Képviselőházi napló, 1892. XV. kötet • 1893. deczember 1–1894. február 6.
Ülésnapok - 1892-264
100 364 » orsrógos ülés 189®. deczember 4-én, hétfőn. hogy ez az intézmény, a mint Kossuth Lajos rég megírta, csakugyan nem egyéb, mint pénzes katonaliferáns Bécs számára, a hatalom intéz menye s nem a nemzeté, azért a függetlenségi és 48-as párt a delegáezió közös intézményének költségvetését nemcsak hogy el nem fogadja, de kifejezetten visszautasítja azt. (Élénk helyeslés a bal- és szélső baloldalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólani? Madarász József: T. ház! Egyike vagyok azoknak, a kik már azon tárgyalásokban részt vettek, midőn nemzetünk és hazánk legfenségesebh jogainak föladása történt meg az által, hogy 1867ben a közösügyi bizottságokat megalkották. Nem szükséges bővebben indokolnom, de meg nincs is most annak az ideje, hogy a fölött határozzunk, vájjon e bizottságok eltöröltessenek-e vagy sem? De nem kívánom most azt sem fejtegetni, hogy minő veszély az Magyarországra nézve, hogy 1867-ben úgy az egyik, mint a másik állam legfenségesebh jogainak kizárólagos élvezete azon bizottságra utaltatott, hanem csatlakozom t. képviselőtársamnak azon következtetéséhez, hogy ezen intézménynek legalább költségvetését megtagadjuk. Csak azt az óhajtásomat fejezem ki, hogy, a miként ez következetes dolog, úgy kérem a képviselőtársaimat, hogy mindazon dolgokban, a melyekben bizonyos közösügyes intézmény van, mint pl. a császári és királyi kabinetiroda is, ott is méltóztassanak azzal a következtetéssel lenni, a melyet maga az alapelv követe], mert, higyjék meg, hogy, ha megtagadtatnak az eszközök bizonyos intézmények felállítására, ezen intézmények leginkább akkor fognak el is töröltetni. A míg ezen intézmények felállítására a költségvetést hajlandók vagyunk megadni, addig a mi szavazatunkat nem fogják súlyosnak tekinteni. Ezért csatlakozom ahhoz, hogy ezen összeg a költségvetésből töröltessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Helfy Ignácz: T. ház! (Halljuk!Halljuk.') Midőn a magam részéről is csatlakozom előttem felszólalt t. elvbarátaim véleményéhez, a t. miniszterelnök úr figyelmét egy más irányban óhajtom felhívni a delegáezióra nézve. Hogy mi ennek eltörlését óhajtjuk, nem kell ismételni: ezt az egész ház, az egész ország tudja. De azt hiszem, hogy azoknak is, a kik a delegáczionális intézmény fentartását óhajtják, és első sorban a kormánynak, érdekükben és kötelességükben áll őrködni a felett, hogy a delegáezió Ü törvény által kijelölt hatáskörét egy hajszálnyival se lépje túl (Helyeslés a szélsőbal felöl.) Már pedig, fájdalom, igen gyakran, sőt némelykor súlyos esetekben történik ez meg. Itt csak egyet akarok megemlíteni. (Halljuk! Halljuk!) Felmerült nemrég — és igazán sajnálom, hogy a költségvetés tárgyalásának folyama alatt ennek olyan kevés idő szenteltetett — a nyelvkérdés, illetőleg a levelezési nyelvnek a kérdése a katonaság és a polgári hatóságok közt. Ezen esemény alkalmából a t. belügyminiszter úr leiratot intézett Békés vármegye hatóságához, melyben hivatkozott arra, hogy a delegáezió belenyugodott a hadügyminiszter egy bizonyos nyilatkozatába, t. i. azon nyilatkozatába, a mely szerint válaszolni igenis magyarul kell, de a mikor kezdeményezőleg indít levelezést a közös hadsereg, akkor nem szükséges a magyar nyelv használata. Hát, t. ház, a delegácziónak erre abszolúte semmi joga nincs, s törvényellenesen járt el akkor, a mikor tudomásul vesz, helyesel, vagy helytelenít olyasmit, a minek eldöntése kizárólag a magyar törvényhozásnak, a magyar képviselőháznak és a főrendiháznak van fentartva. (Helyeslés a szélső baloldalon,) Törvónymagyarázati joggal a törvény nem látja el a delegáeziót, s minthogy az ilyen eljárásból igen súlyos dolgok következhetnek, azért tartottam kötelességemnek ez alkalommal a t. kormányelnök úr becses figyelmét e tárgyra felhívni és ajánlani, hogy a jövőre nézve legyen szigorú a delegáezió hatásköre megtartásának ellenőrzésében. (Élénk helyeslés a szélsőbalon.) Elnök: Kíván-e még valaki szólni? Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Á kérdés az: méltóztatik-e a tételt elfogadni, igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik elfogadják, méltóztassanak feláll ani. (Megtörténik.) A többség elfogadja. Schóber Ernő jegyző (olvassa): 4. czím. Az állami közös függő adósságokat ellenőrző bizottság kiadásai 7.000 frt. Elnök: Megszavaztat!k. Schóber Ernő jegyző (olvassa) •. Nyugdíjak 18.583 forint. Elnök: Megszavaztatik. Schóber Ernő jegyző (olvassa) .• Állandó orizágház építésére az Í884: XIX. tcz. alapján. Beruházások. I. fejezet. 850.000 frt. Bernáth Dezső jegyző: Pázmándy Dénes! Pázmándy Dénes: T. ház! A magyar törvényhozás 1884-ben elhatározta egy állandó országház építését. Azóta kilencz év múlt el; a palota igen szép arányokban épül, és mondhatom, egyike lesz Európa legszebb épületeinek. A stílusra nézve nem nyilatkozom, mert az felfogás dolga; nem is tartom magamat ebben szakembernek, hanem, hogy nagy lelkiismeretességgel, az anyag jó megválogatásával, úgyszólván, örök időkre, monumentális arányokban épül azt készséggel elismerem. Az építés körűi azonban vannak egyes visszásságok, melyekre felhívom a t. ház figyelmét. (Halljuk!
