Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-264

g64, orseágoi ülés 1898 több milliót fordít egy állandó országház épí­tésére, annak a berendezése olyan legyen, hogy ott minden képviselő egyenlő joggal bírjon egy helyre, hogy ott a kényelmes elhelyezkedés le­hetősége is meg legyen reá nézve, s ne legye­nek a képviselők kénytelenek továbbra is azzal a kellemetlenséggel küzdeni, a melylyel a jelen­legi ideiglenes országháznál állunk szemben. Magyarországnak 453 igazolt képviselője van ugyan, de, itt az országház termében 16 hely­lyel kevesebb lévén, csupán csak 436 képviselő­nek vau ülése. (Igaz! Úgy van! a szélső bal­oldalon.) Utóvégre is minden képviselőnek megvan a joga ahhoz, hogy legyen saját ülése, legyen megfelelő fiókja, hogy ott legszükségesebb iro­mányait elhelyezi)esse. (Helyeslés a baloldalon.) Ha a » Budapesti Hírlap* ezen év őszi folya­mának egyik számában közlött idevonatkozó hír a valóságnak megfelel, akkor hasonló kellé metlenségnek nézünk az új országháznál is elébe. így mindjárt a karzatokon a nagy kö­zönség számára valami 60 és néhány hely van, tehát sokkal kevesebb, mint itt úgy, bogy, ha­bár a parlamenti tárgyalásoknak lényeges kel­léke az, hogy azok minél nagyobb nyilvánosság előtt történjenek, a nyilvánosságot csak korlátolt számú hallgatóságra kívánják szorítani. (Igás! Úgy van! a szélsőbalon.) Ha már azország milliókat és milliókat áldoz egy állandó országház építésére, akkor talán helyénlevő dolog, ha arra kérem az építést vezető bizottságot s annak elnökét, hogy leg­alább a berendezés tekintében méltóztassanak odahatni, hogy abban a képviselők mindegyiké­nek megfelelő helye legyen, hogy ne történhes­sék meg az, a mi itt megtörténhetnék, hogy némely képviselőnek nem jutván hely, innen az ellenzékről átmenve a túlsó oldalra, ott kri­tizálja meg a kormányt. (Derültség bal felöl.) Az, t. ház, mindenesetre komikus lenne, ha on­nan kritizálná valaki a t. kormány azon eljárá­sát, mely szerinte kifogásolható. Ez utoljára nem volna valami veszedelmes dolog, legfeljebb ko­mikus szituáczió; de nem erről van szó, hanem a jogról és igazságról. Én tehát azt kérem, hogy az új országház a jog és igazság szerint ren­deztessék be. (Élénk helyeslés a szélső balol­dalon.) Bernáth Dezső jegyző: Thaly Kálmán! Thaly Kálmán: T. ház! Igen örülök, hogy Pázmándy Dénes t. képviselőtársam e kér dést előhozta, mert, ha valami a törvényhozás tag­jait, mint annak belső házi ügye érdekelheti, úgy bizonyára az épülő országház az, annál is inkább, mivel azt nem abban az arányban épí­tik, a melyben eleinte tervezték, hanem daczára a nemzet szegénységének, óriási pénzösszegeket | . deccember 4-én, hétfőn. |Qg — 18—20 millió forintot — dobálnak bele. Én elejétől fogva ellenese voltam e nagy pazarlás­nak, mutatják ezt a ház irományai, mert akkor is, mikor e nagy költséggel épülő or­szágház megszavaztatott, határozati javaslatot adtam be egy sokkal olcsóbb országház építése iránt, de azt nem fogadták el, hanem méltóztat­nak a drága épületben gyönyörködni. De ha már annyi pénzt adunk ki e czélra, helyén volna legalább, hogy a törvényhozásnak bele­szólása legyen az építkezésbe az által, hogy az építést végrehajtó bizottság köteleztessék időről­időre jelentést tenni az összegek hovafordításáról, hogy a képviselőház az épités előrehaladásáról koronként meggyőződhessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Különben az, hogy a végrehajtó bizottság minden félévben, vagy legalább évenkintegyszer jelentést tegyen a törvényhozásnak, mint ezt némely miniszter úr, például a honvédelmi mi­niszter úr, ki pedig csak nem mintája az alkot­mányosságnak, (Élénk ellenmondások jobb felől.) is kénytelen megtenni, mert ő négy-öt periodi­kus jelentést ad be a Ludovika-akadémia álla­potáról, a közös katonai intézetekről stb. stb.-ről, nem fogna derogálni sem annak az országház épitő bizottságának, sem pedig elnökének vagy alelnökének. Ez, gondolom, a legméltányosabb követelés. (Élénk helyeslés a széhőbalon.) Én sem mondom, távol vagyok minden olyan feltevéstől, mintha a már egyszer elfogadott tervek kivite­lében lelkiismeretlen költekezés, vagy ehhez ha­sonló történnék. Nem gyanúsítok én senkit, ha­nem megbízom a végrehajtó bizottságban, hogy mindent a maga rendén csinál; de már enge­delmet kérek, a törvényhozás tagjainak, a kik azokat a nagy összegeket megszavazták, mél­tóztassanak legalább annyi befolyást engedni, hogy legalább az építés előhaladásáról meg­győződhessenek. A mit Vajay István t. képviselőtársam fel­hozott, arról nekem is van tudomásom. Mikor az országház mintája a régi tervek szerint ki volt állítva, sőt ezt megelőzőleg és újabb időben is magam beszélvén a főépítészszel, felhoztam előtte azt a körülményt, hogy 400 és egynéhány hely lesz a képviselők számára berendezve, holott ezek 453 an vannak, míg mindennemű mellék­helyiség bőven van az elnökség, a minisztérium részére úgy, hogy bálokat is rendezhetnek ben­nük. (Derültsége) Nem irigylem tőlük, rendezzenek, hanem akkor legalább azoknak a képviselőknek, a kik akkor képviselők lesznek, — én már akkor, tu­dom, nem leszek, (Több hang jobb felől: De lesz!) mikor az új országház elkészül — legyen leg­alább annyi helyük, a honnan a mandátumuk által rajok bízott kötelességeket teljesíthessék,

Next

/
Oldalképek
Tartalom