Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-265

866* országos illés 18í>$. d«cctmh«r ó-én, keddon. 115 lis hold szőlőterület közül legalább 31.000 hold szőlőterület teljesen elpusztult, mely nagy részben más mívelésr ágra sem alkalmas, s ez a szőlőterület most is szőiődézsnia-váltsággal van első helyen a tulajdonlapon megterhelve. Malmost, ha a szőlőbirtokosok esetleg kapnának is valahol szőlőik regenerálására valamely hitelintézettől kölcsönt, minthogy szőlobirtokuk szőiődézsnia-váltsággal van első sorban terhelve, nem vállalkozhatik egyetlenegy hitelintézet sem arra, hogy segítségükre jöjjön, és hitelt nyújtson. Az 1891 : I. tcz., a mint azt előttem szólt t. képviselőtársam is felemlítette, teljesen végrehajthatatlan, és helyesen nem is hajtatott végre seholsem. Azt tapasztaltam, különösen Baranyamegyében, nezezetesen annak pécsváradi kerületében, hogy ott egyetlen egy szőlőbirtok sem létezik már, hanem mind teljesen kivesztek, de azért a szőlődézsma-váltság még részben sem íratott le, s ennek leíratása azon a módon, a mint azt a törvény előírja, oly bonyolult, hogy az alig, vagy talán nem is vihető keresztül. A méltányosság s igazság tehát megköveteli, hogy a szőlődézsma-váltság ott, a hol a szőlőterületet a filloxera teljesen elpusztította, leírassák, mégpedig mielőbb, hogy a szőlőbirtokosoknak módjukban legyen, a mennyiben a szőlők regenerálására kölcsönt hitel útján nyerhetnek, ezt megszerezni. Az 189 í; I. tcz. 6. § a szerint, Baranyamegye pécsváradi kerületében már minden községben volna helye a szőlődézstnaváltság leírásának azokon a területeken, melyek semminemű más művelési ágra nem használhatók, s mégis a pécsváradi járás több községéből jöttek panaszra, hogy a szőlődézsmaváltságot ép most exequáltatják. És a mi ebben a legigazságtalanabb, az az, hogy nemcsak a szőlőt exequ áltatják, hanem az illető szőlőbirtokosoknak minden egyéb ingóságait, mindennemű terményeit is végrehajtás alá veszik, holott, szerintem, csak az az alap, a melyre a szőlődézsmaváltság kiterjed, szolgál a váltságdíj biztosítékául. Már most kérdem, minő jogokkal és alapon teljesíttetik a végrehajtás a szőlőbirtokosok egyéb ingóságaira és ingatlanaira? Hiszen az előttem szólt t. képviselőtársam által felemlített 1883-iki törvénynek világosan iníencziója, hogy a szőlődézsmaválteág alapját képező ingatlant sem szabad eladni ott, a hol filloxera fejlődése konstatáltatok. Miután az állam a szőlőbirtokból, vagy a földterületből nem remél kielégítést, a szőlőbirtokosok egyéb vagyonát veszi el végrehajtás útján. Ez egyáltalában meg nem enged hető, ez minden helyes adóztatási elvvel ellentétben áll. A szőlődézsmaváltságból az állam már annyit bevett, hogy annak összege fölösen is befizettetett az állampénztárba, Ezen körülmény megismerése végett nagyon kívánatos volna tudni, hogy mennyi volt a szőlődézsmavállsági tőke és annak időközi kamata, és mennyi folyt szőlődézsmaváítás ezímén tőkében és kamatban az állampénztárba? Ebből ki fogna tűnni, hogy a szőlődézsmaváltság ezímén több folyt be az előírásnál az állampénztárba. Hogy ezen állításom való, lega'ább is ennek látszik, bátor vagyok a költségvetés illető tételére hivatkozni. A költségvetésben ugyanis mindig kevesebb a visszafizetés tőkében és kamatokban, mint a mennyit az állam tőkében és kamatban e czímen bevesz. Most is a kiadások rovatánál 51 ezer forint van előirányozva, és pedig visszafizetendő tőke ezímén 20 ezer forint, kamat czíméu szintén 20 ezer forint, a többi pedig kezelési költség ezímén, míg a pénzügyi kormány 200 ezer frtot irányoz elő bevétel kép, és ezt azzal indokolja, hogy azért nem remélhet több jövedelmet, mert sok helyen az 1891-iki törvény értelmében a szőlődézsmaváltsági terhet egészben leírni kénytelen. Mindezek az okok önkénytelenül arra a következtetésre vezetnek, hogy mindenütt, a hol a filloxera a szőlőterületeket nemcsak elpusztította, hanem ott is, a hol fellépett, és ez konstatálva van, a ezőlődézsmaváltsági hátralékokat és díjakat törölni kell, és ehhez az állampénztárnak jogosultsága immár nem is lehet, minthogy elveszett a szőlődézsmaváltsági kötelezettségnek alapja, vagyis a szőlő jövedelme. Én tehát, t. képviselőház, arra kérem az igen t. kormányt, hogy eeen czélnak megfelelőleg a benyújtott s általam is aláírt határozati javaslatot elfogadni méltóztassék. A magam részéről az előadott okoknál fogva azt melegen pártolom. (Élénk helyeslés a szélső báloldalon.) Papp Elek jegyző: Szederkényi Nándor! Szederkényi Nándor: T. képviselőház! Igen óhajtottam volna, ha a t. pénzügyminiszter úr véleményét nyilvánította volna ezen határozati javaslattal szemben, mert ehhez képest azután indokaimat én is bővebben előadhattam volna, így csak most néhány pontra fogok szo rítkozni. Azon hitben vagyok, hogy a t. pénzügyminiszter úr ki nem térhet az elől, hogy ezen javaslatot elfogadja. Ha ki tér is, erős a meggyőződésem, hogy a t. pénzügyminiszter úr ma elodázhatja e határozati javaslat elfogadását, de jövő esztendőre ő maga fogja benyújtani. Akkor tehát, ha ez így áll, — mert nekem erős a meggyőződésem, hogy neki be kell nyújtani a törvényjavaslatot ez alakban, illetőleg a régi törvényjavaslatnak módosítását, — akkor nincs helye annak, hogy most mereven elzárkózzék e határozati javaslat elfogadása elől. T. ház! Egy princzipialis észrevételt kell tennem a fenforgó kérdésre, s ez az, hogy, midőn