Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-250

212 360. wsüftgo* ülés 189*. november 17 én, pénteken. ez, melynél segíteni a kormánynak morális kö­telessége. Nézzük a szomszéd Ausztriát. Ott a filloxeralepte szőlőterületek tulajdonosainak állami úton adnak kölcsönt kamat nélkül, hosszú tör­lesztésre. És mit látunk nálunk ? Mit ad a kor­mány a koldusbotra jutott szőlőtulajdonosnak? Ad a rekonstruált szőlőterület után tiz évi adó­mentességet és sok utánjárás és kunyorálás után ingyen amerikai vad alanyokat. Ha Budapesten egy házhelyem van, és házat építek reá, 30 évi adómentességben ré­szesülök és mindjárt az első évben megvan a befektetett tőkém kamatja és haszna; ha szőlő­tulajdonos vagyok, tiz évi adómentességet ka­pok, de ez csak képzelődés, ez tulajdonkép csak hat év, mert négy évig nemcsak nem látok jövedelmet, de még négy évig folytonosan mü­veinem is kell. (Úgy van! Úgy van! bal felöl.) Az ojtványokkal betelepített szőlőknél, tekin­tettel azon sok nehézségre, a melyeket itt figyelembe kell venni, feltétlenül inegadandónak tartom a 30 évi adómentességet, (Helyeslés bal felöl.) míg a homoki szőlőknél vagy olyanoknál, a melyek akár európai, akár amerikai direkt termőcsemetékkel ültettetnek be, a melyeknél nem oly nagy a költekezés, a befektetés és a termésre való várakozás, megelégednének tizenkét évi adómentességgel. Ezen adóelengedés létre­hozása volna az első teendő. (Helyeslés bal felöl) Második főteendője volna az államnak egy pénzintézet létrehozása, mi által lehetővé tétet­nék az, hogy a szőlőkre kölcsönöket kaphassa­nak a rekonstrukezióköltségek fedezésére. Meg vagyok győződve arról, hog} T ez ellen komoly nehézség nincs, és ha a kormány erős akarat­tal kezébe veszi e kérdés megoldását azon nehézségek csuk képzeletiek lesznek és elfog­nak oszolni, a bank felállítása pedig lehetővé fogja tenni a rekonstrukeziót. (Helyeslés hal felöl.) s így meg lesz az első lánczszem: a pénz. Lássuk hogy állunk a második lánczszemrael, az ojtvá­nyokkal ! A legnagyobb hálával és elismeréssel vi­seltetem a miniszter úr iránt azért, mert el­határozta magát egy nagyobb ojtványtelep fel­állítására; hogy mily sikerrel, azt ő maga tudja legjobban és épen ez egy újabb indok lehet arra, hogy ezen az úton tovább haladjon. De a továbbhaladás csak is az ojtványtelepek létesítésére ajánlatos, nem pedig azon módban, a melyen azokat kezelik. A szőlőtulajdonosokat két kategóriába lehet osztani; egyik az úgy­nevezett intelligens osztály, a másik a munkás paraszt. Mindenekelőtt mindent el kell követ­nünk arra, hogy ez a munkás parasztosztály legyen abban a helyzetben, hogy a szőlőt re­konstruálhassa. (Helyeslés bal fe'ől.) Esen sokkal könnyebb segíteni, mint az u. n, úri osztályon, mert a paraszt - munkás télen a szőlőjét fel­rigolirozza, és azt meg bírja maga is csinálni ahhoz pénzbefektetés nem kell, csík ojtvány. A t. földinívelésügyi miniszter úrnak tehát oda kellene hatnia, hogy szukezesszive minden évben ojtvány-telepek állíttassanak föl nevezetesebb borvidékeken, u. m.: Tokaj-Hegyalján, Eger­ben, Gyöngyösön, a Balaton mellékén, Sopron vidékén stb., szóval minden nevezetesebb bor­termelő vidéken. Ezen ojtvány-telepek ala­nyának olyannak kell lennie, a mely ama vidék talajának megfelel és oly anyagot kell beoj­tani, a mely ama vidék borjellegével egyezik. (Helyeslés bal felöl.) Ezen ojtványokat a paraszt munkásembernek ingyen ^kell kiosztani. Ha mindez megtörténik, akkor biztosíthatom a t. miniszter urat, hogy rövid idő alatt és arány­lag kis áldozatok árán eredményt fog elérni. Mert míg a vagyonosabb osztály a magán­telepekről fogja pénzért beszerezni a szükséges ojt ványait, a szegény ember is megkapja a szükségletét. Erre annál inkább szüksége van, mert ha nem teszsziik lehetővé a szegény em­bernek a rekonstrukeziót, a gazdagabb hiába rekonstruál, mert az eddig zárt szőlőterület egy vegyes, nagy részben gazdasági növényekkel és agy igen kis részben szőlővel beültetett, terű­letté fog válni, melyben a tulajdonos szőlőjét sem a madaraktól, sem a tolvajoktól megvédeni nem lesz képes, de sőt annak idejében a kü­lönböző munkálatra nem legg meg a Kézerő, mert az részben el- és kivándorolt, részben más­hová szerződött munkába. A múlt évben bátor voltam e kérdésben agy határozati javaslatot benyújtani; synálom, hogy a t. miniszterelnök úr nincs jelen, mert ő válaszolt nekem akkoriban. Bocsánatot kérek, tisztelt ház, hogy ismét régi dolgot elevenítek föl. (Ralijuk! Halljuk!) Határozati javaslatom akkor így szólt: »Uta8Ítsa a ház a földtnívelési minisztert, hogy: 1. lehető rövid idő alatt iparkodjék Ma­gyarország és társországai szőlőterületének ta­laját az amerikai szőlőveszszők adoptácziója szempontjából vegyelemeztetni ; 2. a fent jelzett czélból a heterogén szőlő­terűleteken kísérleti telepek létesítését előmoz­dítani ; 3. az ojtványok nagy mértékben való elő­állítása czéljából akár évi segélyezés, akár köl­csön által egyeseket, akár pedig városokat, vagy gazdasági egyesületeket buzdítani s e czélra a jövő évi költségvetésben 500.000 frtot előirányozni; végre 4. akár egy gazdasági bank létesítésével, akár más módon oda hatni, hogy a filloxera

Next

/
Oldalképek
Tartalom