Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-272

29Q 272. országosülés 1898. deezember li-én, esttőrtSkiín Hát nem kerülte; abban a törvényczikkben, a melyre a képviselő úr hivatkozik, már a czíinbeii is bennevan, ha a képviselő úr elolvasta volna, tudná, hogy az 1888 : XIV. tczikknek ezímében is megvan az a kifejezés, hogy: »az osztrák-magyar monarchia«. Polónyi Géza: Mindkét állama! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Nem mindkét állama, hanem a mindkét államot megjelöli ezzel a kifejezéssel: »osztrák-magyar roouarchia«. (Mozgás a szélsőbalon.) Csak nyu godtan, t. uraim! A monarchia két államát nem azzal jelöli meg, ho^y »a monarchiának mindkét állama«, hanem azzal, hogy osztrák-magyar rnonarchia«. Elolvasom a czírnet. A 14. czikk az osztrák magyar monarchiának a Romániával stb. fenforgó határvillongásról . . . Polónyi Géza: A satöbbit is tessék felolvasni ! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: A képviselő úr hivatkozása tehát téves. Még tévesebb a hivatkozás Baross Gábor boldogult miniszterre, mert ő nem állította, legalább a mennyire a felolvasásból kivehettem, de helyesen nem is állíthatta, hogy az »Osztráh-magyar mouarchia« kifejezés egyebet is jelent, mint Ausztriát és Magyarországot azon törvényes kapcsolatában, melyet törvényünk és alkotmányunk megállapított. Hivatkozom legutolsó törvényhozási előterjesztéseire 1892-ben, a nemzetközi kereskedelmi szerződésekre, a melyek mindegyikében előfordul az osztrák-magyar monarchia kifejezés. Kun Miklós: Csak az olaszban nem! Szilágyi Dezső igazságügyminiszter: Mindjárt szolgálok vele. Méltóztassék elolvasni a IV. tezikket, a mely a német birodalommal a szabadalmi mustra- és védjegyoltalom tárgyában köttetett és beczikkelyeztetett. Ennek zárjegyzőkönyve ezt mondja: »Az osztrák-magyar monarchia és a német birodalom közt a találmányokról szóló egyezménynek mai napon történt aláírásával* stb. (Mozgás a szélsőbaloldalon,) Menjünk tovább. A 2. zárjegyzőkönyv a törvénytár 131. lajrján megint az osztrák magyar monarchia és a német birodalom közt létrejött állategészségügyi egyezményről van szó. Ott van továbbá az Olaszországgal kötött kereskedelmi és hajózási szerződés, tehát az, a melyről állítják, hogy nem fordul benne elő, a mely egyenesen azt mondja első ezikkelyében: »Az osztrák-magyar monarchia és az olasz királyság alattvalói közt,* stb. További czikkelyeiben ugyancsak előfordul a pótezikkely 1. és 5. §-ában, ez utóbbiban kétszer, a vámkartell III. és XXI. ezikkelyében stb., s hogy tovább ne menjünk, az utolsó czikkelyben ez foglaltatik: »Jelen szerződés az osztrák-magyar monarchia és Olaszország közt köttetett.« Most nézzük a pótezikkelyt. Benne van, hogy »az osztrák-magyar monarchia arra kötelezte magát« stb. A zárjegyzőkönyv bevezetésében végtíl ott van még a Svájczczal kötött szerződés 2-ik ezikkelyében stb. (Mozgás a szélsőbalon.) Mondhatom tehát, hogy a képviselő úr két tényleges állítása minden tekintetben téves és hamis. Hamis volt a Romániával kötött szerződésre való hivatkozása, és azt is kimutattam, hogy a Baross Gábor által beterjesztett nemzetközi szerződések mindegyikének szövegében és zárjegyzőkönyvében, az Olaszországgal kötöttben is ezen értelemben fordul elő e kifejezés. (Helyeslés a jobboldalon.) Ennyit a tényleges helyreigazítás tárgyában. Azt mondja már most a képviselő úr, hogy soha legitim joggal ezt a kifejezést: »osztrákmagyar monarchia« felruházni nem akarja. Olyanok, a kik a kiegyezést értették, annak megalkotásában részt vettek g annak folytán a kik a megfelelő czímeket és czímzéseket behozták, t. i. Deák, Andrássy és mindazok, kik az 1867. XII, tcz. létrehozásában reszt vettek, ismételve megadták a magyarázatot ezen kifejezéshez az országgyűlésen, és pedig ugyanazt a magyarázatot, a melyet annak én most adok. Tehát egy kis lapsus memóriáé a képviselő úr részéről, ha azt hiszi, hogy én adom először ezen magyarázatot. (Mozgás a szélsőbalon.) Sőt a publikáeziókból azt is tudjak, hogy azon emlékiratban, a melyet boldogult gr. Andrássy Ő Felségének felterjesztett s a melynek alapján is 1868. novemDérben megállapíttattak a dualizmusnak megfelelő czímzések, egyenesen azon szempontok voltak kiemelve, a melyeket elmondtam. A czímnek olyannak kell lenni, hogy kettőt fejezzen ki. Először a monarchia két állama összetartozását, másodszor ugyanazon alaptörvényben megírt állami önállóságát Magyarországnak. Ennek előzményei vannak, és pedig egyebek, mint a mit Polónyi képviselő úr képzel, a ki ugyanis azt képzeli, hogy ezeket én találtam ki. Ez a hagyományos közjogi felfogás, t. ház. {Élénk helyeslés a jobbóldalon. Mozgás a szélső baloldalon.) Nekünk, a kik a kiegyezési törvényt védjük, és mint Magyarország jövőjére és érdekeire nézve üdvöset fentartani akarjuk, nekünk, a kik azt következetesen elhomályosítani nem engedjük, nem napról-napra változó felfogásaink vannak (Igaz! Úgy vanl jobb felől. Mozgás a szélső baloldalon.) az abban és annak folytán használt közjogi kifejezések értelmérő!, hanem kötelességünk őrt állani a fölött, hogy a közjogi viszonyaink megjelölésére használt kifejezések