Képviselőházi napló, 1892. XIV. kötet • 1893. november 9–november 29.

Ülésnapok - 1892-248

248. országos illés 1898. november 18-én, szerdán. 143 Hogy azonban ez gyakorlatilag keresztül- | vihető legyen, két irányban szükséges a tanul­mányt megtenni. Először tanulmányozni kellene azon magaslatokat, melyek egyes vidékeken keresztgátak által összekötendők volnának. Má­sodszor tanulmányozni kellene a statisztikáját azon károknak, a melyek a vizeknek a meder­ből való kilépése által diametraliter évenldnt előidéztetnek, mert ha igy lokalizáltatnék a kiöntött víz, azon intézkedést vonná maga után, hogy az úgynevezett vízbiztosítási intézményt kellene az ármentesítő és árvédelemmel foglal­kozó társulatok közt felállítani. Nevezetesen, ha kiderülne az, hogy például az összes ártereknek évenként átlag 5%-a, 3°/oa, 10°/oa öntetik el. akkor az ármentesítő társulatok által egy oly biztosítási szövetkezet lenne felállítandó, mely­nek pénztárába évenként bizonyos összeg be­szolgáltatásával tőke gyűjtetnék, melyből azon birtokosok, a kiknek területein lokalizáltatnának, az árvizek kártalaníthatok lennének. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Ezt az ideát szinte ajánlom a t. miniszter űr nagybecsű figyelmébe, és különösen kérem, hogy méltóztassék már most megtenni mindazon intézkedéseket, a melyek az árviz-veszély ese­tében tavaszszal elkerülhetetlenül szükségesekké válnak, megtenni addig, míg nyugodt viszonyok közt élünk, míg rendelkezhetünk az egyes me­gyékkel, járásokkal, községekkel, hogy árviz idejében hová és kinek rendelkezése folytán kö­telesek elmenni és a védelmi munkálatokat tel­jesíteni. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.) T. ház! A földművelőknek és különösen a közép- és kisbirtokosok érdekében szükségesnek találnám továbbá azt, hogy rendetlen hitelügyeink mielőbb rendeztessenek. (Helyeslés bal felöl.) Mindenki tudja, hogy a földmíves tőkéjének gyümölcsét évenként csak egyszer élvezheti, ennélfogva minden más foglalkozással bíró osz­tálylyal szemben a földmívesnek a pénz még a legolcsóbb kamatok mellett is nagyon drága. Nem lehet tehát eléggé a t. minisztérium nagy­becsű figyelmét arra felhívni és hangsúlyozni, követelni, hogy a kisbirtokosok és középosztály érdekében a hitelügy Magyarországon minél előbb rendeztessék. (Helyeslés a szélső baloldalon.) Fontos és azt hiszem immár elodázhatatlan intézkedésre és megoldásra vár a biztosítási ügy, ideértve az állat-, a tűz-, a jég-, sőt az életbiz­tosítást is. Ha megfigyeljük, hogy a biztosító intézetek tűz és jégbiztosítási osztályában mily óriási vagyont gyűjtenek össze, és mily nagy perezentben biztosítanak, viszonyítva azon kár­hoz., mely a tűz és jég által az országban éven­ként mutatkozik, akkor lehetetlen, hogy a kis­birtokosoknak, ágyszólván a népnek érdekében i\ kormány ne foglalkozzék behatóan a tűz és jégbiztosítás kérdéseivel. Hiszen az idén épen azon a vidéken, a hol én gazdálkodom, egy hosszú, körülbelül 20 mértföldnyi vonalon Mező­Túrtól Tisza-Csegéig meglehetős széles pántlika alakjában óriási orkán és jégzivatar vonult el, mely száz, meg százezer apró birtokosnak re­ményét, több ezer család évi kenyerét tette tönkre. Azoknak az apró birtokosoknak nincs meg a szükséges pénzök, de alkalmuk sincs a mostani biztosítási viszonyok között, hogy ter­ményeiket jég- és tűzkár ellen biztosítsák; az államnak kellene e fontos kérdést kezébe veani, de nem oly módon, mint a hogy az előttünk fekvő indokolás mondja, hogy a marhákat addiií minden visszatérítés nélkül le lehet bunkózni, míg a magas kormány biztosítási intézetét föl­állíttatja. Nagyon elszomorító tapasztalat bizonyítja, hogy a kormány a termények értékesítésére semmi segédkezet nem nyújt, hacsak azt nem tartja a birtokosok érdekében állónak, hogy a börzespekuláczió a vidéken gombamódra nő, és a szegénysorsú birtokosokat tönkre teszi; ha csak azt nem tekinti a magas kormány a birto­kosok javára szolgáló intézkedésnek, hogy a midőn kivitelre legtöbb kilátásunk lehet, akkora teherszállításra szolgáló kocsik a forgalomból kivonatnak, a terményt föl sem veszik, vagy ha igen, nem szállítják tova, hanem bizonyítványt állítanak ki róla, hogy a szállítmányt iölvették és az ezen, vagy azon a raktáron fekszik. Kér­dem, t. ház, hogy adhassa el a birtokos határ­időre terményét, ha egy nagy hadgyakorlat a szállítási eszközöket elvonja. így volt ez a jelen évben is s e miatt lehetetlen volt terményeinket akkor értékesíteni, a mikor azoknak legjobb árúk volt. Nagyon fontos kérdés továbbá, t. ház, a kivándorlás és a munkások kérdése, továbbá a telepítés és bevándorlás kérdése, Mert hiszen a t. kormány egy részről megengedi, hogy a jóra­való munkásosztály Magyarországból kivándo­roljon, másrészről a lumpok, a csavargók, a semmittevő paraziták itt élősködjenek, mint a tetvek Magyarországnak testén és zsírján. Na­gyon szükséges volna már egyszer ezen égető és botrányos állapotra vonatkozólag is konkrét javaslatokkal, életrevaló tervekkel és intézkedé­sekkel találkoznunk. T. ház! Daczára annak, hogy külön föld­mívelésügyi minisztériumunk van, sem a telek­könyvi, sem a végrehajtási, birtokrendezési, ta­gosítási ügyekre, sem a földbirtok miként való megosztása kérdésére, sem a holt kéz birtokainak kezelésére vonatkozólag a földmívelésügyi minisz­ternek a legkisebb felügyeleti, beleszólási joga nincs, sem más olyan joga, a mely irányt ad­hatna ezen intézményeknek a magyar foidtüíves

Next

/
Oldalképek
Tartalom