Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.

Ülésnapok - 1892-264

864. orszigos ülés 1898. deeiember 4-én, hétfőn. 101 Halljuk!) Maga az építést vezető bizottság, szerintem, törvénytelen, mert az 1884-iki tör­vény kilátásba helyezi, iiogy a részletekre nézve a törvényhozás utólagosan fog határozni. E négy paragrafusos törvényben arról szó nincsen: ki által és hogyan építendő az országház ? csak az van, hogy a jóváhagyott tervek szerint elren­deltetik az országház építése. A 3. §. így szól : »A mennyiben az országház építése, vagy környékének megfelelő módon szabályozása és elrendezése érdekében további törvényhozási intézkedése'v kívántatnának, ezekről külön törvény fog ren­delkezni.* Világos tehát, hogy, midőn a törvényhozás elrendelte az építést, kilátásba helyezte, hogy az építés mikéntjéről később fog intézkedni. Én legalább nem látok ebben a törvényben in­dokot arra, hogy az akkori miniszterelnök tir szabályrendeletet adhatott ki, nagybizottságot, kisbizottságot kreálhatott, s úgyszólván, ab­szolút hatalommal ruházta fel nem is a nagy, hanem a kis bizottságot, nem is magát a bi­zottságot, hanem egyetlen embert. Nézzük csak, hogy folyik az építés jelen­leg. Egy miniszterelnöki rendelettel instítuálta­tott egy nagybizottság, mely azonban soha össze nem ül. Gondolom, kilenez év alatt mind­össze három-négy ülést tartott. De tény az, hogy, mióta a képviselőház t. elnöke, a ki szin­tén tagja e bizottságnak, foglalja el azon díszes helyet, azóta ez a nagy bizottság össze nem hívatott. E nagybizottságnak mindenesetre az volna a teendője, hogy az évi költségvetést megvizsgálja; azt, mielőtt a miniszterelnök úr ide beterjeszti, megrostálja, s csak a nagybi­zottság jóváhagyásával terjeszsze a törvényho­zás elé. Ezeu nagybizottságnak elnöke a t. minisz­terelnök úr, és mióta a jelenlegi miniszterelnök úrhoz szerencsénk van, e bizottság össze nem ült úgy, hogy a t. miniszterelnök úr még nem elnökölt abban a bizottságban. Az alelnök pedig a jelenlegi igen t. ő Felsége személye körüli miniszter út, a ki egyszersmind a végrehajtó bi­zottságnak az elnöke. A jelenlegi állapotok sze­rint az építést kizárólag a végrehajtó bizottság elnöke vezeti, vezeti pedig oly önkényűleg, annyira saját akarata szerint, hogy ezen műkö­dése a bírálat tárgyát sem képezheti, mert az egész építkezés, úgyszólván, titokban történik. (Derültség a jobboldalon.) Minthogy a törvényjavaslat szerint minden esztendőben a törvényhozás szavazza meg a költségvetést, azt lehetett volna várni, hogy az építésről évenként jelentés fog tétetni a tör­vényhozáshoz. Én kerestem is ezeket a jelenté seket, de sehol sem birtam megtalálni; azt hi­szem, talán nincsenek is ilyen jelentések. Meg­engedem,hogy ott minden a leglelkiismeretesebben folyik, nekem semmiféle indokom sincs azt hinni, hogy ott minden a legrendesebben és legpon­tosabban nem megy, de mégis azt tartom, hogy az ily építkezésnél nem elég az illető vezetők­nek lelkiismerete, hanem szükséges, hogy azon faktorok is beleszóljanak, és azok is lássák az építés-menetet, a melyek hivatva vannak az or­szágot |képviselni. (Helyeslés a szélsőbal felöl.) Csodálatosnak tartom azt, hogy, míg apró dol­gokról a t. miniszter urak igen bő jelentéseket adnak, addig ezen igen fontos ügyről, a mely még hozzá a törvényhozásnak, úgyszólván, házi ügye, abszolúte semmi értesítéssel nem fordul­nak a törvényhozáshoz. (Úgy van! bal felől.) Előállott most az a körülmény, hogy a végrehajtó bizottságnak igen t. elnöke minisz­terré lett, mégpedig oly miniszterré, a ki funkcziója szerint nem is Budapesten Székel, ha­nem Bécsben. Azt hiszem, hogy, midőn a törvényhozás belenyugodott abba, hogy az ő Felsége szemé­lye körüli t. miniszter úr neveztetett ki a végre­hajtó bizottság elnökévé, illetőleg midőn ezt tudomásul vette, és akkor az ellen nem protes­tált, ebben méltatását találta annak, hogy egy törvényhozó legyen ezen bizottság elnöke, és azt hitte, hogy a háznak érdekei ott különösen meg lesznek védve. Most azonban egészen úgy tűnik fel a dolog, mintha a kormány építené ezt az épületet, a mennyiben egy miniszter áll az ügyek élén, és nem egy egyszerű parlamenti tag. Már pedig azt hiszem, hogy épen ennél az építkezésnél nagyobb befolyást kellene engedni az országgyűlésnek, és azt hiszem, hogy a leg­hivatottabb egyén ezen épület vezetésére maga a ház igen t. elnöke, mert nem a kormánynak épülete az, hanem a törvényhozás építteti azt saját maga ezéljaira, és így azon érdekeket, melyek különösen a képviselőházat illetik, se­hogy sem látom megóva, mert, a mint tudom, abban a végrehajtó bizottságban a törvény­hozásnak egyetlen egy tagja sem foglal helyet. Ezt az ügyet mindenesetre szabályozni kell; szabályozható pedig ez úgy, ha a? 1884 : XIX. tcz. 3. §-ának megfelelően az igen t. mi­niszterelnök úr egy új törvényjavaslattal jön a törvényhozás elé, a mely szabályozni fogja azt, (Helyeslés a szélső baloldalon.) hogy mint építtes­sék ezen képviselőház, a melyben a jelenlegi állapotokról kimerítő jelentés tétetik, és a mely megszabja, hogy kik által, mily ellenőrző kö­zegekkel, mily felelősséggel és hatáskörrel épít­tessék az. (Helyeslés bal felől.) Hogy csak egy példát hozzak fel arra, miképen folyik ma az országház építése, elég arra hivatkoznom, hogy az ő Felsége személye körüli igen t. mi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom