intézkedésekkel megakadályozni a szoeziálizmusnak fejlődését és létrejöttét: Magyarország jövendőbeli fejlődésének egyik nagy kérdése és faladata, mert ha sikerűi Magyarországon a szocziális mozgalom által feltárt valódi sérelmeket idejekorán eltávolítani, a szocziális mozgalom fejlődését békés úton és bölcseséggel megakadályozni, akkor majdan, midőn Európa nyugatán a szocziális forradalom cziklusai — mert nem egy forradalomról lesz szó, hanem annak cziklusairól — dühöngeni fognak, midőn mindent romba fognak dönteni midőn a tulajdont, a vagyont fogják megtámadni, és a czivilizácziónak nagy eredményeit megsemmisíteni, akkor Magyarországon csak egy áldásos izgalommal fogunk szemben állni. Mert mi mentek leszünk egy forradalomtól és annak rombolásaitól. És akkor el kell következni az időnek, hogy a mit századokon át elvesztettünk, Európa pajzsaként szerepeljünk, hogy minden támadást, mely keletről vagy északról Európa teste ellen intéztetik, felfogjunk, akkor el fog következni az idő, midőn
