Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-250

260. országos ülés 1893, uorember 17-én, pénteken. 213 által tönkrement szőlőtulajdonosok alkalmas kölcsönök által a rekonstruálásban segélyeztessenek. < Á t. miniszterelnök úr akkor ezeket mondotta : »Arra, a mi az első pontban foglaltatik, hogy a geológiai feltétel s annak meghatározása, hogy minő földterületre milyen szőlőfajok alkalmaztassanak, az állam útmutatása mellett történjék, vállalkozhatunk, de itt is legyünk tisztában azzal, hogy kísérletezéseket is csak annyit tehetünk, a mennyire szakerők állanak rendelkezésünkre s elhibázott volna, ha igen sokat akarnánk ;,tenni és nagyobb kört ölelnénk fel, mint a mennyi szakerővel rendelkezünk. Ez nem az ügy előbbrevitelét, hanem esetleg visszaesését eredményezhetné. A menynyiben okszerűen tehetjük s a mennyiben szakerők állanak rendelkezésünkre, igenis, az első pontra nézve kötelezettséget vállalok s megjegyzem, hogy az meglehetősen kiterjedt mértékben ma is foganatosíttatik. A határozati javaslat második pontja azt kívánja, hogy kísérleti telepek létesíttessenek az állam részéről. Ez történik ma is, de nagyobb mértben fog történni a jövőben nem a pénzerőnél fogva, hanem azért, mert mindinkább több és több szakerő áll rendelkezésünkre. Ha pedig megfelelő szakerőkkel bírunk, ezt nagyobb mértékben fogjuk megtehetni. A határozati javaslat ezen második pontját tehát a magam részéről is elfogadhatónak tartom.« Ezt a határozati javaslatot a ház magáévá tette. Bátor vagyok ez eljárásra nézve az e könyvben, mely az amerikai szőlők adoptácziójárói szól, felbozottakra hivatkozni. Itt azt találjuk magyar fordításban: »A földek, a melyekben amerikai anyagok jól tenyésznek, soha sem sárgulnak meg. Franeziaországban valamennyi szőlőtalaj meg van analizálva, hogy milyen anyagból van. És ugyanakkor meg van mondva, hogy minden anyagban micsoda alany foglaltatik. « Hát, t. ház, hogy micsoda rendkívül sok szakértő kívántatik ahhoz, hogy ilyen munkát véghez lehessen vinni, megvallom, nem értem. Visszatérve határozati javaslatomra, 3-ik pontja vonatkozik arra, hogy magánosok telepeit segélyezzük, és erre a miniszterelnök úr válasza így szólt: »Ezt ma is megteszszük, és az í893-ik évi költségvetésben már 40 ezer forintot vettünk fel e czélra, de a jövő költségvetésben mutatkozó szükséghez, a valóban okszerű felhasználáshoz képest esetleg nagyobb összeget fogunk felvenni.* Hát lássuk az 1894-ik évi költségvetésben ezt a magas összeget ! Erre a tételre felvétetett a törvényhatóságok, községek és egyesek által fentartott szőlőtelepek segélyezésére és általában a társadalmi magántevékenység támogatására, buzdítására í893-ban 40 ezer forint, 1894-ben, — ámulj el! — 45 ezer forint. No már, t. ház, akkor, a mikor egy ilyen telepítéshez legalább 100 ezer forint kell, akkor az állam öt ezer forint többletet vesz fel: difficile est satiram non scribere! A miniszter úr visszautasítja:! bankra vonatkozó határozati javaslatomat, és azt mondja: »A kormány feladatának tekintem, hogy a hitelviszonyok létesítésénél hasson oda, hogy a szőlő birtokokra is lehessen bizonyos körülmények között nagyobb hitelt kapni.« (Élénk helyeslés.) Hogy mi történik ilyen esetekben, és hogy van-e pénzintézet, a melyhez ha ma kérvényt adok be, a mely nem indokolható mással, mint szőlőbirtokkal, és legyen bár ennek terjedelme 500, vagy ezer hold is, adna-e kölcsönt ? Mindegyik azt felelné rá, hogy: sajnálom, de szőlőterületre alapszabályilag nem hitelezhetünk, nincs hitel. A míg, t. ház, ebből a helyzetből kibontakozás nincs, én újra, és újra minden évben, a míg szerencsés lehetek e ház tagjának lenni, ismételni fogom ezen felszólalásomat mindaddig, a míg ezen határozati javaslatom különböző pontjai ténynyé válnak. Ezekből kiindulva, bátor vagyok a következő határozati javaslatot benyújtani. (Halljuk! Halljuk!) »Határozati javaslat. Melynélfogva a képviselőház utasítja a földművelésügyi miniszter urat, miszerint: 1. akár egy pénzintézet létesítése által, akár más módon lehetővé tétessék, hogy a filloxera által elpusztított szőlőknek újjáalakítására megkívántató összegek kölcsön útján megszerezhetők legyenek; 2. a miniszter úr állítson fel még az 1894. év folyamán minden nevesebb borvidéken egyegy ojtvány-telepet, a melynek ojtványait azon vidék elszegényedett paraszt szőlőbirtokosai közt ingyen osztassa szét. Ezen telep felállításánál belátása szerint, bizonyos sorrend betartható, de évenkint legalább három állítandó fel mindaddig, míg minden nevesebb borvidék egy-egy ojtványteleppel el nem lesz látva. Út ásítja továbbá a minisztert, hogy a magánosokat ilyen ojtványtelepek felállítására buzdítsa, mindenképen előmozdítsa, sőt anyagi támogatásban is részesítse, sőt, ha kell, kölcsönökkel segélyezze. 3. Lehető rövid idő alatt nyújtson be törvényjavaslatot arról, hogy az ojtványokkal betelepített szőlőknek 30 éves, a homoki és egyéb direkt termő amerikai, vagy európai fajokkal beültetett szőlőkre a Í2 éves adómentességet megadj a.« (Élénk helyeslés a haloldalon.) Különben a tételt elfogadom. Elnök: T. |ház! Az idő előrehaladott, szólásra még többen vannak felírva, méltóz-