Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-261

261, orsságos ülés 1898. november 80«án, cslf5rt61tö*n. 11 elé, s így kénytelenek vagynnk itt a plenumban felhozni egyes apró részletkérdéseket. A csapatok szükségleténél t. i. pótdíjak léteznek, a gyalogságnál 377, a lovasságnál 60 tiszthelyettes és azonkívül 60 hadapród számára, tehát összesen kerekszámban 500 hadapród számára. Már most nem értem, hogyan van ez a költség felvéve. Hiszen a honvédvségnél megnéztem az évkönyvet is, jelenleg 118 hadapród exisztál. De nincsen is semmi kilátás ara, hogy ez a szám emelkedjék, a Ludovika-akadémiából, gondolom, évenkint csak 80 vagy 90 hadapród kerül ki, de épen annyi elő is lép. Talán a pénzügyi bizottmány t. előadója megmondhatná, hogy miért van tehát a költségvetésben 500 hadapród számára pótdíj felvéve. Nem hiszem, nem hihetem, hogy a t. honvédelmi-ügyi kormány ezt a tételt azzal akarná indokolni, hogy a hadseregből nagyobb száma hadapródokat kíván a honvédséghez áthozni; annál kevésbbé hihetem azt, miután a múlt delegáczióban a hadügyi kormány egyenesen költségek megsza vázasát kérte egy üj hadapród iskola felállítására, mert a közös-hadsereg számára sem tud nak a hadapródiskolák kellő számú hadapródot produkálni. Ezért nem tehetem fel, hogy a honvédelmi miniszter úr a közös-hadseregből akarna a honvédséghez hadapródokat áthozni, mert akkor, tekintettel arra, hogy a hadügyi kormány a múlt esztendőben a közös hadsereg számára új iskola felállítását kérte, azt lehetne mondani, hogy a miniszter a közös hadseregbeli iskolákban akar a honvédek számára hadapródokat nevelni. Nagyon szeretném tehát tudni, hogy hogyan került ide az 500 hadapród? Ennek a körülménynek a felderítése nagyban hozzájárulna a költségvetés helyes megítéléséhez. (Helyeslés a szélső baloldalon.) T. ház! Van azonban egy tétele a költségvetésnek, a melyet én semmi szín alatt meg nem szavazhatok. Nem épen a költségek nagysága miatt, mert az csak 14.100 forint, hanem elvi okokból. (Halljuk! Halljuk!) Ér em a csapatok költségvetésének m) pontját, a mely azt mondja, hogy »a népfelkelésre kötelezettekkel tartandó ellenőrzési szemle költségeire az e tárgyban beadandó törvényjavaslat elfogadása reményében«. Nemcsak a miatt nem szavazhatom meg e tételt, mert a törvény nincs még megalkotva, a melyre támaszkodik, és mely csak a mai nap óta fekszik javaslat alakjában a ház asztalán, mert e tekintetben preczedens már volt, a mennyiben megszavaztattak költségek azon a czímen, hogy a szükséges törvény később fog létrejönni, de nem szavazhatom meg ezt a tételt azért, mert úgy látszik, hogy a: alkotandó törvény olyan, a melylyel szemben már előre határozottan állást kell foglalnunk, mert eszméje, úgy látszik, az, hogy az 1886. évi XX. tez., a népfölkelési törvény egész valójából kiforgattassék. (Halljuk! Halljuk!) Emlékszünk, t. ház, hogy a népfölkelési törvény elfogadása mellett egy főargumentum az volt, hogy a népfölkelők béke idején semmiféle kontrol alá nem jutnak, és polgári foglalkozásukban megzavarva nem lesznek; ha azonban azt a javaslatot elfogadjuk, — habár a honvédelmi miniszter úr beszédéből, a mikor a javaslatot beterjesztette, azt vélem kivehetni, hogy a népfelkelőknek csak egyes kategóriái fognak ilyen ellenőrzési szemlére behívatni, — megtörténhetik, hogy egyszerre az egész ország férfilakossága 42 éves korig katonai fegyelem alatt fog állani az év bizonyos napjain, mert, mikor ellenőrzési szemlére lesznek berendelve, tényleg katonai fegyelem és törvények alatt állanak. (Igás! Űgij van! a bal- és szélső baloldalon.) Ez tehát oly fontos elvi kérdés, hogy én ezeket a költségeket, bár tudom, hogy ha a törvény nem jön létre, úgy sem használhatók fel, meg nem szavazhatom semmikép, mert különben úgy tűnnék fel, mintha én e törvényjavaslat benyújtását helyeselném. Azt mondja a honvédéimi miniszter^ úr, hogy csak egyes kategóriák beidézése van kilátásba véve. Én nagyon sok tekintetben kíváncsi vagyok arra a törvényjavaslatra, holnap talán fogunk már róla beszélhetni, de, hogy egyes kategóriák czitáltassanak be, azt elvileg még sokkal fotosabbnak és súlyosabbnak tartom, mint hogyha az egész népfölkelést hívnák be. Ez, úgy látszik, tényleg igazolja azt, a mi a népfelkelési törvény tárgyalásánál az ellenzék részéről felhozatott, hogy az egész népfelkelési törvény nem egyéb, mint a szolgálati időnek kiterjesztése. A szolgálati idő, mely a törvény által 12 esztendőben van megállapítva, tekintve azokat a népfelkelőket, kik póttartaléki czélokra fognak felhasználtatni, 17 esztendőre fog terjedni. Thaly Kálmán: A választás napján behívják maid az ellenzékieket! Bolgár Ferencz: Az az állítás talán paradoxnak látszik, hogy a választás napján az emberek behívatnak, de, hogy más államokban is tekintettel vannak erre, kittiilik a német védtó'rvényből, melynek értelmében azon napokon, a melyeken az országban képviselőválasztások vannak, katonai ellenőrzési szemlék megtartása nincs megengedve. A német törvényhozás tehát lehetőnek tartotta azt, hogy lehet oly kormány, mely ezt r

be venné. így megtörténhetnék, hogy a nak az általános választások alkalma-