Képviselőházi napló, 1892. XIII. kötet • 1893. szeptember 25–november 6.

Ülésnapok - 1892-231

"231. országos ülés 1893. október 5 én, csütörtökön. 71 sem kíván szólani, méltóztatik-e a bizottság javaslatát elfogadni? (Helyeslés.) A kérvényi bizottság javaslata határozattá emeltetik. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Liptó, Szepes, Sáros, Túrócz és Somogy vármegyék közönsége a körorvosi intézmény államosítása tárgyában kérvényeznek (írom. 451). Horváth Béla előadó: Ezek hasonlókép oly kérvények, melyek már elbírálás tárgyát képezték a képviselőházban. A búottság ezekre nézve is azt javasolja, hogy a 195. §-ra való hivatkozással pártolókig adassannk ki a bel- I ilgyminister úrnak. Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház? Senki sem kívánván szólani, méltóztatik a javaslatot elfogadni? (Igen!) A ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja és határozattá emeli. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Liptó és Hont vármegyék közönsége a betegápolási pótadó államosítása tárgyában kérvényeznek (írom. 451). Horváth Béla előadó: Hasonlókép már intézkedés tárgyát képezték. Ezeknél is a 195. §-ra való utalással javasolja a kérvényi bizottság, hogy a belögyministernek adassanak ki. Elnök: Méltóztatnak hozzászólni? Senki sem kívánván szólani, méltóztatik elfogadni? (Igen!) A ház a kérvényi bizottság javaslatát elfogadja és ennélfogva a kérvény kiadatik a beliigyministernek. Gr. Esterházy Kálmán jegyző (olvassa): Marosvásárhelyi állami tisztviselők, Hlancsek János és társai, Papp Gábor és társai, Reinelt Emil szomódi, Rosenstein Jónás, Szuhár János tanítók fizetésük szabályozása tárgyában kérvényeznek (írom. 451). Horváth Béla előadó: T. ház! Miután a kérelem tárgya már egy meglevő törvény által elintézést nyert, a kérdés superalva van és így javasolja a bizottság, hogy a kérvények visszavétel czéljából a ház irodájába tétessenek le, Elnök: Kíván valaki szólani, t. ház? Bernáth Dezső jegyző: Madarász József! Madarász József: T. képviselőház! Azon kérésem van a t. kérvényi bizottsághoz, hogy máskor, ha fizetések szabályozása tárgyában, vagy .bármely tekintetben különnemű kérdések fordulnak elő, legyen szíves azokat külön tárgyalni és külön adni véleményt felőlük. Itt például össze van véve az állami tisztviselők kérése a 21. szám alatt, s a tanítók fizetésjavítási kérése a 22. ég 26. alatt, a melyek pedig mindenesetre más tekinteteket érdemelnek. E kérésem mellett elfogadom a t. kérvényi bizottság jelentését, de mivel ez a jelentés, a mint én olvastam, semmi indokot nem foglal magában, csak azt a javaslatot, hogy letétetnek a ház irodájába visszavétel végett, én a 22 — 26. számú kérvényekre nézve, melyek a tanítók fizetésjavítására vonatkoznak, arra kérném a t. házat és egyúttal az előadó urat, hogy az ő javaslata után, mely szerint letétetnek a ház irattárába visszavétel czéljából, tétessék hozzá a következő szöveg (olvasta): »Miután a kérvények a törvényjavaslatra nézve elkéstek.« Azután külön szövegben a tanítók megnyugtatása végett még ezt is hozzáiktatui kérem: »A képviselőház azonban kijelenti, hogy a tanítók helyzetének javítását erkölcsi kötelességének ismeri.« Kérem a t. házat, hogy miután az nem ellenkezik a javaslattal, s tudom, hogy a háznak minden tagja is ezt óhajtja, méltóztassék e hozzátétet elfogadni. (Helyes'és a szélső balon.) Elnök: Kivan még valaki szólani? Horváth Béla előadó : T. ház ! Madarász József t. képviselőtársunk előadására bátor vagyok a következőket megjegyezni. (Halljuk! Halljuk!) A kérvényi bizottság azért sorolta ezeket a kérvényeket egy elintézés alá, a mennyiben a tárgy, a mely iránt kérelmeznek, hasonló természetű, és így különintézkedést e kérvények egyik-másik részére tenni nem akarunk, arról szó nem lehet. Azonban kérem t. képviselőtársam indítványának mellőzését azért is, mivel a kérvényi bizottság mindig röviden szokta meghozni határozatát, és az indokolást rendszerint az előadó felszólalásában szokta előterjeszteni, részben azért, mert a kérvényeknek igen nagy halmaza gyűlvén össze, alig lehetséges, hogy minden kérvényre vonatkozó javaslat után az indokolás is hozzátétessék. Kérem a t. házat, hogy a kérvényi bizottság javaslatát elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felöl,) Elnök: Kíván még valaki szólani? Azt gondolom, hogy nincs kétség a felett, hogy a kérvényi bizottság javaslatát méltóztatnak elfogadni, melyet elfogad Madarász képviselő úr is, én tehát azt ezennel elfogadottnak jelenjem ki. A kérdés csak az, méltóztatnak-e a Madarász József t. képviselő úr által javasolt pótlást is elfogadni? Igen, vagy nem? Méltóztassananak azt meghallgatni. Bernáth Dezső jegyző (olvassa): »Mrátán a kérvények a törvényjavaslatra nézve elkéstek. A képviselőház tizonban kijelenti, hogy a tanítók helyzetének javítását erkölcsi kötelességének ismeri.« Elnök*. A kérdés az, méltóztatnak-e a már elfogadott szöveg után ezen felolvasott pótlást kívánni: igen, vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azon képviselő urakat, a kik a Madarász József képviselő úr által javasolt pótlást elfogadják, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Kisebbség, és így a pótlást mellőzöttnek kell kijelentenem. Folytatjuk a tanácskozást. Gr. Esterházy Kálmán jegyző: Az or-